A Homár-olvasók egyik nagy nyári kedvence volt az a túlmozgásos polgárőr, akiről a Homár mailhaverja, Gábor - a kommentekben emiatt később: mailhavergabor - azt állította, hogy a kocsijával le akarta szorítani az útról a velencei tó mellett. Vérmes polgárőrünk police-os tárcsával integetve, a kormányt rárántva próbálta megállásra kényszeríteni a családjával lassan poroszkáló Gábort, panaszolta az érintett, aki utána fel is jelentette a jogairól megfeledkezett wannabe zsarut, aki láthatólag remek kapcsolatokat ápolt a valódi rendőrökkel, akiket ráküldött Gáborra. A valódi rendőrök mindent rendben találtak, az ügyben indult egyik eljárás most határozattal zárult, aminek alant olvasható az összefoglalása az érintett - Gábor, nem pedig Pötyi - tollából.

Aki nem ismerné a sztorit, itt olvasható a nyitóposzt, itt pedig a folyatása.

Spontán kialakult egyenruhás sorozatunk következő részében a festői Ürömre kalauzoljuk az olvasót, ahol Gáborra szörnyű gyanú árnyéka vetült: lehet, hogy cserbenhagyott egy kanapét Óbudán? A vérvádat a kanapéban talált zöldkártyára alapozták. Az alanti krimiből kiderül, hogy mivel is foglalkoznak a Poirot-ösztönnel megáldott vagy megvert közterület-felügyelők.

Rendőrszezon van a Homáron, de Gergő sztorija nem botrányos, inkább az élet alapkérdéseit feszegeti, mindezt egy autópályán, belső sávban 130-cal haladó rendőrautó miatt. Részletek lentebb:

Paramilitáris jó délutánt minden Homár-olvasónak,

Aki nem olvasta volna a korábbi posztot: Gábor levelet írt nekünk, mert egy vérmes, civil fickó rendőrnek képzelve magát le akarta állítani a kocsiját a Velencei tó mellett, melléhajtott, ráhúzta a kormányt és komolyan ráijesztett, majd a végén ráhívta az igazi rendőröket, akik mindent rendben találtak.

Az elmúlt órákban izzottak a vonalak, izgalmas volt az élet. A legfontosabb fejlemények: jelentkezett valaki, aki - bár a kérdéseimre nem válaszolt - úgy tűnt, hogy a poszt szereplője lehet, ezért leszedtem a két fotót. Gábor megírta a feljelentést, a Fejér megyei Rendőrfökapitányságtól R. Szabó Ágnes pedig webkettes módon, a kommentek között jelentette be, hogy "a Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetője értesülve a történtekről, vizsgálatot rendelt el a leírtak ügyében." Hogy még jobban szórakozzak, az Index recepciósához névetelen, fenyegető hangú telefonáló jelentkezett be, aki engem keresett, a mobilszámomat kérte, majd amikor nem kapta meg, sejtelmesen közölte, hogy úgyis meg fogják szerezni. Update 1: Az ügyben délután megtörtént a feljelentés:

mailhavergabor1  2009.06.30. 18:31:04
A kezemben az átvétel igazolása, a feljelentést az egyik budapesti kerület rendőrkapitányságán átvették, továbbítják az illetékes kapitányságnak, nevezetesen az agárdinak. Feljelentés tehát megtörtént.
 

Na, ez a durva, nem a Batz papucs! A Homár régi mailhaverját, Gábort és a kocsijában utazó családját igazi életveszélybe sodorta egy agresszív önkéntes seriff, aki le akarta szorítani őket az útról. Konkrétan rájuk húzta a kormányt az országúton, "rendőrség" feliratú tárgyát lóbált, megmondta, hogy nem rendőr, majd rájuk hívta a "kollégákat". A hideglelős történet vége még ijesztőbb: az önkéntes milicista a helyi rendőrök haverja, és egy rádióhívásával járőrkocsikat bír utasítgatni. Mi a hivatalos rendőrséggel is óvatosak vagyunk, a nemhivatalosakat meg kiváltképpen rühelljük, úgyhogy a sztorin rajta tartjuk az ollónkat. A fickót Gábor feljelenti, ott fent a képe, ha valakire rátapad, vigyázzon, nehogy baj legyen belőle.

Update 1.: Leszedtem az érintett fotóját, mindjárt posztolok róla, hogy miért.

