A hegyekben álló akciós szlovák tej naiv ügyfelünkre is csábítólag hatott, be is pakolt a kosarába laza 18 dobozzal. Az otthoni kóstolásnál viszont kiderült: az összes rohadt, ihatatlan, romlott, borzalmas. A blokk sajnos már nem volt meg, de gondolta legalább az ügyfélszolgálat tudjon róla, hogy romlott tejet árulnak. Reggel szólt is az eladóknak, de a tej még délelőtt is kapható volt. Vajon azóta bevették?

Tegnap este szlovák Mlieko „tejet” vásároltam a madaras tescoban. Tudom két részről nem lehetek sikeres, egyrészt aki ott vásárol, az alapból kihúzta magát a sikereslistáról, és aki azt hiszi, hogy az tej amit ott vesz, az is téved. Persze én városi gyerek vagyok, nem bírom az igazi zsíros tehéntejet, már ezeken a műízű tejitalokon nőttem fel.

Érdemtelenül jól bánik a Tesco - az ír Tesco legalábbis - Magyarországgal: azt a hamis képet keltik a vásárlókban, hogy Pumaföld egy ugyanolyan príma gasztronómiai fészek, mint egy olasz nagyváros. Balapety egy ír hipermarketben vásárolt olasz szalámiválogatást fotózott le, a fólián Milánó és Nápoly mellett ott büszkélkedik Ungherese.

"Azt hiszem Olaszországban győztek a revizionisták és kis hazánkat  Olasz várossá nyilvánították.:-) Esetleg a Tesco marketingesei kicsit gyengék földrajzból." - írta Balapety, de mi erősen arra biztatnánk, hogy ne kérjen helyreigazítást.

Rovenna legfrisseb konfliktusán keresztül szeretné bemutatni az általa smasszer-típusúnak nevezett pénztárosokat, akikkel szerinte nagyrészt tele vannak a boltok. Most a C&A-ban gyűlt meg a baja az öntudatos eladóval, aki nem szeretett volna a gyerek után pakolni, miután az elkavart valahová egy labdát.

Elegem van a kioktató üzleti eladókból. Komolyan, élet és munkafájásukat kizárólag a vevőkön vezetik le, kiváncsi lennék mikor hazatér egy ilyen pénztáros, akkor vajon más ember lesz és fájdalmától megszabadulva békés módon civilizáltan éldegéli kis életét vagy ugyanolyan intenzitással kiosztogatja a közvetlen kis környezetét, de akkor viszont veszélyben vagyunk mert ezek őrültek.

Ágnes profi, nem hisz vakon a Tesco árleszállításaiban. A megkapargatott árcéduláknak köszönhetően most is kiderült, hogy az árleszállítás valójában drágulást jelent, a gyanúsan alacsony ár pedig nem is létezik.

Tegnap szerettem volna kihasználni a 30%-os ruházati leértékelést a Tescoban. Tizenhat hónapos lányomnak készültem venni néhány bodyt, mindig van 3 vagy 5 darab egy csomagban, viszonylag jó áron. Most ráadásként mindenhova ki volt téve a 30%-os kedvezmény, és láttam az új árcédulákat a termékeken.

A magyar társadalmat legkevésbé jellemző erény a szolidaritás. Ez a ridegség igaz természetesen a fogasztókra, így a Naiv Ügyfelekre is. Gábor például nem kegyelmez az érintőképernyővel hadakozó nyugdíjasoknak, csak remélni tudom, hogy ötven év múlva nem róla írnak nagyon hasonlót a Homárnak, csak érintőképernyő helyett teleportáló kabinnal. Gábor amúgy azért ilyen csípős, egészen az anyázásig, mert a darabra árult gyümölcsöt is le kellett volna mérnie, de ő nem tette. Tanulságos történet alant:

A Tesco húsospultjában dolgozó hölgy talán valami magánjellegű probléma miatt gyűlöli a nőket és csak férfiakat szolgál ki. Vagy valami szintén titokzatos ok miatt egy bizonyos dress code alatt nem hajlandó szóbaállni a vásárlókkal, mert az zsenánt. Esetleg csak potenciális férj-jelöltekkel áll szóba, másra nincs ideje? Ágnest és egy másik nőnemű vásárlót mindenesetre nem volt hajlandó kiszolgálni, nem úgy az öltönyös jóembert.

Egy kedves kis sztorit szeretnék veletek megosztani, ami másodjára fordul elő velem a Tesco-ban. Az elsőre nem emlékszem annyira, mert az több mint 1 éve történt, de hasonló ehhez:

Móni úgy érzi, hogy a tipikus Magyar Embert látta a siófoki Tesco parkolójában. Az egyszerre takarékos, lusta, de a maga módján Találékony Ügyfelet. Akinek, tegyük hozzá, óriási mázlija volt, hogy nem akkor csapott le az orkán.

Minden összecsukható, hiszen ha szétszedjük, már össze is lehet csukni, nem igaz? Micsoda helyspórolás lesz itt! Erre jött rá a Tesco és kezdte reklámozni a csavarokkal rögzített asztalát, úgy mint ami nem fix. Pedig az, Tamás ki is akadt és beírt a vásárlók könyvébe, hiszen ez bőven a vásárlók megtévesztése kategória.

Sikerült a pár hete vennem a Tescoban egy általuk összecsukhatónak reklámozott nyolcszögletű kerti asztalt. Hirdették szórólapon, a boltban nagy betűkkel. Az asztal csomagolásán is rajta van, csakúgy, mint a garancialevélen. Mivel kellett valami a teraszra, hát vettem egyet. Az asztal lapraszerelten, dobozban volt, nekem kellett összeszerelni. Otthon aztán feltűnt, hogy elég érdekesen oldották meg az összecsukhatóságot, mert 6 darab csavarral rögzített valami, ami mereven rögzíti a lábakat, ritkán összecsukható.

Cemeteryman azt mondja, hogy a DVD-lejátszójához fénymásolt garanciajegyet kapott a kecskeméti kis Tescóban. Akkor nem is gondolt bele, hogy ezt, ha a készülék elromolna, nem fogja elfogadni a szervíz. Nem is fogadta el, és Cemeterymannek csak heves vita árán sikerült szereznie egy eredeti papírt. Meghatóan vevőbarát viselkedés volt a bolttól olyan papírral ellátni a lejátszót, amelyikről pontosan tudniuk kellett, hogy semmire sem jogosít. Sztori hajtás után:

Visszatérő téma, amit Anna felvet: van egy rakás bolt és gyorskajálda, ahol a nap végén megmaradnak egyébként ehető, az ideálisnál persze szárazabb vagy keményebb élelmiszerek. Sok helyen az ilyen árut megsemmisítik, pedig elvileg sokaknak segítene a nem 100 százalékos, de nem is romlott táplálék. Könnyű rámondani, hogy adják oda a hajléktalanoknak, de nyilván vannak erős ellenérvek, például hogy azzal is kell dolgozni, meg hogy az adott bolt záróra előtt hajléktalanfészekké változna, ami nem barátja a sikeres üzletmenetnek. Azokat kérjük ezért, hogy írjanak nekünk, akik ismernek működő, pozitív példát, hadd terjesszük ezúttal a jó hírt, hogy ez a kérdés is megoldható értelmesen.