Nem lennék a Tchibo-ügy felelősének a helyében, lehet, hogy ő sincs már ott. Mindenesetre a háttérben tovább zajlik az ügy, egyre jobb részekkel. Ezúttal nem egy megrendelt, de ki nem vitt, vagy kivitt, de oda nem adott cuccról van szó, hanem egy konkrétan leszállított darabot kér vissza a cég. A FogyVéd. korábbi állásfoglalása alapján ez max. egy Szép Próbálkozás díjas levél marad, de azért rákérdezünk még egyszer.
Kedves Homár!
Folytatásos Tschibo-sorozatom legújabb fejezetét szeretném megosztani Önökkel, most éppen a már átvett csomag visszaküldését szeretnék elérni. Ha nem tévedek, több helyen is sántít a történet.
Érdeklődnék, hogy mások is kaptak-e ilyen levelet, illetve kérem vélemányezzék a Tschibo által leírtakat. A levelet csatolva küldöm.
Köszönöm, Attila
UPDATE
Megkérdeztük a NFH-t, mennyire jogos a Tchibo kérése.
Rövid válasz konyhanyelven: Jogos. Tévedésre hivatkozva megtámadható egy korábbi szerződés, ha lényeges elemre vonatkozik (mint pl. az ár) és a vevőnek is feltűnhetett volna, hogy valami nem stimmel. De, ha a vásárló nem akarja visszaküldeni, akkor a vállalkozásnak bírósághoz kell fordulnia. Külön, külön, minden egyes esetben.
Hosszú válasz szabatos és szakszerű megfogalmazásban:
Jellemzően a szerződés a felek között akkor jön létre, amikor a kereskedő elfogadja és azonos tartalommal visszaigazolja fogyasztó által tett megrendelést.
Az így létrejött fogyasztói szerződést azonban a vállalkozás tévedésre vagy feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással megtámadhatja, amelynek alapján az érvényteleníthető.
A törvény szerint a tévedésnek lényeges körülményre kell vonatkoznia (ilyennek tekinthetjük a vételárat) és csak akkor áll fenn, ha a tévedést a másik fél okozta vagy azt felismerhette.
Amennyiben tehát a fogyasztó felismerhette azt, hogy a vételár tekintetében a vállalkozás a szerződés megkötésekor tévedésben volt, a vállalkozás sikerrel támadhatja meg a szerződést, aminek alapján nem köteles a szerződésben foglalt kötelezettségének teljesítésére.
Feltűnő értékaránytalanságról akkor beszélhetünk, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, így például ha a termék vételára a piaci árhoz képest kirívó mértékben eltér.
A termékek és szolgáltatások árának feltüntetésére vonatkozó jogszabály többek között előírja, hogy a termék eladási áraként a ténylegesen fizetendő díjat kell feltüntetni.
Az online kereskedelemben ugyanezeknek az árfeltüntetési szabályoknak kell teljesülniük, mindazonáltal még kellő körültekintés mellett is előfordulhat téves árfeltüntetés, vagy bármilyen oknál fogva változhatnak az árak.
Hibásan feltüntetettnek tekinthetünk egy árat, amikor egy termékkel kapcsolatban számottevő aránytalanság áll fenn a termék valódi és feltüntetett ára között, amit egy átlagfogyasztónak azonnal észlelnie szükséges. Jogszabály mondja ki, hogy a kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el.
Elvárható például az, hogy a fogyasztó felismerje, hogy a meghirdetett nem valós, ha a termék piaci árához képest jelentős eltéréssel kínálják (pl.: a megszokott ár tizedéért), szükséges ugyanakkor megjegyezni, hogy minden esetet külön-külön kell vizsgálni, amelynek során valamennyi körülményt figyelembe kell venni. Nem elhanyagolható szempont például egy ügy megvizsgálása kapcsán az, hogy a kereskedő miként jár el a vélhetően hibásan feltüntetett ár észlelését követően. (például, hogy haladéktalanul korrigálta-e azt)
Amennyiben a vásárlók ragaszkodnak a termék megtartásához, és önként nem küldik vissza a megrendelést, úgy a vita rendezése érdekében az érdekelt félnek (vagyis a vállalkozásnak) bírósághoz kell fordulnia.
A békéltető testületi út választása is célravezető lehet a vita rendezésére. A hatályos jogszabályok szerint a fogyasztóvédelmi hatóságoknak nincs hatásköre kötelezni a vállalkozást, arra, hogy az eredetileg meghirdetett áron adja el a fogyasztónak a terméket.
Annak kapcsán ugyanakkor, hogy az akció meghirdetésekor a vállalkozás eljárása megvalósított-e tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárni jogosult.
A vásárló bejelentést tehet a lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatalnál, amely közizgatási hatósági eljárás keretében vizsgálhatja, hogy a vállalkozás eljárása jogsértő volt-e.
Üdvözlettel:
Kiss Anita
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
UPDATE 2.
Felmerült, hogy mi van akkor, ha az illető már eladta vagy elajándékozta a visszakövetelt terméket. Ebben az esetben akár pénzbeli megtérítés követelésére is sor kerülhet, de erről kizárólag a bíróság dönthet, mely külön-külön vizsgál minden esetet azok összes körülményével együtt (például, hogy ki mire számíthatott a szerződéskötéskor, fogyasztó láthatta-e, hogy tévedésről van szó, milyen mértékű az eltérés a piaci és a kínált ár között, vállalkozás magatartásának esetleges felróhatósága, stb.)
Az utolsó 100 komment: