Csodás romantikus filmet lehetne csinálni annak a borítéknak a történetéből, ami 2007 novemberében indult el az Adria partjáról, hogy 2009 februárjának elején végre elérjen új gazdájához Magyarországra. Merre járhatott közben? Hol dekkolhatott? Voltak-e társai, úti barátok, eltévedt kiscsomagok? Hányszor indult rossz irányba és a végén mi sodorta el mégis a címzetthez, annyi hónap kalandozás után? Rengeteg romantikus kérdés, no meg egy szikár sztori  az apartmankedvelő Spring tollából.

Na itt egy fogyasztóvédelmi téma, amivel nem mernénk bálványunk, Meglena Kuneva liberális cárpárti fogyasztóvédelmi EU-biztos elé állni. (Bálványunk még blogol is.)

Mondhatnánk, hogy a szenny elnyerte méltó büntetését, de inkább kacagunk, mint a kistérségi megbízott, aki hetet kölykezett. Az történt ugyanis, hogy a mocsokban és váladékban utazó, enyhén subboid Puruttya blog elsődlegesnemiszerv-szépségversenyt hirdetett. A fődíj 10-10 ezer forint értékű utalvány volt egy szexshopba a női és a férfi bajnoknak. Csakhogy az ajánlott levélben feladott díjak sosem érkeztek meg a Puruttyához. Kizárásos alapon vagy maga a postás lopta el, vagy szabálytalan módon úgy hagyta kint a postaládán, hogy valaki elvihette. Két igazán szép elem van az ügyben:

1.) aki lenyúlta a két utalványt, az be is váltotta a boltban, amit a biztonsági kamera fel is vett.
2.) a laza, elvileg vicces bloggerek annyira begörcsöltek az esettől, hogy a sztori egyetlen, valóban érdekes elemét nem írták meg, nevezetesen hogy mit is vett a sunyi elkövető a 2-szer 10 ezres utalványért.

Itt a vonatkozó poszt, benne a biztonsági kamera képeivel.
 

A Magyar Postát összezavarta az tény, hogy a HVG sok más laphoz hasonlóan a havi lapszámot még az előző hónapban megjelenteti és kiküldi előfizetőinek. Így Zoltán januártól induló, negyed évre vonatkozó előfizetésében nem szerepel az első szám, hiába fizetett érte, mert azt akkor kézbesített a posta, amikor ő még nem volt előfizető.

2008. decemberében azt gondolták hozzátartozóim, hogy meglepnek egy negyed éves HVG előfizetéssel (13 szám, 3900 Ft, 5% megtakarítás, házhoz jön – Hurrá!). Egy vidéki postán befizetésre is került az összeg, így a karácsonyi ajándékozás után vidáman vártam a 2009-es 1. számot. A HVG elvileg csütörtökön jelenik meg, de a dátum rajta szombati. A 2009. évi első számot a posta már december 31.-én kihordta, mint később kiderült, azoknak az előfizetőknek, akik tavaly voltak előfizetők! Mivel még január 5.-én sem érkezett meg a várva várt sajtótermék, fehivtam a posta zöld számát, reklamálva a kérdéses lapszámot. 

L. nagyban árul cuccokat a Vaterán, heti 25-50 megrendelője van, és a kisebb értékű termékeket kénytelen a Magyar Postával küldeni. A minap micsoda meghökkentő baleset érte egy vevőjét! Memóriakártyát vásárolt L.-től, de a boríték a "postai kezelés folyamán sajnálatos módon megsérült". Nem fogják kitalálni, milyen ez a véletlen sérülés. A boríték sarkánál van, és pont ki lehet rajta csúsztatni egy memóriakártyát! Olyan ritkaság ez, mint a kétfejű szakállamtitkár. Bilincsbe vert postásokról álmodunk ma. Füstölgés, sztori és kép alant.

Nem nagy dráma, sőt teljesen mindennapos, unalmas eset, ez benne a vérfagyasztó. Farkasbab ajánlott levélben küldött el egy írott cd-t Törökbálintra, ami persze nem érkezett meg, hiába az öblös postaláda. Nincs bizonyíték arra, hogy ellopta volna a postás, de valahogy megint úgy alakult, hogy a csomag csak nem futott be a címzetthez.

Tamás szomorúan tapasztalta, hogy a válság a postára is begyűrüzött. Mostanra már a szétlopott csomagok felét hasznosítják újra az ebayen vagy kitudjahol, a másik felét pedig visszaborítják a dobozba, hogy többnek nézzen ki:

December közepén elhatároztuk, hogy rendelünk egy amerikai online shopból dolgokat. Úgy gondoltuk, hogyha összeállunk többen, akkor ezáltal elosztódik a postaköltség, és mindenkinek jobban megérné a dolog. Én voltam a fő szervező, az én bankszámlámról és szervezésemmel történt az egész hadművelet. Hogy miket rendeltünk? Nagyrészt pólókat, de volt jónéhány könyv, valamint játék, kulcstartók, rellikviák. A legnagyobb amerikai pankrációs online shoptól rendeltünk, a Highspotstól, mely bolt Magyarországon nyilván nem igazán ismert, hiszen a műfaj amivel foglalkozik, nem népszerű az országban. De mindegy is hogy honnan rendeltünk, a lényeg csak annyi, hogy kb. 15 póló, 5 könyv, meg egy tisztességes mennyiségű csecsebecse lett megrendelve, mindez olyan 350 dollár összértékben, plusz 100 dollár a postaköltség.

Balázs két történetet is küldött, mindkettőt a Posta jóvoltából. Először hiába adott meghatalmazást, mégis a bürokrácia legmélyebb bugyraiba zuhant és más nem vehette át a levelét, másodszor pedig az új épületbe költözött posta egyoldalúan módosította a szerződést és a levélkézbesítést, ezzel számtalan kárt okozva a postafiókot bérlőknek.

Sztori 1. - Az emberi hülyeség és a bürökrácia párosodása

Egy kicsinek nem mondható faluban lakom, Karancslapujtő, Nógrád megye. A helyi posta dolgozói a vidék igényeinek minden kívanlomban megfelelnek. Adják az elvárható bürokratikus fasztságot és a szükségszerűen vele járó ostobaságot ügybugósággal fűszerezve.

Nem véletlenül jelentettük föl a - tetszés szerinti pornolizált jelző - Postát Brüsszelben, ezeknek semmi más nem használ, meg kell őket erővel törni, szétzúzni a monopóliumot, pár embert miheztartás végett börtönbe zárni, és földönfutóvá tenni a többi herét, akik ezt a minősíthetetlen szolgáltatást üzemeltetik. Az tényleg nem megy, még egy Magyarországhoz hasonló, hendikepes helyen sem, hogy olyan XXI. századi dolgok maradjanak ki az életünkből, mint az online vásárlás, ezek miatt. Márpedig ez a helyzet, és ezért a konkrét tolvajokkal pont egyenlő mértékben felelős az összes vezetőjük, aki ezt lehetővé teszi plusz a politikusok, akik segítenek fenntartani a monopóliumot egy rakás területen. Sztori alant.

Az OTP adatbázisának hibájából a naív ügyfél egy 2 éve nem aktuális címére kapja az elkészült bankkártyát. Az viszont már a postázás hibája, hogy nem ajánlva, hanem sima levélben, így az egyszeri postás, aki nem találja egyik postaládán sem a címzett nevét, szimplán bedobja egy másik lakóhoz, ahelyett hogy visszaküldené a feladónak, címzett ismeretlen jelzéssel.

Tisztelt Otp Bank Zrt!

Megkaptam a bankkártyámat, köszönöm. Használom is, hibátlanul működik. Bár a postaládába 1 hónappal ezelőtt dobta be a postás. Ami kis problémám van ezzel kapcsolatban: A postás nem az én postaládámba dobta be. Ennek okai: a: nem ajánlva adják fel (talán nem fér bele a költségkeretbe, 1992 óta élő számlám nem teszi lehetővé, nem tudom) b: a cím adatbázisuk nem ér semmit.

Megállt az idő a Fehérvári úton: Henriett bement a csomagjáért, és ott találta magát, ahol a párttikár szakad. Az illetékes dolgozó a délután hatos zárás előtt egy órával egyszerűen hazament, csomagot átvenni nem lehetett. Dühítő államimonopólium-horror alant.