Burjánzik a kelkáposzta-panama: ezúttal Pestrõl jelentették a népnemzeti kelkáposzta brutális elnyomását. Kezdjenek agyalni, mégis kinek az érdeke? Vajon titkos megállapodás született Berlusconival nemzeti mezõgazdaságunk nyomorba taszajtására, hogy aztán felvásárolhassák az anyatermõföldeket és behintsék savval? Vonuljanak az utcára transzparensekkel, torlaszolják el az olasz kamionok útját magyar kelkáposztával! Fegyverbe, fegyverbe!

Úgy látszik, hogy nem csak pécsi jelenség az olasz kelkáposzta favorizálása! Tegnap az egyik bp-i Kaiser-boltban kivették a kezembõl a magyar kelkáposztát, azt mondták, hogy új káposzta van, s az darabra megy és 399 ft. A mérleg kódjából kiemelték a magyar kelkáposzta kódját.

hogy a Swatch gyárt ékszereket is? Nyilván igen, hiszen fogyasztásról olvasgat most is. Mi bezzeg nem, ezért úgy örülünk ennek a magnódecknek vagy mit imitáló gyûrûnek, mint az egyszeri fideszes Lenin passwordjének.

A Homár nagy respekttel viseltet azon olvasói iránt, akik dacolva õrzõvédõkkel és fertõzésveszéllyel, idõt-pénzt nem sajnálva maguk lépnek a tudományos oknyomozás mezejére. Alant zsozo kutatási eredményeit olvashatják, és bár a laboreredményekre még várni kell, az már most egyértelmû, hogy ennek a pudingnak nem evés a próbája:

Eddig csak olvasója voltam a Homárnak, de most nem tudom megállni, hogy levelemmel ne járuljak hozzá kis hazánk, Abszurdisztán mindennapi valóságának bemutatásához. A mai bevásárlásunk végén fedeztük fel a képeken látható "Vanilia izû (!) puding tejszinhabbal" nevû terméknek ezt a furcsa, nem kicsit gusztustalan példányát.

Ilyen kemény sztorit utoljára Vietnámban hallott a Homár, úgyhogy kissé szkeptikusan, de azért a netto kurvaanyázást leszámítva vágatlanul teszi közzé Buksi MÁV-biztosítós történetét:

Szarul induló történet, szarul folyatódik - a vége meg még nem látszik, de sok jót nem ígér. Péntek du-i csúcsforgalomban döcögök kifelé az Alkotáson, hogy legyûrjem a hazáig tartó 200 km-t. Sor megáll, vele én is - csikorgás, csattanás a seggemben, egy bamba tyúk belecsókolt. Szar ügy. Betétlap kitölt, majd 2 nap múlva téves biztosítómegadás miatt korrigáljuk - eddig normális ügymenet.

Igazából persze egyáltalán nem forog - csak el akartuk sütni ezt a videot az elhivatottság fokáról -, hiszen a DDB kültéri hirdetései igazán kreatívan használják a terepviszonyokat a tégladaráló harcmûvészet reklámozására.

Társasági embernek vallja magát, és imádja összezavarni ismerõseit? Antiszociális és mihamarabb el akarja riasztani látogatóit? Akárhogyis, igazán szofisztikált nonverbális eszköztár áll rendelkezésére pusztán otthona fényviszonyainak variálásával. Csúcskategóriás ajánlatunk ez a trófát mintázó lámpa az Unicától. Az áttetszõen zselészerû akrilgyanta szarvasfõ beszélni nem tud, színét sem váltja sajnos, ellenben sújtó ára van 3950 dollár magasságában (870 ezer huf and counting - Zsigmond, elég már!).

Mindig mindenre rácsavarodik a fülhallgató zsinórja? Halálmetált akart hallgatni, de az átkozott kábel ráfonódott a Schokobananenre? Vagy egyszerûen egy kis melegségre vágyik? Minden ilyesmire megoldás a bájos bigyó-kategória eheti gyõztese, a Tetran.

Don B. nyála is elcsöppenne arra a falmellékien nyelvészkedõ trükkre, amirõl Burgonya számolt be a Homárnak. A tettes a Pizza Hut, ami képes arra az ostobaságra, hogy az akciós pizzára fele annyi kolbászt rakjon, mint ugyanarra a pizzára, amikor nem akcióban adja. És tudják, mivel indokolják mindezt? Hogy az olaszkolbász egyszer egybe, egyszer meg külön van írva. Ahogy az egyszeri gyomorperforált sekrestyés mondta, dugják fel maguknak a pepperónit. Sztori alant.

Hülyeség + merevség + digófília = sokkal drágább káposzta. Pécsett, a SPAR-ban inkább kidobták a magyar árut, nevezetesen a kelkáposztát, minthogy beárazzák. Kredi emiatt 399 forintért jutott volna egy fej olasz káposztához, pedig a kezében tartotta az olcsóbb magyart. Mi mondjuk jobban utáljuk a kelkáposztát a magyar lakossági tánczenénél is, de mégis ajánljuk, olvassák el a Naiv Zöldségkedvelõ kalandjait, amelyek mégis fõzelékezéssel végzõdtek.

Még pont azelõtt vagyunk, hogy kialakuljon az ízesített szívószál kultusza, úgyhogy mielõtt felgyorsult világunkban a feledés homályába merülne, alant közzétesszük Crab-atya élménybeszámolóját, aki idõt és nyálat nem kímélve tovább forszírozta a jelenség vizsgálatát:

Igen, végre sikerült nekünk is beszerezni két doboznyit a csoda szivószálból! És sikerült a lehetetlen is: az egyik epres! Két pohár tejjel indultam neki a tesztelésnek (egyedül! - mert aki hozta nekem az ajándékot, az nem merte kipróbálni).