A Wunderbaum a nyolcvanas években, de még a kilencvenesek elején is a nemzet tudathorizontjának közepében illatozott. Magára adó ember legalább heti két-háromszor wunderbaumozott egy jót, az émelyítõ fenyõfa már-már valaminek a szimbólumává vált.

Aztán jött a kétpárti tömegdemokrácia, a Beckham-haj meg a tft monitor és a Wunderbaumról már sehol sem esik szó.

A Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége azonban õrzi a lángot. Média-horgászversenyen jártunk egy indexes különítménnyel az egyik kisszékelyi tavon. A helyszín festõi, ha halak is laknák sok idegesítõ turista lepné el, ezért halak nincsenek.

Az eper. Mármint az eper a magyarság válasza a licsire. Ez derült ki akkor, amikor Jáni 299 forintért megvette élete elsõ aloe verás üdítõjét, nem tudva, hogy belül spermoid, nyálkás, kellemesen semleges ízû darabok úszkálnak. Ez adja a mûfaj nem lebecsülendõ szexepiljét. A termék a thai Ice Cool epres üdítõje volt. (Szõlõízû testvérérõl már írtunk.)

Mostanra már rajongói lettünk az aloe verás italoknak, így a doboz kétharmadánál lett csak gyanús, hogy mintha nem is eperízû lenne.

Sosem szerettem a nyalókát, de ez a zöld lájmos izé megfogott. Milyen lehet egy csontig hatolóan savanyú óriáskereket nyalni? A Dózsa György úti aluljáró jó fej zöldségeseitõl amúgy is szívesen vásárol az ember, tehát kifizettem a 180 forintos egységáron kapható nyalókát, sõt, megvettem hozzá a fél körte alakút és az õszibarackosat is.

Mit tesz az öntudatos fogyasztó a budapesti dugóban? Sokféle válasz lehetséges, a destruktív dohányzástól a még destruktívabb rádióhallgatáson át a fél szemmel történõ nemzetisport-olvasásig. Ezek mind jó heccek, de tíz percnél tovább folytatva unalmasak. Az amerikai ipar válasza a problémára: fõzzünk a dugóban.

A fûtést felcsavarva húsz perc alatt megkel a pizzatészta, a most 29 dollárért (5700 forint) vesztegetett szivargyújtós kemencében pedig pont ropogósra sül az anyósülésen, amíg átérünk az Árpád-hídon.

Van-e értelme középbéna fényképezõgépet, sõt mozgóképfelvevõt szerelni egy mobiltelefonba? A Nokia nyilván azt mondja, hogy naná, de legalább nem csak mondja, de be is próbálja bizonyítani. Megint kiírták ugyanis a mobiltelefonon nézendõ, 15 másodperces filmek versenyét, és ezúttal a „telefonnal készült filmek” kategóriájában is lehet nevezni. Augusztus utolsó napja a beküldési határidõ, úgyhogy akinek feltámadna a kedve, még nem reménytelen a helyzete.

Azt, hogy telefonnal is lehet életképes filmet forgatni, Shane Meadows Lépcsõház címû 15 másodpercesével próbálja bizonytani a weboldal. A csattanó nem rossz, de nem akarok többet spoilerezni, nézzék meg! Szintén megtekinthetõk a 2004-es verseny gyõztesei.

A Szigetre kijutni nem egyszerû. A tömegközlekedés rohadásig zsúfolt, a taxi elakad a délutáni dugóban, biciklihez meg lusta vagyok. Korábban jó megoldásnak tûnt a bázisomhoz közeli Jászairól kihajózni, de idén ez az opció is léket kapott, írja gg:

Ezúton is szeretnék gratulálni a sziget szervezõinek, akik a Jászai Mari téri hajóállomásnál több éve jól mûködõ jegyvásárlási rendszert idén átalakították, lehetõvé téve ezzel azt az abszurd helyzetet, hogy míg a szigetre igyekvõk többórás sorban várakoztak, addig a roxy-hajók félig megtelve voltak kénytelenek útjukra indulni. Az történt ugyanis, hogy míg korábban azok, akiknek volt sziget-belépõjük, külön sorban vehették meg a hajójegyüket, idén egyetlen konténerbõl egyetlen ember árulta mind a sziget-, mind pedig a hajójegyeket.

Annak, a fogyasztónak, aki olyan lusta, hogy a szemgolyóját sem szereti mozgatni, viszont van felesleges 44 eurója plusz postaköltség, a stílszerûen elnevezett lazybone teafiltervízbedugó-automatát kínál. Ráakasztjuk a filtert, beállítjuk az idõt, a szerkezet meg belemártja, aztán ha kész, kiveszi és csörög.

A hasznos, kényelmet szolgáló szolgáltatásoknak ára van, még akkor is, ha sok betût kell esetleg feldolgozni, ahhoz, hogy ez kiderüljön:

Tavaly decemberben vettem egy új vitamax elõfizetést telefonnal együtt, csináltam egy feltöltést is a max (12500Ft) értékkel ami 365 nappal hosszabbítja meg az idõtartamot. Aztan az idén számhordozással átvittem egy másik szolgáltató számát a vitamax csomagra. Most, fél évvel késõbb, értesülök róla, hogy telefonomat újra fel kéne töltenem különben lejár.

Jó hír azoknak, akik nem szeretik a jellegzetes mûbanánízt: a horvát Kras is belépett a magyar csokibanán-piacra, méghozzá egy feltûnõen olcsó és még annál is íztelenebb versenyzõvel, a Banankóval. A Bananko szexepilje az ára: Szegõ kolléga 47 forintért vette a Móricz Zsigmond körtéri G-Robyban.

A notórius reklámlevél-küldözgetõk listái közül eddig a Ladánybene hírlevelérõl iratkoztam le legnehezebben. A szívós spammerek egy freemailes címrõl tolták tovább boldog-boldogtalannak aktuális programajánlóikat, de ennek már vége. Aktuális bajnokunk Aquaréna Titkárság (titkarsag@aquarena.hu) néven nyomul, és nem, hogy nincs ott a spam alján, hogy levesznek, ha zavar a kéretlen reklám, de ismételt személyes megkeresésre sem reagálnak. Kedves Olvasóinkat ezúttal arra buzdítjuk, írják meg kedvenc spammercégüket, amit össze mernének engedni iszapbirkózásban az Aquarénával. (Természetesen szûröm a szemetet Thunderbirddel, de akkor is.)