Egy méhésztől kapott a Homár egy közérdekű jótanácsot mézügyileg. Szerinte csak piacon lehet normális mézet kapni, igaz nyilván drágább is, mint a szupermarketes felütött:

A VG cikke a mézhamísítókról "elég jó", habár nem teljesen teljes. Nagyon sok felvásárló nem szerepel a listán. Kapásból még 5-6 nevet fel tudnék felsorolni, csak Pest megyéből. Ez a botrány már régebben kirobbant, csak eddig nem merték nyilvánosságra hozni, mert mint sok más területen, itt jelen van a "maffia".

Emõke hívta fel a Homár figyelmét a VG cikkére a mézhamisítókról. Talán nem akkora meglepetés, hogy mint minden jó magyar terméket, a mézet is felütik cukorral és egyéb adalékanyagokkal. A vizsgált 45 termék kétharmadában állapítottak meg mézidegen anyagokat, amiért sok esetben a hazai forgalmazó/palackozó a felelõs. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület oldalán van egy jófajta táblázat pdf-ben a nagyobb üzletláncokban található hamis mézekrõl.

Szájhagyomány útján tudja a Homár, hogy a kenderszármazékok fogyasztásának milyen hatásai vannak, de Géza kicsit szkeptikus volt, amikor meglátta ezt a kendermag-kivonatot:

Szerintem ez a szer megérne egy bejegyzést. Én maximálisan támogatom a kannabisz alapú gyógyszereket, de gyanítom, hogy ebben max. annyi zöld van, ami az itt-ott kapható kannabisz-levéllel díszített csokikban vagy üdítõkben, azaz: semennyi.

A félreértést valószínûleg az okozhatta, hogy Géza vélhetõleg összemosta a kender thc-tartalmú, szmókolásra használt virágát a maggal. A kender magjából olajat nyernek, aminek pszichoaktív tartalma zéró, viszont telítetlen zsírsavakban gazdag. Múltkor már vázoltuk a kender széleskörû használhatóságát, így azt most kihagynánk.

Viszont ha már témánál vagyunk - csak hogy teljes legyen a képzavar -, ajánlunk egy videót, mintegy fogyasztóvédelmileg: Rendõrök, akik legalizálnák a drogokat.

A minap a madarasteszkóban rátaláltam a sajátmárkás készítmények és a noném márkák mértani középpontjában található úgynevezett semmilyenmárkás termékre - írta Marci. Kicsit azért konceptuális mûalkotásra gyanakszunk, de ha nem arról van szó, akkor ez egy kémfotó a hipermarketesek legújabb fejlesztésérõl. Ha jobban belegondolnak, ennek a terméknek minek név? És ha a fogyasztó nem fárasztja magát felesleges olvasgatással, több ereje marad a kosárba pakolás közismerten fárasztó mozdulatára.

Ezt a térképet német ismerõseim hagyták nálam, a hátulján a legalapvetõbb magyar kifejezések német fonetikával Véletlenül beleolvastam....

Hm. Ez a fránya német egész angolosan hangzik, dehát a teutonok sem vonhatják ki magukat a nemzetközi trendek alól. Fõleg, ha a végeredmény egy jóízû kamatyolás, ami után azt mondhatjuk az élveteg gulyászabálónak, hogy „El west-ham, menee-y pic aba”

Úgy látszik a könnyûdrogok megítélése Lengyelországban - legalábbis társadalmi elfogadottság szintjén - elég laza. Más magyarázatot hirtelen nem talált a Homár a csokis sör célkozönségének beazonosítására, de ez még az agyatlan habzsolás állapotában is túl extrém választás. Hurrikan jelenti a tereprõl, mint múltkor, amikor még csak a kókuszosnál tartottak:

Újabb fura ízû nõi sör jött ki Lengelországban. A Karmi nagyon nyomul, csak épp nem igazán jön össze. A csokis változatnak csak az illata csokis, íze már kevésbé, a málnás pedig nagyon silány.

A Homár egyelõre marad a Belle-Vue-nél.

A Homár spontán orális fixációba fordult napján újabb gyöngyszemmel kacérkodik. Kihívástól kaptuk ezt az speciális biolekvárt, aminek rendszeres használatával igen költséges szájesztétikai beavatkozásoktól menekülhet meg a fogyasztó:

Könnyû neked, drága Homárom, ott vannak a jó erõs ollóid! De mit kezdjek én, ha szeretnék enni a Herbária zölddió lekvárjából? Ugyanis tele van kõkemény fekete darabokkal: jobb esetben dióhéjjal, a rossz esetre gondolni sem merek. Küldök egy képet, amin látszik, hogy egy teáskanálnyi lekvár mennyi ehetetlen fogtörõt tartalmaz.

Folytatódik a kalandozás az egzotikus energiaitalok világában. Eddig is érezte a Homár, hogy a 250 forintos Redbullja a kínainál is messze lehet a nettó értékétõl, de ez azért talán túlzás. Ha ûrtartalomban nem is, de árban sikerült minden eddig dokumentált folyékony gyorsítónál lejjebb menni:

A tárgyban említett postot olvasva eszembe jutott, hogy mi is itt Kecskemét környékén a legkedveltebb energiaital: az 1,5 literes Big Energy 189 Ft-ért!, amit itt Kecskeméten (Hetényegyházán) gyártanak! Íze kiváló, ára szuper, csak az a baj, hogy ha messzebbre utazok, akkor kevesen hiszik el, hogy ennyiért is van energiaital :D

update 12:28 aszongyák az emberek, hogy az Auchan 1,5 literes Big Energyje nyert 159 forinttal.

Testvéreim az Úrban, panelbirkák és vérmagyarok! Meddig tûrjük, hogy sunyi politikusaink vendéglátósaink hulladékkal etessenek? Mikor indulunk végsõ harcba a szemérmetlen átbaszások ellen, illetve mikor üvöltjük végre testvéri egyetértésbe forrva két centirõl az érintettek arcába, hogy NAMOSTAZTÁNEZMÁRTÉNYLEGSOK?!!! Következzék Lila Fül gasztronómiai élménybeszámolója a Sark Kertbõl:

A társaságunkban levõ egyik hölgyemény befektetett egy tócsniba (350 ft), melyet módfelett dicsért, mind mérete, mind az íze okán. A lapostányér nagyságú burgonyaétel ár/érték aránya kedvezõnek tûnt, rendeltünk még négyet a pultnál, majd olyan lendületesen pofára estünk, hogy a csattanás talán még most is visszhangzik a Duna fölött. Ugyanis egy mûanyag sütistányérra redukált méretben olyasmit kaptunk, ami majdnem mindenben, de nem teljesen különbözött attól, ami az ideák világában tócsni néven szerepel.

Uj Péter írja, csak Önöknek: Hosszú évek után újra feltûnt Magyarországon a világ talán legjobb jégkrémmárkája, a Häagen-Dazs. A Mammut 1 alagsorában egy kis csokoládéüzlet (Belga Praliné a neve) próbálkozik meg az árusítással (megánimport?), dobozonként majdnem kétezer forint az ára. De legalább van. Mert az itthon kaphatókhoz képest a Häagen-Dazs mégis minõség.