Ritkák a Homáron a pozitív sztorik, de ez a mostani ráadásul közérdekû információt is hordoz:

nem tudom hogy ti szoktatok-e sms-matricát vásárolni, én igen mert mindig akkor kell mennem, amikor nem jutok máshogy matricához, de augusztusban is vásároltam egyet. szept 6-án jött egy levél az ÁAK rt-tõl, hogy nem volt érvényes matricám aug 12-én és úgy használtam a pályát. nekem még meg volt az sms a tranzakció visszaigazolásról. nagy nyugodtan felhivom az üfot, erre mondja a csajszi, hogy az nem arra a kocsira szólt hanem az ...-640 re nézzem meg én is az smst, hogy arra vettem meg. megnézzem igaza van a csajszinak. az én kocsim rendszáma ...-540. szal elütöttem az elsõ karaktert. nincs mit tenni kifizetem a 13800ft.

Megdönthetetlen alapszabály, hogy a pofáraeséshez vezetõ út fiatalosnak szánt márkanevekkel van kikövezve. A Yo!neked szolgáltatásnév például megnyerte a Homár „Dobermannal az álfiatalokra”-különdíját. De õk nem elégedtek meg ennyivel. Ha hiszik, ha nem, hallgattak arra a kreatív ügynökségre – a nevük remélhetõleg nemsokára itt pirul a kínpadon – amelyik kerékbilincset és mikuláscsomagot imitáló reklámanyagokkal akarta népszerûsíteni õket. Mi lenne ennél jobb? Talán egy regiment kartonból kivágott adóellenõr-sziluett? Vagy kalauznak álcázott hostessek? Egy Gyurcsány Ferenc-imitátor beküldése a máriapócsi búcsúba?

Péter ismer egy olyan megoldást a kötelezõ újraélesztésére, ami nem a biztosító méltányosságára épít, hanem egy teljesen legális adminisztrációs trükkel cselezi ki azt. A legjobb, hogy nem muszáj a régi biztosítónál maradni, cserébe csak egy kisebb összegbe és némi sorbanállásba fáj a dolog:

 

Van egy másik módszer is a nemfizetés miatt felmondott GFB máshol történõ újrakötésére, igaz, nem teljesen költségmentes, viszont mûködik, és nem támaszkodik a biztosító méltányosságára. Ennek a módszernek az alapját az képezi, hogy a GFB-nél természetesen a szerzõdõ fél az üzembentartó (vagy ennek hiányában a tulajdonos), és nem az autó. Új GFB kötésének az alapját pedig három dolog képezheti: éves forduló, tulajdonosváltás, és itt jön a harmadik, amirõl csak kevesen tudnak: üzembentartóváltás.

 

Tamás visszafotózta a közterületesek autóját, ami épp annyira szabálytalanul parkol, mint azok, akiket ezért büntetni szoktak:

A csatolt fotót 2006. szeptember 26-án készítettem a Váci út és a Csángó utca sarkán. A lefényképezett autó a közterületellenõrök autója, amibõl általában kiszállnak és büntetnek, például azokat az autósokat, akik úgy állnak a járdaszigeten, mint õk. Sajnos csak egy pillanatom volt a fényképezésre, ezért nem látszanak õk hárman, bent ülvén az autóban. De van két tanúm, akik velem együtt látták az esetet… Nekem már az is megérte, hogy láttam, milyen arcot vágnak, mikor lefényképezem õket, hehe…

Többen írtak a tegnapi kötelezõs sztorira, hogy õket is hasonló módszerrel dobták át a palánkon (az Aegonnál és a Postánál). E Ur viszont egy lehetséges megoldással érkezett, amit õ legalábbis az UNION Biztosítónál kipróbált és mûködött.

