Egy klasszikus anomáliára hívta fel a figyelmet László, aki végre szeretett volna termékkapcsolt telefonvonal nélkül ADSL-t rendelni:

Internet-elõfizetést szerettem volna, azért múlt idõ, mert már megalkudtam… Vágyaim közt olyan szolgáltatás képe lebegett, ahol nem függök a helyi kábelszolgáltatótól, aki nem akar szolgáltatni, csak pénzt beszedni, vagy olyan megoldás, ahol nem kell még telefon elõfizetést is fizetnem. És ha lehet mindezt olcsón. Budapest utcáit járva a fenti reklám szúrt szemet.

Mintha csak ráérzett volna T. olvasónk, hogy a Homár nemsokára mélyebbre mártja ollóit az okmányirodák körüli mocsárban. Következzen Attila rendszámváltós kalandja a misztikus szoftverhibával, aztán jövõ héten folytatjuk a mókát:

Megpróbáltam ma az autóm sárga rendszámát fehérre cserélni, nem sikerült. Az okmányirodában, ahol ezt intézik, és ahol ez általában fél óra alatt kész is van, azzal a megdöbbentõ infóval fogadtak, hogy szeptember 15-re tudnak idõpontot adni. Miután fellapátoltam az álamat, a csoportvezetõhöz fordultam, aki elõadta, hogy új a számítógépes szoftver, ezért naponta két - még egyszer Kettõ db - forgalmit tudnak megcsinálni.

Mai nap, megkésve bár, de törve nem, tovább elemezzük népünk aktív fogyasztói rétegeit mételyezõ jelenséget, a csokkerizálódást. Csaba egy újabb tipikus példával bizonyítja, ez nem az az ország, ahol jóhiszemûen mosolyogva az embert nem fogják méterenként átdobni a palánkon:

Eset (történt 2006. augusztus 12. 1700h, Duna Plaza emeletes parkoló fizetõ kijárat): Miután a 2 gyereket (2 és 4 évesek) a sogornõm elvállalta délutánra, elhatároztuk, hogy lassan 5 év után ismét elmegyünk moziba. Nagy választék nem volt szombat kora délután, így feleségem unszolására megnéztük a "Superman visszatér" címû nagysikerû produkciót. A film végén gyors shoppingolás, kocsiba be, irány a kölykökért. Parkolójegy és mozijegy gondosan elõkészítve, hisz 3 óra ingyen parkolás jár a mozizóknak. Kapuhoz érve jegyeket leadom, bakter mondja 200 Ft. Adok egy ezrest, asztalról behúzza az asztal mögé, kiadja a gépi számlát... utána semmi.

Csak a rend és az archívum kedvéért, meg mert múltkor lemaradt az autentikus bizonyíték a gyõri Tesco paranoiás vécésnénijeirõl, szabotomi beküldte a fent nevezett eszköz fotóját. Viszont ha már Tesco, akkor muszáj benyomni egy történetet is, mert annyi van, mint ügyfélszolgálaton az akciós termékek miatt reklamáló. Ez a véletlenszerûen kiemelt sztori is vmi hasonlóról szól.

Hétfõn jártam az újpesti tecsóban, ahol is kinéztem egy egyszer használatos körfûrészt, mivel nem találtam a haveroknál, aztán össze kellett esni vhogy az ikeakonyhának, hiába svéd, a munkalapot neked kell a konyhádhoz igazítani. 5 rugós akciós fûrész fogszívva megszavaztatott, hátha még a szobabútort is túléli, és akkor már megérte nem bérelni. Szerdán odabumliz, van még akciós fûrész polcszámra, nem is fér el egy helyen, és még választék is van, lézerest is vehetsz 6300ért. Biztos ami zicher, vonalkódegyeztetés, igen, stimmel a polcon levõvel, mindjárt a 4990 alatt. Ok.

