Olvasónk jó érzéssel tapintott rá tegnap egy devizaátutalási anomáliára, de kiderült, hogy ez normális, vagyishogy ilyen ország létezik, és pont itt ülünk benne. Elsõként Ex-Bankár sokkol a devizaátutalás rejtelmeivel, aztán pedig kiderül, hogy egyik bank sem felelõs, illetve amennyire mégis, azt elõre megmondták:

Mint ex-bankügyintézõ, a cikketekben említett tényleg felháborítóan magas költségek kapcsán szeretném lerántani a leplet a mai magyar valóság eme bankos gyöngyszemérõl. Normális országban, az országon belüli devizaátutalás az országon belül elintézõdne. Idehaza - "természetesen" - nem ez a helyzet. A legtöbb bank csak forintszámlát vezet egymásnál, azaz nem utalnak át közvetlenül egymásnak devizát. Hogy miért, ne kérdezd. Lényeg a lényeg: ha devizát utalsz R-tõl C-be :-), akkor az bizony kimegy R közvetlen külföldi bankkapcsolatához, és onnan megy utána C-hez. Mármint jó esetben.

Ha Irán sikerrel dúsít uránt, és egy jól irányzott atomtámadással leigázza a világot, semmi egyéb nem marad, mint a piros színû, ezerévig szavatos Vitatigris gyümölcsital. Szerintünk inkább fordítva kell olvasni a dátumot, de Ato összeesküvést sejt:

Kedves Homar, szomoruan latom, hogy ollod csak olyan termekekbe szalad bele, melyek szavatossaga kerdojelezodik meg a naiv fogyasztok altal, es nem esik szo azokrol a termekekrol, amelyekre igencsak buszkek lehetunk egy esetleges atomhaboru soran. Ime itt egy ilyen, valoszinuleg igen energiadus csodaital, ami nemcsak jol jon a kamra melyen, de meg unokaink is latni fogjak. A kep kb 2 eve keszult, de nem hiszem, hogy ennek sok jelentosege lenne...Maradok rakasz: ato

A Homár ollói közé csippentette orrlukát a tanfolyam híre hallatán, ugyanakkor igazán boldog, hogy a magyar gazdák is részesülnek a nagyon nagyon büdös dolgok szállításával kapcsolatos ismeretekben. Az állathullák, trágya és más undort keltõ anyagok belföldi szállítására szakosodott, húszórás szaktanfolyam tantervébõl kiderül, a gyakorlati ismeretek átadásából sincs hiány. Renátától értesültünk róla:

Hogy legyen a mi gazdáinknak is ilyen, az uniós elvárás, elvileg már 2004 óta van ilyen szabályozás az EU-ban, nekünk meg fel kell zárkóznunk hozzá...

Hülye márkanevek sorozatunk januári legékesebb darabja a Kukident márkájú protézisragasztó volt. Most a Kukident márka újabb darabjait, különféle mûfogsor-ápoló termékeket kapott lencsevégre Ausztriában B. nevû olvasónk. És mivel az embernek az életben nem gyakran adatik, hogy a kuki kifejezést újságcikkben használja, hadd mondjuk el, a Homár idõs korában egészen biztosan a Kukident márkájú, Kukis nevû protézistisztítót választja.

A kuki kifejezés egyébként a Wikipédia szócikke szerint több mindent jelent: egy japán város, egy északkelet-indiai etnikai csoport, illetve a Jelszó: Kölök Nem Dedós címû, 2002-es amerikai rajzfilmsorozat egyik karakterének neve.

Az Elmû bürökráciájának csapdájába ragadt ügyfél történetére reagálva olvasóink váratlan fordulattal újra leleplezik a magyar rögvalóságot és megmondják a tutit, elsõként Dr.Jekill:

Látszik, hogy Te nem itt élsz. Tanácsom a legközelebbi bõvítésnél az alábbi: Keress egy elmûs palit. Akár az utcán is leszólíthatod, ha látod a logojukat az autójukon. Meséld el neki, hogy mi a megoldandó feladat és jó lenne minél elõbb. Ne félj, nem fogja azt mondani, hogy nem lehet, meg menj az ügyfélszolgálatra, meg a panaszirodára, meg orvoshoz az idegbajra. Eljön, megcsinálja le is plombálja és garantáltan nem fog sokkal többe kerülni a mutatvány, mint most kerül. Ja és ha más problámád van, nyugodtan megkeresheted, azonnal fog reagálni.

