Karácsonyra, egyelõre tisztázatlan okból és célból, többek között Sas István Reklám és Pszichológia c. könyvét hozta a BéZé nevû angyalka, mi meg jóságos mosollyal elfektettük a legújabb Moldova György és Debreceni József közé. Majd egyszer, talán. Nemrég azonban kissé meginfluenzásodtunk, már a kisüsti sem ízlett, úgyhogy unalomûzõnek leemeltük a karácsonyi ajándékunk a polcról és beleolvastunk. Sas István nem kispályás: a hazai reklámszakma "doyenje" saját állítása szerint 2000 filmet rendezett, ezekkel 6 bronz és egy ezüstözött Oroszlán-díjat szerzett Cannes-ban, tényleg nem piskóta. A felerészben saját maga által gründolt Kommunikációs Akadémia társigazgatója, a Magyar Reklámszövetség alelnöke, érdemes mûvész. Ügyes ember, a könyve meg határozottan korrekt és gondolatébresztõ, erõt vett rajtunk a recenzióírás kényszere és nekifogtunk alaposan átbogarászni a témát. Adatgyûjtés közben gyanútlanul rátévedtünk a sasistvan.hu-ra, oszt valaki azonnal beszólt a szomszéd asztaltól, hogy ne vinnyogjunk, mint az újszülött cica a vécécsészében.

Úgy tûnik nem csak a Citibank ügyfélszolgálata terrorizálja ügyfeleit felesleges információkkal. Andi a Budapest Bankot hagyta ott 10 év után hasonló okokból:

Hasonlóképpen jártam a "volt" bankomnál, akiknek ezzel a fantasztikus ötletükkel egy 10 éve náluk számlát vezetõ kedves ügyfelet sikerült elveszteni. A szitu ugyanaz: 06-40...Budapest Bank egyenleglekérdezõ vonal. Hivom a szokott módon, várom a jól ismert utasításokat, pötyögöm a számokat, mire kapcsolnak a kezelõhöz. Na mondom már megint jól mellépötyögtem, teszek egy ujabb próbát. De ezután is csak az ügyintézõs verzió jött be, most már megvártam, miért is kell nekem beszélgetnem ha épp csak pötyögni szerettem volna. Na ekkor jöttek a hitelajánlatukkal, amit mellesleg minden hónapban ki is postáznak, kitöltött hiteligénylés formájában.

A mai nap hivatalosan is a DM-é, minthogy immár a harmadik olvasónk levelét lõjük az örökkévalóságba a témakörben. Gebra a telefonos és levélben történõ sorozatos zaklatás után eljutott a Citibanknál a harmadik fokozatig. Most már akkor is reklámot tolnak az arcába, ha õ hívja fel a bank ügyfélszolgálatát - akár egy egyszerû egyenlegkérdezés miatt:

a folyószámlámat a citibanknál vezetem, erre utalják a fizetésemet is. elégedett vagyok velük, mert ha ügyintézni támad kedvem, vagy ne adj isten pénzt átutalni, kényelmesen, gyorsan meg tudom tenni, akár telefonon, akár interneten keresztül. és ez nekem elég. korábban volt egy személyi kölcsönöm náluk, ezt visszafizettem, le lett zárva, minden rendben vele. ám mostanában többször a havi egyenlegértesítõ mellé, vagy csak anélkül is levélben felhívták a figyelmemet egy különleges ajánlatra. most akár külön dokumentáció benyújtása nélkül ajánlják fel nekem ismét a korábban már jóváhagyott citibank személyi kölcsön összeget, amelyet most elég akár személyi igazolványommal és lakcímkártyámmal igényelnem. új citibank személyi kölcsönöm összege 310.000 ft. kb ezzel a szöveggel találkoztam mindegyik levélben. minderre telefonon is felhívták a figyelmem. mikor közöltem, hogy szerencsére nincs rá szükségem, akkor ajánlották, hogy fektessek be. kicsit idegesített a dolog, de úgy voltam vele, ha akarják, dobálják ki az ablakon a pénzüket.

