A folyékony iPodos robbantóknak hála nálunk is megy a para a reptéri beszállásoknál. Ferencet rendõrségi segítséggel szedték szét egy ködös hajnalon:
Pár hete nyaralni mentünk Spanyolországba. Indulás hajnalban Ferihegy 1-rõl. Egyébként is kissé paprikás hangulatban mentem, mert hajnali négyre kellett kiérnünk. Na sebaj, kiértünk. Szokásos procedúra. Csomagok leadása, útlevél ellenõrzés. Na aztán jött a fémdetektor. Táska, szemüveg, aprópénz, mobil átvilágítva. A hátizsákot vagy 5x visszatolták. Tele volt mûszaki cuccal. Notebook, kamera, PDA, iPod, töltõk, vezetékek tömkelege. Persze ide raktam mindent a reptéri szarkák elõl. De semmi gond. Átment minden. Jött a család is, minden oké. Kerestünk ülõhelyet és vártunk. Van meg másfél óra semmittevés. Hogy mi a fenének kellett ilyen korán idejönni. Beszélgettünk, figyeltük az embereket. Mindenki álmos volt, nem messze egy kislány sírt, talán 2 éves ha lehetett. Egyszer csak hangosbemondóban halljuk a nejem nevét, xy fáradjon az információs pulthoz.

Utolsó felvonásához érkezett az egyhetes hajógyári kábulat, és még ilyenkor is elõfordulhat, hogy lehúzzák az embert. Miklóssal az történt ugyanis, hogy a tavalyinál jóval gyengébb minõségû anyagból készült hetijegy egy koncerten leszakadt a kezérõl. (Hallottunk olyat is, akirõl külsõ fizikai interakció nélkül, magától leesett.) Amire a Sziget válasza az volt, amit rá is írtak, hogy a "sérült karszalag érvénytelen".
Ezt a fotót állítólag a csepeli Tesco parkolójában készítették. Ha mégsem, akkor is vicces, és kiváló felvezetése mai legszebb naivügyfél-sztorinknak. Mély
Józsi volt olyan kedves és az egész világgal megosztotta ezt a sejtésünk szerint soha vissza nem térõ brutális mosógépvásárlási alkalmat:
Patek lõtte a speciális akciók és címkék sorozatba ezt a különlegesen kisétkûeknek mért sznekket:
A Homár az ilyesmit már észre sem veszi, de a