"A múltkori bejegyzést (a parlament előtti susnyást a lépcsőn) olvasta valaki a illetékesek közül, mert ma reggel fél 10 tájban vagy 20 jómunkásember (motoros fűkaszával is! :-O) heverészve várta a parancsot a parlament előtt a Duna-parton, hogy megkezdhessék a lépcsők rendbetételét. Legalábbis gondolom, hogy azért voltak ott ennyien" - írta Rolo hétfőn.

Na, azért nem képzeljük, hogy minden a Homár miatt oldódik meg, de a hír akkor is remek, a gaz ugyanis akadályozta a lelkes márnahorgászokat az oldalról indított dobásokban.
 

Ősi magyar spagettiétellel vadítja a vásárlókat a gügyögős bútoráruház, a felvételt SchAtyA haverja küldte a helyszínről, a következő kommentárral: "Ezt a helyi ikeaban sikerült lõnöm, mellesleg körbenéztem, senki sem kockáztatta meg... Mondjuk magyarnak sem Magyar :) akkor meg minek????:DD"

Nemrég járt a Homáron a japán üdítő mangóval és Magyarország-térképpel, aki találkozott már egyéb, álmagyar kajával külföldön, az mesélje el iziben!

Az "amikre büszkék vagyunk" kategória márciusi nyertese ez az autentikus mélymagyar mangó-barack üdítőkeverék, amit Japán szinte minden kisboltjában kapható. Sajnos László fotója alapján nem sikerült beazonosítani a gyártót, és a doboz hátoldalán látható térkép is csak Budapestet emeli ki, így csak tippelni tudunk, honnan származhat a zamatos magyar mangó. Talán sürítményből?

Egyszer már röhögtünk a magyarkodó Soproni reklámon, amit Kanadából nyúltak, most pedig tovább fokozódik az élvezet. Népművészeknek hála elkészült a reklám magyarvalóságizált változata bokroscsomaggal, Győzikével és bürökráciával.

A "legkommunistább dolog a kapitalista Magyarországon"-verseny erős favoritja a magyar hatóságok által kiállított nemzetközi jogosítvány. A dolog annyira szép kerek, hogy el sem hinnénk, ha nem láttuk volna Varga Péter fotósorozatán. Adott egy vicces külsejű, többoldalas sajtpapír, amire kézzel írják föl az adatokat, a fényképet meg csak úgy beleragasztják. Az idegen országok közlekedési rendőreiből feltehetőleg heves kacagást kiváltó izét tehát kézzel töltik ki, természetesen kizárólag magyarul. A nemzetközi jogosítvány lényege ugyanis, hogy angolul, spanyolul, németül vagy oroszul ne legyen kitöltve. Levél alant. Ja, és aki használt már ilyent és ellenőrizték is vele, kérem írja meg a Homárnak, mi volt a helyi szervek reakciója!

Fantasztikus kalandja volt Istvánnak: talált egy pénztárcát a Belvárosban tele pénzzel és iratokkal, majd amikor le akarta adni, azt egyszerűen nem hagyták a rendőrök, sőt szerencséje volt, hogy mondjuk nem fekvőtámaszoztatták meg. A Nyugatiban lévő rendőrségi irodában persze senki sem volt, és ha emberünk nem szívós, az istennek nem tudta volna visszajuttatni a tárcát az olasz tulajdonosnak. Végül sikerrel járt, úgyhogy legalább országimázs-szempontból szép lett a sztori vége. A rendőri eljárás viszont elképesztő és menet közben kiosztottunk egy hülyeség-díjat az Erzsébet szállodának is.

Endréék egy savanyú gyorséttermi kalanddal gazdagodtak Bécsben a halott tengeri állatokat terjesztő Nordseeben. Mindegyikőjüket lehúzták a számlán kamu tételekkel és még vissza is rosszul adtak. A hely tulajdonosa szerint csak visszakapják a magyarok, amit másokkal csinálnak:

Az alábbi történet tegnap esett meg velünk Bécsben. Betértünk az egyik Nordsee étterembe a Mariahilfer strasse 34-be, ahol négyen fogyasztottuk el ebédünket. Az első egyáltalán nem kapott blokkot, ami Ausztriában elég ritka. A második számláján egy olyan tétel is szerepelt, amit nem is ettünk. Ezt szóvá is tettük, ekkor elnézést kért a kasszás férfi és visszaadott 3 eurót a visszajáró 3,35 euró helyett. A harmadik megint nem kapott számlát, de mi elkértük. Ezen is szerepelt eggyel több tétel, azaz 1,75 euró. Ekkor is kértük a tévesen számlázott és kifizetett összegből a visszajárót.

Könnyű reggeli országimázssal nyitunk Jordániából: Eszter Aqabában találta ezt a minimálbrendet. A külföldibarát elnevezéssel tulajdonképpen nincs baj - hiszen még mindig jobb, mintha hunoknak képzelnének a lakosságot -, a dizájn persze ótvar:

Közhely, de igaz: külföldről sokkal könnyebb szeretniMagyarországot, mint otthon. A jordániai Aqabában élek, és mindig nagyot dobban a szívem, amikor meglátom az égen aleszálláshoz készülődő Malév gép „piros-fehér-zöld”-jét. Ám amikor egy itteni szupermarket  hűtőpultjában a sok profin „brandingelt”helyi és import mirelit áru között pillantottam meg a nemzeti trikolorunkat,kissé elszomorodtam. Nem tudom, ki lehet az exportőre ezeknek a Majar (madzsar)termékeknek, de talán megérdemelnének egy némileg igényesebb csomagolást (mármint a termékek). Ez így nagyon ciki.

Lélekmelengető, úgynevezett emberi történet, amit régebben rézmetszeten örökítettek volna meg, a mai pixelizált korban pedig, ahogy nézzük, kamerás telefonnal. Az Ember, akinek feladata a Köz megtisztítása a fizikai szennyeződésektől, néha elfárad, megadja magát a Zsarnoki Perisztaltikának, és odahajol, mint Illyés Gyula a pusztai cselédekhez.

Egy napfényes februári péntek reggelen az ébresztőórám helyett az utcáról jövő kellemetlen fémes hangra ébredtem. Mint kiderült, az FKF alkalmazottai a (kora) reggeli órákat látták a legalkalmasabbnak a járdaszegély melletti kosz felszámolására. Ez mondhatni dicséretes dolog, hiszen így nem zavarták a napközben óránként elhaladó kb. 5-6 autót, viszont mindenki időben indult a környékről munkába, suliba. De nem is ez a lényeg. Csak rövid ideig kellett nézzem a megfeszített munkát az ablakból, amikor váratlan fordulat következett be: az egyik jómunkásemberre rájött a szükség.

Folytatás, terjedelmi okokból, hajtás után.

Hülyék Sydneyben is vannak jócskán - vonta le a következtetést András, aki a fenti plakátot a híres operaházról elnevezett városban fotózta. Vagyis bizonyos távolságról nézve Budapest már nem is a klasszikus Bukarest, hanem Phnompen. Merthogy Magyarország a kambodzsai zászlót kapta. Bár nem lenne rossz, ha az utcákat hirtelen ellepnék a bivalyok, a foltos kutyák és a tuk-tukok, bárhol lehetne hirtelen pirított, szárított tintahalat kapni, a súlyos dolgokért felelős öreg kommereket meg szép apránként letartóztatnák. Utóbbi persze lehetetlen, egyezzünk ki kutyában, tintahalban + tuk-tukban.