A verbális spam után következzen egy átfaxolt tolmácsprogramos spam, amit zsoltkov gyûjtött be:

Van-e idegesítõbb a telefonos tukmálásoknál? Mondjuk, ha ugyanazok háromszor egymás után bepróbálkoznak. Balázst egy romantikus hétvégére próbálták rábeszélni a debreceni Aranybikában:

Úgy látszik örökzöld téma kezd lenni nálatok a „szállodaipar”. Áprilisban olvastam ezt a cikket a Homáron, és nem felejtettem el, mikor a mai nap folyamán 3-szor(!) hívtak fel fél óra különbséggel minket, a kedvezményes üdülési ajánlatunkról. Miután elsõ körben elküldtek engem, hogy tulajdonképpen (bár elmúltam 18 éves) nem mondhatnak részleteket (…?...), és igen erõszakosan ragaszkodtak, hogy adjam meg szüleim mobiltelefonszámát, amit miután nem tettem meg szép szavakkal letették a telefont (lám-lám milyen is a jó civis vendéglátás és ajánlat). Második hívásukkor már velem is hajlandó volt a hölgy beszélni (elõször elküldenek aztán újra hívnak és ajánlatot tesznek?), és mint megtudtam, hogy a hosszúhétvégére lenne egy „csábító” ajánlatuk (tizenvalahány ezer forintért akciós árú „romantikus hétvége”).

Valami rohadtul van a levegõben. Elõször a bolygó, ahol simán lehet értelmes élet. Aztán ez. Ki fogad velem a vagyonába, hogy még a mi életünkben testi kapcsolatba lépünk Suchman Tamásnál értelmesebb létformákkal? T4uru5 küldte a fotót, köszönjük.

Úgy tűnik, kedves levelezőnket, Schobert Norbertet tényleg felzaklatta, hogy az általa elhagyott ételfutár cég a régi logót használja és a régi ételsort ígéri a vevőknek, ahogy azt a Homár hétfőn megírta. A levélből kiderül, hogy

Norbi továbbra is fantasztikusan fogalmaz.

A régi cégnél vevőűző kajákat forgalmaztak a neve alatt.

Magyarországra kizárólag ő importál szénhidrátmentes lisztet.

Korábban tokos csirkeszárnyat ehettünk Norbi neve alatt.

A magyar nyelv csodás fordulattal bővült, miszerint pizzamentes hátat mindenkinek!

A levél a hajtás után olvasható, az elejére, a megszólítás elé Norbi kopipésztelte be a korábbi poszt egy részét.

Le vagyunk sújtva. Az alagút végén pukkanó szupernovát, vagyis a magyar reklám megújulását láttuk bele tegnap a Phonespinner nevû értelmetlen magyar találmány - mobiltelefont lehet pörgetni vele úgy, mint egy mercikulcsot – két reklámfilmjébe. Erre Pepsi pár óra múlva megírta a recskázósról, hogy lopás, ráadásul linket is küldött hozzá. És tényleg. Akkor mégsincs értelme a reformoknak, jöjjön az összeomlás.

Ez az, amikor mi is elképedtünk, persze a szó pozitív értelmében. Hallottunk már kardos-kalandostól rokkant leszbikus nehézbúvárosig sokféle típusú filmrõl, de forrórágógumis-pöcshúzogatós, illetve turbómozdulatokkal megujjazós reklámfilmekrõl még soha. És ezt, örömmel mondhatjuk, magyarok találták ki. A népszerûsíteni kívánt termék se kutya, de nem is mangalica vagy rackajuh, hanem egy mobiltelefonra ragasztható gyûrû, amibe bele kell dugni azt, amit a lenti kiképzõ õrmesterek egységesen „családi ujjnak” neveztek, majd megpörgetni a készüléket.