Matyee egy szerinte erős rendőri túlkapással megtartott házkutatáson van túl, ami után hivatali visszaélés, magánlaksértés, erőszakos behatolás és testi sértés miatt fog feljelentést tenni. Az eljáró rendőrök a sztori alapján valóban elég bizonytalannak tűntek a más címre szóló házkutatási paranccsal és a máshoz tartozó mobilszámmal.

Székesfehérvári lakásomban reggel fél 7-kor ébresztett a kaputelefon, egy illető közli, hogy a rendőrségtől vannak, engedjem be őket, ezt megteszem, majd tekintve, hogy nem voltam felöltözve, visszamentem a szobába, hogy felvegyek valamit, de ekkor már kopogtak. Kikiáltottam hogy kis türelmet, de már verték az ajtót. Még egyszer kiabáltam, majd ajtót nyitottam.

Dudált a kispapa, válaszul persze eltörte a fogát a taxis. Az áldozat rendőrt hívott, a személyszállító megjuhászodott, de már későn. A kismama kiborult, és megírta a Homárnak, hogyan kezelte az ügyet hivatalból a rendőrség. Véres részletek alant.

Elképesztő sztorit küldött Péter, akit állítólag egy parkoló autóból szedtek ki a rendőrök szombat este és vittek el vérvételre, anélkül, hogy bármivel meggyanúsították volna. Jó ha tudjuk, hogy amíg ez meg nem történik, tehát, hogy a rendőr közli, hogy minek az alapos gyanújával intézkedik, semmit nem vagyunk kötelesek végrehajtani. A vér- illetve vizeletminta adása bizonyítékszolgáltatásnak minősül, így amíg nem tudni miért, még részegen sem vagyunk kötelesek magunk ellen vallani:

A zéró tolerancia valóban hasznos, de lehetne a közlekedés valós helyzeten alapuló biztonsága érdekében alkalmazni. Aki pont nem rendőr és nincs a tarsolyában visszaélhető hatalom, az is talán ember és lehetne úgy is bánni vele. Megpróbálom tényszerűen leírni a történteket, pedig azóta is a hatása alatt vagyok, és a kezemen is viselem a nyomait. Szombat éjszaka a lakásom előtt szabályosan parkoló, álló autóban ültünk a barátnőmmel. Ezt megtehetem bármikor, remélem nem tilos. Mindketten a Ráday utcában dolgozunk (ami egyébként a szomszéd utca...), közvetlenül munka után voltunk. Amikor kiszálltunk, láttam a  mögöttem parkoló rendőrautót. Észre sem vettem mikor állt oda, lámpái lekapcsolva, hang vagy fényjelzést  nem adott. Az utcán utánam szóltak, majd elkérték az összes iratomat, belefújattak egy szondába. Mivel ilyet még nem csináltam, túl messziről és melléfújtam, de nem volt esély megismételni, mert közölték, hogy üljek be az autóba, mert elvisznek vérvételre.

Az igazi Naiv Ügyfél a legváratlanabb helyeken veszi észre a Homárba illő mozzanatot. Vegyük például azt a friss, Indexen tárgyalt ügyet, hogy az Önkormányzati Minisztérium előtt őrködő rendőr akkora ideggyenge balfácán, hogy

1.) pisztollyal lő egy taxisra, aki tilos helyre, a minisztérium parkolójába áll be, majd el akarja húzni a csíkot

2.) képtelen eltalálni egy autót, helyette meglő egy járókelőt

Ez mind elképesztő persze, de ami a szívünknek igazán kedves, az a hír vége, miszerint a rendőrség lezárta a környékbeli utcákat, az autókat nem lehetett elvinni, mire megjelentek a legendás, ferraris parkolási cég emberei és megbüntették az autósokat. Bruhahahaha. Na, ebből milyen kiegésztőt fognak venni a főnök verdájába?

 Ha van olyan olvasónk, akit a környéken az ügy miatt megbüntettek, kérjük, feltétlenül írja meg, hogy mi lett a bírság sorsa!

Ha valaki nem olvasta volna az e pillanatban vezető pozícióban trónoló Index-cikket: a rendőrség váratlanul bevallotta, hogy hibásan büntettek meg többszáz autóst fejenként 100 ezer forintra egy veszprémi közlekedési lámpánál. A sztori lényege, hogy a büntető kamerával felszerelt lámpánál rossz helyre festették föl a stopvonalat, így rengeteg autósról úgy tűnt, hogy pirosban hajtott át, pedig igazából még csak sárga volt.