Az ember (Homár) azt hinné, aranyvasárnap a boltosok még a csavarokat is meglazítják a polcokon, hátha azokat is elviszik. Ehhez képest Wilsont azért dobta ki a biztonsági őr egy DM-ből, mert túl sokáig nézelődött és neki nem volt kedve utána járkálni:

A tegnap estém nem alakult túl jól. Kezdődött azzal, hogy koccantam a kocsimmal. Miután elrendeztük az ügyet, barátommal bementünk az Eleven Center DM-jébe. Neki voltak konkrét elképzelései, hogy mit vegyen, én csak mászkáltam céltalanul, utolsó kiegészítő ajándékokat keresgélve randomban a sorok között, miközben egy ismerősömnek meséltem telefonon  a velem történteket. Az ott dolgozó hölgyeken, a biztonsági őrön és rajtunk kívül más már nem volt a boltban. Az őr szorgosan végezte is munkáját, szemmel tartott minket, ami engem egyébként sosem zavart, ez a munkájuk. Egyszer azonban meglepetésemre elém állt és közölte velem, nem foglalkozva azzal, hogy beszélek telefonon, hogy azonnal hagyjam el az üzletet. Először azt hittem zárnak, de az őr ingerülten közölte, hogy ne telefonáljak a boltban és egyébként is, ha nem veszek semmit, menjek ki.

Az atya és a fiú mellett kispadra szorult szentlélek időről-időre azért megmutatja magát, hátha valaki belezúg. Legutóbb egy CBA-ban látták, ahol a személyzet megvadult zombiként támadt a kekszét naivan vállalati bankkártyával fizető Zsoltra:

A karácsonyi bevásárlás utolsó, lecsengő mozzanatát végeztem, két elfelejtett apróságért mentem az István út és Dózsa György út sarkánt lévő CBA-ba. Az üzlettel kapcsolatban az udvariasság, előzékenység, üzleti szellem kifejezéseket talán soha senki nem vette szájára. Egy közismerten ingerült rossz hangulatú bolt. Ha hiányzik mondjuk egy liter tej, vagy sütőpor, arra jó, de csak jó hangulatban, különben megviselthet egy kósza, meggondolatlan vásárlás. Slendriánságomban beugrottam egy liter tejért, és egy zacskó Korpovit kekszért. A sikátorszerű, nyomasztó helysiégben kivártam szépen a soromat, és a pénztárnál a bankkártyámat nyújtottam. A pénztáros ingerülten elvette, majd elém csapta a terminált. Éppen be akartam ütni a kódot, amikor elkapta előlem, és oldalt, maga mellett egy csengőszerű gombot (amolyan vészjelzőt, riasztót) kezdett vadul nyomkodni. Kérdeztem, mi van, mire gyanakvóan (és még ingerültebben) közölte, hogy ez nem az én kártyám.

A Homár az eddig gyakolattal szemben nem hibernálja magát a következő két hétre, nehogy valakibe beleszoruljon a fájdalom ebben a kritikus időszakban. A sajnálatos karácsonyi akciók sorába csatlakozott a Pizza Hut-féle pizza+bejglirendelés, ahol az alábbi levél szerint nem szólnak, hogy elfogyott a rendelt termék, hanem visznek helyette valami mást:

Van ez a Pizza Hut nevű cég, amely akciós pizzákat is forgalmaz, például a legjellemzőbb, hogy 2 ezerért két ugyanolyan akciós pizzát hoznak. Most azonban karácsonyi menü van akciósan, ami áll elvileg egy pizzából egy liter kólából és egy bejgliből. Egy kisebb társasággal rendeltünk ebből a menüből kettőt is, minden remek volt, míg meg nem jött a táp. A bájglinek ugyanis ünnepi menü ide, vagy oda nyoma sem volt, volt viszont még plusz két fél literes kóla a kólás zacskóban. Megérdeklődtem, no mi történt, mire közölték, sajnálják, de elfogyott a bejgli, ezért kárpótlásként küldték a kólát, s amikor mindez kiderült már elindult a futár. Érdeklődtem, miért nem kérdezték, hogy ez a biznisz bejgli nélkül is érdekel-é, de érdemi válasz nem jött. Kábé úgy volt a csóka a dologgal, hogy örüljek, hogy náluk rendelhettem. Nem fogom többé.