András nyilvánvalóan nem olvasta korábbi mistralos történeteinket, és úgy általában nem nézett utána az interneten semminek, csak betért vásárolni. Kérjük hasnoló eseteknél fokozottan legyenek észnél, mert ilyen szinten nem érdemes magukat szivatni:

1. Csütörtök. Megvszem az MP3 lejátszót a Mistral XI.-kerületi boltjában. Választék, a honlapon található lista ellenére, valamint kártyás fizetés a matrica ellenére nincs, de barátságosan útbaigazítanak a sarki ATM-hez.

2. Szombat. Készülék elhalálozik. Sebaj, ilyen van, majd kicseréljük.

A szarból arany esete az internetes piaccal, avagy Cst. olyat talált, amitõl a legkeményebb Ferrari-rajongók szájában is összefut a gépolaj. Frankenstein után szabadon minden halott dolog újrahasznosítható, miért épp egy F1-es versenyautó ne lenne az:

Gyakran szoktam egy bizonyos aukcios oldalt nezegetni, sok elado erdekesseggel talalkoztam mar itt, de amit most talaltam, azon meg az en sokat latott szemem is fennakadt. :-) Elado Schumacher kocsijanak egy darabja.

Elnézést, ha kicsit sok a parkolásos sztori, de ez most épp egy közérdekû info megint. Egy mûködö praktikát mutat meg önöknek JL, hogyan lehet kivédeni a parkolási bírságot, ha a környéken döglöttek az automaták:

Nem elõször esett meg velem, hogy parkolócédulát akartam vásárolni, de az automata kedves LCD-kijelzõjén keresztül utasított, hogy "Üzemzavar, keressen másik automatát." Ma délelõtt munkámat végezni érkeztem a Gellért Gyógyfürdõ elé. Ahogy máskor is tenni szoktam, felsétáltam az automatához, hogy jegyet vásároljak, de a fent említett üzenet fogadott. Szerencsémre, mivel egy mûszaki felmérésre érkeztem, volt nálam fényképezõgép, és meg tudtam örökíteni az üzenetet. Visszasétáltam a kocsihoz, és a parkolójegy helyén elhelyeztem egy papirost, a következõ szöveggel "Nincs jegyem, mert az automata nem mûködik."

Zoltán rövid, ám oktató jellegû története középpontjában a Citibank vadonatúj kártyaakciója áll. Csak az a fránya apróbetûs rész ne lenne, különben egészes meglepõen korrekt lenne az ajánlat:

Ha valaki többet jár Ferihegyen évi 2 napnál, mostanában mindenhol citibankos arcokba botlik (+ óriásplakát a Nyugati téren), akik széles mosollyal osztogatják, ajánlgatják a legújabb akciót: a Malév törzsutas programjában felhasználható hitelkártyát. A program lényege, az, hogy minél többet utazunk a hazai flottával, annál több pontot szerzünk és ezek egy elért szám után némi kedvezményt, prioritást jelenthetnek. Jobb hely, olcsóbb jegy, kevésbé bunkó bánásmód a gépen, mint a közértben az extra matrica, vagy a benzinkútnál a Smart kártya. Ehhez jött be partnernek a Citi, akiknél ha az Õ hitelkártyájuk használjuk, extra pontokat kapunk, így ugye hamarabb ülhetünk szélesebb fotelba a törzsutas programokkal.

Nemzeti értékeink kiárusítása vagy a német nyugdíjasokat célzó retromarketing része ez a Maggi-szósz, amit Vik talált Kölnben. Egyelõre belsõ teszttel nem szolgálhatunk, de van egy olyan sanda gyanúnk, hogy a németesre vett magyaros íz az atomra paprikázott, amúgy ízetlen hagymás trutymót jelölheti, mint az turistákra specializlódott vendéglátóipari egységekben is megszokhattuk.

Úgy látszik, a németek hatalmas üzletet látnak a magyar gasztronómia szerelmeseinek nosztalgiájában... A kép a kölni Kauflandban készült, önmagáért beszél. Vihetek haza, ha szeretnétek belõle:)