Klasszikus hozottismegnemis-szituációt fedezett fel olvasónk a Gödörben, ahol van ugyan vécé, de koncertjegyárban mérik, amikor épp koncert van, mert kint persze nincs:

A Gödör klub tudtommal csak a bejáratánál kezdődik, a kinti rész a lépcsőkkel és az asztalokkal egyáltalán nem tartozik hozzájuk. Ezért van az, hogy ha be akarunk menni használni a mosdót, akkor ki kell fizetni a benti koncert árát. Ezért van, hogy a biztonságiakat sem érdekli az, ha valami kint történik az ajtók előtt. Ezért nincs pincér és ezért ihat ott bárki akár saját, hozott sört is. Egyáltalán nem kötelező a pultból venni.

A kérdés inkább az, hogy miért tarthatnak fenn köztertületen pultokat, és miért nem kell tenniük mellé mosdókat is?

Sebestyén levelét olvasva az az érzésem, hogy ha valaha elromlik a villanyórám, inkább ott helyben kificcentem a beleimet egy szamurájkarddal, sokkal jobban járok, mintha telefonálgatni kezdenék a szolgáltatónak. Éles kanyarok, 180 fokos fordulatok, igazi ralis élmény az alanti hosszú levél.

Bruhaha, az alanti vérfagyasztó sztoriban az a legviccesebb, hogy a megalázott utas pont ahhoz a Regőczi Miklóshoz, a BKV kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyetteséhez fordul, aki annyira torz gondolkodású alak, hogy nemrég még a kar nélküli embert baszkuráló ellenőröket is megvédette a nyilvánosság előtt. Regőczinek nyilván kifejezetten tetszik, hogy emberei fényes nappal nőket terrorizálnak, gyaláznak és ráncigálnak. A sztori szokásosan dermesztő: az utas nyilvánvalóan hibázott, hiszen a bérletén szereplő sorszám nem egyezett meg a bérletigazolványa számával. Ez azonban - kivéve a Regőczi-féle fickókat - senki szemében nem jogosíthatja fel az ellenőröket olyasmikre, amikről Eszter beszámol. Eleve bájos, hogy a szori azzal kezdődik, hogy az ellenőr - teljesen törvénytelenül - kirántja a bérletet az utas tárcájából.

Mi persze a hangulatosan gyalázkodó leírást szeretjük az alanti levélből - "miközben a terasz és a lépcsők rogyadoznak a letámasztott bringák gazdáitól, a könnyes szemmel csapatban blogoló laptopos tanulóktól és a kigyúrt-trikós lazuló kabriótulajoktól" - de az úgynevezett tartalom vagy üzenet sem kutya benne. A lényeg, hogy a jó földrajzi koordinátáit igen pofátlanul kihasználó Gödör Klubban nem elég, hogy sosem szolgálják ki a vendéget, de ha rendezvény van, üríteni sem hagyják, legfeljebb sok pénzért. Olvassák élvezettel Gazdaságos Vendég húgyszagú kalandjait Koós Jánossal.

Megnyugtató, hogy a népszerű fapados cég nem utazik direkte a papokra. Nemrég ugyanis, a Jól megszivatott egy papot a Wizz Air című posztban egy szeminarista kalandjait olvashattuk, aki érvényes jeggyel és 2 órával az indulás előtt már a reptéren volt, több társával együtt mégsem jutott fel a gépre. A rémtörténet hatására írta meg most N. A saját kálváriáját. Idén február 13-án ugyanis pontosan ugyanez történt vele, csak ő másnap (egy újabb jegy kifizetése után) feljutott a következő gépre, cserébe láthatott utast leordító stewardesst. Panaszaira a cég persze azóta sem válaszolt, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pedig lepattintotta a panaszosokat. Sztori hajtás után.

A megrögzött fogyasztó egy kerekítős vita hatására (amiről nem gondolnánk, hogy kizárólag a lenti üzletláncban fordulhat elő) utánajárt a kérdésnek és a megfejtést elküldte a Homárnak, hogy mind képben legyünk.

Fura esetnek voltam tanúja a minap a Himfy utcában található G'Roby élelmiszerboltban. Éppen a pénztárnál álltam a sorban, mikor az előttem bankkártyával fizetni készülő hölgy azt a kérdést intézte a pénztároshoz, hogy miért kerekíti föl az összeget, ha nem készpénzzel történik a fizetés. A teljesen jogos kérdésre a pénztáros és az ott álldogáló biztonsági őr is méltatlankodni kezdtek, mondván, „ez az utasítás" stb., valamint, hogy hívják az üzletvezetőt, és a kedves vevő majd neki méltóztassék feltenni ugyanazt a kérdést.

Vőfély Sanyit meglegyintette a sikertelenség szele, ugyanis a mátészalkai Tescóban Thomson CD-játszót vett. Amikor elromlott, annak rendje és módja szerint ki is derült, hogy a Thomson időközben kivonult Magyarországról a sztori ekkor nem várt kanyart vett. Napsugaras részletek lejjebb.  (A sztoriban amúgy az a legjobb, hogy nem lehetetlen, a Naiv Ügyfél ebben az esetben a képen látható szórakoztatóipari szakember volt, imhol a weboldala.)

Mindegy mi történt. Mi sem értjük, hogy is volt Horváth Oszkár háromszori befizetésével, különösen az első 130 forinttal. Nem is érdekes ez. Az érdekes a ritmus, a fokozás, a visszafojtott enegia lüktetése, majd az erupció. Igazi vulkanikus gyűlöletművészet virágzik a hajtás után látható levélben, szédítő hullámvasutazás az oblomovi letargia és a kohlhaasmihályi izgágaság között, amit csak nagykorú és a "fasz" szótól nem idegenkedő olvasóink olvassanak el, a többieket bántani fogja.

A fóliába csomagolt sajt nem tudjuk, hogy mennyire bír párologni, mindenesetre levélírónk az újramérésnél 36 grammal kevesebbet vásárolt belőle, mit ahogy azt az 1 nappal azelőtti címke mutatta. A letört darabot mi nem igazán látjuk, de persze ettől még ez is lehet a megoldás.

Bevallom önöknek, hogy nem vagyok egy "blogra írogatós" ember, de a következő eset igen felbosszantott és úgy gondoltam hogy megosztanám a Homár olvasóközönségével. A mesém mely sajnos igaz arról szól, hogy miképpen próbáltak meglopni, vagy ha nem akarok ilyen durva lenni megkárosítani a Pasaréti téren található Match áruházban.

Egészen sok rosszat feltételeztünk a lakótelepekről, de rovar tematikájú bűncselekményektől sosem rettegtünk. Mindaddig, míg el nem olvastuk Fairy Girl levelét, akit 12 ezer forintzra próbált lehúzni két, egészen apró állatkák megölését igérő csaló. Mivel ennyiért nálunk bőven ölnek embert is, Fairy Girl gyanút fogott és nem tejelt. Próbálták Önt hasonlóan trükkös módszerrel megkopasztani mostanában? Ha igen írja meg! Fairy Girl sztorija alant olvasható.