Egy dühös felhasználó

A Homár már hallott olyanról, amikor a rendőrség egy néhány hónappal korábban befizetett bírságot próbált börtönnel fenyegtve újra behajtani (fogalmuk sincs, mi van), de ez azért viccesebb. Helgához ugyanis reggel 5-kor csengetett be két kolléga, hogy akkor most mehet letölteni az addig sosemhallott 5000 forintos tartozását:

Egyik hajnalon csöngettek a lakásom ajtaján. Ránéztem az órára, hajnali 5 óra, biztos valamelyik szomszéd nyomta meg véletlenül a gombot. Még egyszer csöngetnek, most már hosszabban. Ez nem lehet véletlen, megkérdezem, ki az! Rendőrség! A lábamból is kiment a vér, valamelyik családtagommal baj történt! Kinyitom az ajtót – előtte rács (hála Istennek) – ott áll két rendőr (azt nem mondanám, hogy egyenruhában). Megkérdezték a nevem és felszólítottak, hogy adjam oda a személyimet! Megkérdeztem, hogy miről lenne szó, mire annyit közöltek, hogy bevisznek a Pálhalmai börtönbe 22 napra. Hajnali 5kor ebből az információ halomból semmi nem jött át, így rákérdeztem mégegyszer – remélve, az előbb rosszul értettem a mondatot. Közölték, hogy nem fizettem be ’valami’ 5,000 (és most jól látja mindenki, Ötezer) Forintot és ezt kell leülnöm a börtönben.

Újfent köszönjük a Malévnek, hogy mindig ilyen gyorsan válaszolnak naiv ügyfeleik panaszaira, most épp a milánói otthagyás esete kapcsán. A Malév szerint a vonatkozó törvény alapján nem jár a 250 eurós kártérítés, az összes többi felmerült költséget pedig már átutalták a kedves utasnak:

Bár szeretjük a homárt, mégsem találjuk kellemesnek, hogy néha-néha összehoz minket a sors. De ahogy eddig is, ezúttal is fontosnak tartjuk, hogy a minket érintő ügyek kapcsán mi is megszólaljunk. Sajnáljuk, hogy a Tékozló oldalán értesültünk arról, hogy a kedves utas számára nem elfogadható az, hogy a milánói reptéren történt kellemetlenségei során felmerült összes költségét megtérítettük. Vagyis azt, hogy a fel nem használt repülőjegye árát, a régi és az újonnan vásárolt, drágább jegy közötti árkülönbözetet, étkezési költségeit, valamint még egy toll árát is, az utas által megadott bankszámlaszámra átutaltuk.

Elég fáradt lehet Treff, hogy pedofil felhangot vélt felfedezni a Kika adventi reklámfüzetében. Eszerint viszont akkor a plüsskutya Télapó jobb mellbimbóját csócsálja, a krampuszok pedig a köpenye alatt csinálnak kitudjamit:

A partra olykor kivetődvén bizonyára te is többször találkoztál  a kika plakátjával, amin szemrevaló hölgyrajongók (talán anya és lánya) kétoldalról kívánják szeretetüket kifejezni a nagyszakállú iránt, aki gondolatban némileg már előrébb tart, és egy valamivel kényelmesebb ülőalkalmatosságon szeretné folytatni az izgalmasnak ígérkező estét - mint az az első képen is látható. A gond ott kezdődik, hogy a plakátból egy másik is létezik (kettes számú kép), amin az öregúrban egy ötévesforma kislány láttán (aki ráadásul az ölében ül) is ugyanez a gondolat fogalmazódik meg, holott ezért még börtönbe is juthat. Hova máshová?