Mielõtt végleg behánynának a használt autóktól leszögeznénk, hogy szép kerek kört farolt a Homár a témában, de ezennel egy idõre pihenõpályára rakjuk. Utolsó posztunkban egy konkrét példát mutatunk, amit Gábor talált a Használtautó.hu-n. Elképzelhetõ, hogy az oldal eltûnik a csudálatos világhálóról, de a lényeg, azaz a hirdetés szövege a 78000 futott km-el ott marad hajtás után:

Azt már tudjuk, hogy az interneten nincs biztonságban a pénz, viszont olyat még a Homár sem pipált, hogy egy 50 eurós átutalás kezelési költsége több mint 30 euró legyen. Gábor már igen:

Az alanti levelet eredendõen a PSZÁF-nak küldtem el, de úgy vélem, tõletek sem idegen a téma, úgyhogy részemrõl alkalmas nyilvánosság lennétek, ha úgy találjátok, közérdekû. Emilemet másolatképpen megkapja a Raiffeisen Bank info-osztálya is, alapvetõen nem a Raiffeisen a hunyó (részben azért igen), de velük ellenõriztettem le, hogy az itt következõ eset valóban úgy történt, ahogy írom.

A Rónasági Tutti Frutti tehát közel sem tájegységi pornóújság, sokkal inkább remek PR-érzékkel gyümölcsös édességrõl és német erotikus showról elnevezett üdítõital. Lima nevû olvasónk le is tesztelte a terméket, ami akkora hatást gyakorolt rá, hogy az ízlelés részleteinek taglalásakor a "fünf komma neun" kifejezés használatára ragadtatta magát.

Kedves Homár, kicsit félrevezetõ a név. Nem, nem egy erotikus film címe ez (mint ahogy minden jóérzésû ember gondolná), hanem egy "üdítõ"italé. Szeretem a béna piákat de ez az abszolút fünfkomanojn. Az ízének meghatározásába bele se merek kezdeni, egy gyermekkori kép ugrik be, mikor édesanyám rám szól : "Kisfiam ne edd a fogkrémet!" Hisz ki ne akarta volna megenni a jóízû Gabit..

Nem elég, hogy közel tízezer forintot kér a pontosan nulla másodpercnyi parkolásért a Centrum Parkoló Rendszer Kft., de még polgári peres eljárással is fenyeget. A Homár-olvasónak mindez indokolatlannak tûnik:

Amíg létezik a Centrum Parkoló Rendszer Kft. a Homár sosem fog éhezni! Örök téma, egyik kedves ismerõsöm kapta a csatolt fizetési felszólítást. Két apró részletre szeretném felhívni a figyelmeteket: - Ismerõsöm lakcíme és az "elkövetés" helye ugyanabban a kerületben van de ez a tény eltörpül amellett, hogy - a levél szerint a parkolás idõtartama 0 másodperc volt. Egy rövid közvélemény kutatást szerveznék: ki szavaz arra, hogy barátom befizesse a pótdíjtartozást?

Múltheti slágertémánk lassan a végéhez ér. Alant néhány történetet ömlesztettünk be a derék iparosokról, akik naphosszat pörgetik a kilométereket, illetve néhány további tipp az autók állapotának megállapítására:

Hozzájárulnék a kilóméteróra-pörgetõs topikhoz. Évekig autókölcsönzõben dolgoztam, mégpedig olyannál, akik bizonyos ideig futtatják a vadonatúj kocsikat, majd egy év elteltével lecserélik azokat. Ez persze nem mindig jött ki jól, szezonban minden kocsi dolgozik, nem lehet napra pontosan leadni egy autót, mert mind le vannak foglalva hetekkel elõre. Amikor azonban megváltunk tõlük, elsõ utunk mindig az Alig utcai (XIII. kerület) kilóméteróra-szervízbe vezetett. 15ezer volt egy visszapörgetés, attól függetlenül, hogy hány kilóméterrel kevesebbet szerettünk volna látni a járgányban.