Egyszer talán majd a történészek veszik a fáradtságot, és nekiállnak megvizsgáéni, hogyan lehetséges az, hogy a legtöbb lakást nem a bankok foglalják le és árvereztetik, hanem a közüzemi szolgáltatók. A Homár azért segít: fantomtartozással. Naiv ügyfél megtapasztalhatta, hogy a legjobb tartozás, aminek se számlája, se fix összege nincs, és még értesítőt se küldenek róla, csak a kikapcsolásal fenyegetnek:
Friss és forró történetem van a mai napról, amikoris áramszámlát rendeztem. Mivel már nagyon fel lettem szólítva az összeg kifizetésére, személyesen mentem az ÉMÁSZ-irodáig, előtte meg egy ATM-ig, aholis levettem a szükséges összeget, 28ezret. Az iroda ajtaján az az örömteli felirat fogadott, miszerint itt már csak bankkártyával lehet fizetni. Nagyszerű... Elmentem a postára, befizettem a csekket, aztán visszacsoszogtam az irodába, mégis lássák, becsületes állampolgárként fizetek, mint a katonatiszt. Az ügyintézőről már ránézésre éreztem, hogy gond lesz. Ne vegye magára senki, de pont úgy nézett ki, ahogy egy rossz általános iskolai tanárnőt elképzelünk: alacsony, kövérkés, vörös hajú, szemüveges, negyvenen túli hölgy. Odaadtam neki a csekket, szépen bevitte a systembe az adatokat, aztán rámförmedt, hogy miért csak ennyit fizettem. Néztem rá, mint borjú az új kapura, hát ennyi van rányomtatva a számlára kezicsókolom... meg a levélre is. Oda felülre meg alulra is. Meg a hátuljára is, a részletezőnél. 27 451.
De ezen kívül még van kilencvenakárhányezer.