Krampusz klasszikus dillemától gyötrődik. Megbüntették a biztonsági öv be nem kapcsolásáért, miközben ő állítja, hogy be volt kapcsolva. Higgyünk a gonoszrendőr-teóriában vagy mondjuk ki hogy Krampusz csak mosakszik? Lehetséges-e bizonyítani, hogy be volt-e kapcsolva. Nyilván nem, de mi van, ha mondjuk három utas állítja, hogy igen, három rendőr meg, hogy nem? Kínzó kérdések, főleg ilyenkor, a punk módon szerdán tartott vállalati karácsonyi buli után pár órával. Az alkalomnak megfelelően, akinek van kedve, még az alanti levél elolvasása előtt hallgassa meg a Ramones együttes "El akarok tompulni" című slágerét.

Homáron többször szerepelt, autózz! kolléga pedig ha minden igaz egy pénztárost is kirúgatott már a hirhedt büdaörsi Agip-kútról, bár ez Péter levele után már korántsem olyan biztos. Ő ugyanis azt tapasztalta, hogy a fáradtan rosszul visszaadó kollégák köszönik, jól vannak:

Ezer bocs, és sajnálat,és igen, tudom, hogy lerágott csont,de... Talán nem is, bár ma délelőttig én is ezt hittem. Annyit olvashattunk már itt is, és különböző fórumokon a budaörsi Agip kúton (asszem, másutt is) zajló lehúzásokról, hogy feltételezhettük, mostanra intézkedett a "kedves" főnökség az ilyen esetek mihamarabbi beszüntetéséről. De nem! Sőt! Kezdem azt hinni, a shopban dolgozó alkalmazottak nem saját szakállukra, hanem felsőbb utasításra próbálják a betévedt autóst levenni 500-1000 Ft-ra alkalmanként.

Pandacsöki Boborjánnak apróbb nehézségei támadtak a Malévvel, amikor "rendszerhiba miatt" csak a gépe indulása után érkezett meg a módosított foglalása Milánóba, ami miatt csak fél nappal később, saját költségen hagyhatta ott az országot:

Vásároltam egy Malév repülőjegyet Milánó-Budapest-Milánó irányba. Néhány nappal az indulás előtt módosítottam a foglalást telefonon. Ezt csak a milánói call-centeren keresztül lehet megtenni, a milánói indulás miatt. Azt mondták, hogy minden rendben van, levonják a módosítási díjat a megadott hitelkártyaszámról. Pár nappal később telefonáltak, hogy ez mégsem megy így, hanem az indulás napján a milánói repülőtéren a Malév irodában vegyem fel a jegyet, a módosítási díjat pedig készpénzben fizessem ki a jegyirodában. Az indulás napján másfél órával az indulás előtt a reptéren voltam, a Malév irodában nem volt senki. A jegyirodában nem lett leadva a jegyem, azt javasolták, hogy várjak a a Malév iroda előtt, hátha csak késik az ott dolgozó. Ott vártam egy darabig, azután lementem egy hasonló cipőben levő olasz társaságában a "check-in"-hez, ahol az Alitalia képviselője (a járat közös Malév/Alitalia járat) végül elérte az időközben megérkezett Maléves ügyintézőt, személyesen elment az olasz koma jegyéért, engem pedig felküldött a Malév irodába, hogy intézzem el a módosítást.

Sok vicces karácsonyi történetet hallunk, de ficcé az első, ahol a bolt azért nem rendelt be egy előrendelt terméket, nehogy a nyakán maradjon. A bolt neve Kika, a termék pedig egy másodpercek alatt amortizálódó képkeret:

Karácsonyi bevásárlás, munka után vastagkabátban gyötrődés a neonszagú bevásárlóközpontokban. Imádott képkeretek (4 db) másfél héttel ezelőtt megrendelve a helyszínen, és Istenuccse megígérték, hogy lesz, csak aludjunk előtte hetet. Aludtunk kilencet, aztán visszamentünk értük. Képkeretosztályon sündörgés, osztályos néni elkapása. Átvezet minket a megrendelt áruk osztályához, és a kezünkbe nyomja a keretet. Egy darabot. Egy cédulával, amin a nevem van, és jól olvashatóan az, hogy 4 db keret.