Nagyobb a Magyarok Istenének hüllõkertje, mint sejtettük volna. Dexter68 a magyarság olyan nagyjaival egészítette ki nemzeti állatseregletünket, mint Vak Bottyán Crok, János Vitéz Crok, Nagy Lajos Crok, Hári János Crok, Sobri Jóska Crok és Gábor Áron Crok. Itt jön a feljelentõ levél.
A fogösszeszorított politikai ellenszenv egyik legdiszkrétebb formáját találta meg Fartmaker ebben az alig 9 dolláros kulcstartóban. Ha figyelembe vesszük, hogy a pénz egy része az árva gyerekeknek megy, már azért megérte.
Régen a fütyülõs kulcstartó volt a divat és a menõ - gyermekkoromban, a boldog 80-as években mennyit szórakoztunk azzal, hogy már messzirõl elkezdtünk fütyülni, mikor olyasvalaki jött, akinek ilyen kulcstartója volt. A fiatalabbak kedvéért: ez egy olyan kis - kb. gyufásdoboz méretû - szerkenytû volt, aminek közelébe ha fütyült az ember, lejátszott egy kis dallamot.
Arra gyanakszik, hogy míg Ön a Rokonok premierjén Nacho csipszezik, a felesége bûnös viszonyt folytat egy csapat ártatlanul meghurcolt, nagyfarkú komcsi spionnal? Semmi gond, kapcsolja be a harmincezer forintnál is olcsóbb Nokia 3310-es kémtelefonját, ami úgy fog kinézni, mint egy polgári célra használt, ráadásul kikapcsolt készülék, majd hagyja ott az eszközt lakásban!
Nem is attól visszataszító igazán, hogy nyálban fõzött nutriapörköltnek néz ki a gulyás, hanem – nem is tudom – talán eleve nem nyerõ ötlet levessel reklámozni. Fene tudja, a Homárban mindesetre keresztbe fordult a borjú, amikor meglátta ezt a fotót. Ami egyébként a Kikában éjszaka olcsón kapható étel-itallal csalogatja a bagolytermészetû soppingolókat.
A Homár puhaollójú gyerekkorának egyik legmeghatározóbb könyve volt a Furcsa találmányok Leonard de Vries-tõl. Ebben szerepel az a párizsi gyermekkórház, ahol a meghalt kicsinyekre csillogó fémréteget galvanizálnak, hogy örök és kõkemény emlékként maradjanak meg a szülõknek. Olvasónk, magpet olyasmiket érzett egy új magyar szolgáltatás láttán, mint a tizenkét éves Homár a könyvet lapozgatva.
Kedves Homár!
Elvittem beoltatni kislányomat, a rendelõben pedig olyan beteg dolgot láttam, amitõl leesett az állam.
Az egymást történelmileg vicsorogva marcangoló multiknak mutat fricskát ez a renegát kólaautomata, amit Mátyás talált Angliában:
A minap nagy szomjúságomban egy Coca-Cola-automatát vettem célba. A választható termékek listáját végigfutva mintha egy pillanatra megállt volna az idõ. Egyszerre pergett le a szemem elõtt több lehetetlen álomkép. Elõször a közelkeleti békét láttam, ahol a Moszad izraeli békeszervezet árván maradt palesztín gyerekeket támogat a tanulásban, sportban. Ezt egy olyan kis jelenet követte, ahol az Újpest-Fradi kupadöntõ után lila és zöld-fehér szurkolók isznak egy pofa sört együtt. Közben elcsípek egy párbeszédfoszlányt: -Ugyan kérlek! Egyszerûen jobbak vagytok.
Mi van olyankor, ha egy ütközésnél a vétkes autós elismeri ugyan felelõsségét, de a biztosítója meg nem? Olvasónk egy ilyen sztoriba futott bele, és a tanácsukat kéri:
Fater utóját vezettem Budán, 2x2 plusz busz sávban a délutáni csúcsban. Kanyarodtam balra, a szembejövõ két sávban toporgó autók beengedtek. Én gyökkettõvel fordultam, mikor a buszsávban megjelent egy vezetõtárs ( a róla kialakított véleményemet nem közölném...) aki természetesen nem 30al jött... Én meg tudtam álni, kb 20 cenit belógott a buszsávba, amit õ el is kapott. Na fasza, kocsim megtört, talán nem nagy a baj, ürge elismeri a vétségét, papírt kitöltjük, az õ kötelezõje a MÁV biztosítónál van.