 

Szoval en is majdnem igy jartam (pont a UNION-nal, szerintem rendes tarsasag), azzal a kulonbseggel, hogy egyertelmuen en voltam a bena. Csoportos beszedessel fizetek csekk helyett, nem is szoktam ra figyelni, megy magatol. Csak eppen azt felejtettem el, hogy limitet adtam meg, es az idei dijam ennel tobb lett. En is morcos lettem, telefonalgattam, es a PSZAF egyik (tenyleg) nagyon kedves ugyfelszolgalatosa megmondta, hogy ez igy szabalyos, de azert probalkozzak, nem kerul semmibe.

 

Összeesküvéselméletfanok figyelem! György nemrégiben elfejeltette befizetni a kötelezõt, miután biztosítójától nem kapott csekket. A biztosító felmondta a szerzõdést, amit egy kormányrendelet szerint ugyanott kell újrakötnie, csak rosszabb besorolással. Az elmélet szerint nem véletlenül maradt el a csekk:

 

Gépjármû felelõsség biztosításom van a UNION nevû kiváló cégnél. Nem is egy, több. Negyedévente küldik a csekket, én meg, mint tisztelettudó, törvénytisztelõ állampolgár befizetem, mint a telefonszámlát, mobilszámlát, villanyszámlát, stb. Na most történt, hogy nem kaptam meg a szokásos csekket. Mivel kapok vagy havi 30 csekket, így ez nekem nem tûnt fel. Sajnos ez Magyarországon fõbenjáró bûn, de ez csak késõbb derült ki.

 

A Homár együtt örül olvasóival, amikor a széles nyilvánosság elõtt elkövetett bejelentések hatására egyszercsak ripszropsz megoldódik egy addig kezelhetetlennek látszó probléma. Így történt PG esetében is, aki pénzszedõ táblákat detektált egy közel fél éve felújított úton:

Szeptember 7-én, a kisteleki pénzbeszedõ táblával kapcsolatban jelent meg fotóm és levelem a Homáron (Mi a gond az úttal?). Örömmel szólok, hogy most jöttem át Kisteleken, és beszedték az összes ilyen táblát! Sikerült!

Minthogy Zoltán képein nem látszik a Ferrari szélvédõje, így a hétfõ délelõtt nem indulhat egy kiadós vitával, hogy most akkor mozgássérült-e a sportautó gazdája (meg amúgy sincsen fórum még egy rövid ideig). Delegalább nem vészvillogóval állt meg az út közepén, nemigaz?

A kisebbségieknek hagyományosan elnézzük a bizarr, sértõ és túlzó fogalmazást, hiszen nekik tényleg nehéz. Ezzel a megbocsátóan pozitív diszkriminációval figyeltük a Critical Mass nevû városi bringás mozgalom propagandafilmjét, amivel a mai autómentes napot akarják népszerûsíteni. A film nyilvánvalóan nem nézõk számára készült, hiszen hét és fél percet rohanó világunkban a kutya se néz végig, egy tikkelõ suzukis meg fõleg nem. Az egyébként ügyesen megcsinált, jól vágott klip felveti azt a kérdést, hogy mit is akartak vele elérni.

Egy igazi káeuróoai roadmovie forgatókönyvét vázolta Feri, amibõl kiderül, ha az ember romantikus típus, kedvére szenvedhed vágya titokzatos tárgyáért gonosz mostohák, szerelmek és szívszorító vonósok nélkül is.

Történetünk 2 éve kezdõdõtt, egy hideg õszi napon. Friss jogosítványomat a zsebemben tartva elindultam autót vásárolni egy hatvani használtautó-kereskedésbe. Kb 6 kilométert gyalogoltam a város szélén lévõ kereskedésbe a vasútállomástól, de hát, kibírom, úgyis kocsival megyek haza. Alapos nézelõdés után találtam egy elég jó állapotú 120L-es skodát, pont azt a típust, ami nagyapám révén annyira a szívemhez nõtt. Vásárlási igényem jelzése után a kereskedõ a kezembe nyomott egy cetlit, amit a kereskedés másik telephelyére kell eljuttatni. Ott kapom meg ugyanis a forgalmit, ott írják meg az adás-vételit, ott kell fizetni.