Szerencséjükre családon belül maradt az eset, de azért és ennek ellenére ez nagyon nem oké sztori. 

Kedves Hilda!

Jó néhány évvel ezelőtt (kb 7-8 éve) még anno az Allianz banknál nyitottam egy bankszámlát, csak azért, hogy erről fizessem az autóm biztosítását (kaptam kedvezményt ami több volt, mint a bankszámla amúgy sem nagy összegű havi díja). Ezzel kb párhuzamosan az édesapám is megkötötte a saját biztosítását és nyitotta saját bankszámláját ugyanabban a fiókban, nyílván hasonló elgondolásból. Egyikünk sem használta ezt a számlát semmire azon kívül, hogy kb fél évente ránéztünk, hogy megnézzük minden rendben van -e a befizetésekkel (levonásokkal) és hogy utaljunk rá némi összeget. Ahogy teltek az évek, az Allianz bankból lett FHB bank, de ezen kívül minden maradt a régiben.

Egy bankban az ember a sokadik bankrablós film után is leginkább neutrális térben félmagas pultok mögött üldögélő finoman sminkelt nőkre, decens férfikollégákra, némi fojtott hangú morajra és a sorszámjelző pittyegésére számít. Ehhez képest Gáborékat egy mezei keddi napon gúnyolódó alkalmazottak és lincshangulat fogadta. Mi lehet mondjuk egy zsúfolt pénteken?

2016. január 5-én este fél öt után kicsivel érkeztünk meg kedvesemmel az Unicredit Bank Sugár Üzletközponti fiókjába, hogy társkártyát igényeljünk egy meglévő bankszámlához. Az bankhoz érve már kívülről is feltűnt, hogy rengetegen vannak, tulajdonképpen az ingyen osztogatnak valamit szófordulat fordult meg mindkettőnknek a fejében.

Miután beléptünk az ajtón, ahol a sorszámkérő automata mellett (de inkább előtte, mintha testével akarná védeni tőlünk) ott állt a biztonsági őr hölgy. Érdeklődött, hogy mit szeretnénk ügyintézni. Mikor mondtuk, hogy mi a szándékunk, akkor nyugtázta, hogy akkor jó, lakossági, mert vállalati ügyintézést már nem lehet kezdeményezni. Picit furcsállottuk a dolgot, de hozzászoktunk már a mindennapos „csodákhoz”, ezért nem kerítettünk a nagy feneket a kijelentésnek.

Az ünnepek elmúltával sorra érkeznek Duplán Szomorú Olvasóink levelei. Ők azok, akiknek a vásárlás sem jött össze, és a pénzüket sem kapták vissza. A csalódás, a sok macera, a sokszor érthetetlen kifogások és a dolog alapvető igazságtalansága miatt ki-ki a maga vérmérséklete szerint fortyog persze. A higgadt úriembernek tűnő Andrást például csak egy nagyon moderált ördögözésre késztette, hogy a Libri félretájékoztatta, a visszajáró pénze meg egy hónapja bolyong valahol a bankok útvesztőjében. Szerintünk ugyan a könyves cég által vállalt 14 nap a visszautalásra, és nem a bankok közti átfutásra vonatkozik, magát a folyamatot pedig a Libri elindította, de akkor is felháborító, hogy a fizetés egyből megy, a visszakerülésre meg másfél hónapot kell várni. Az meg teljesen érthetetlen, hogy miért látható még mindig a nem kapható termék a webshopban.

Kedves Homár blog,

Nem tartom magamat egy rossz vásárlónak, és kifejezetten türelmes és megértő tudok lenni, de történt egy eset amelynél már-már az agyvérzés kerülget.

Egy módfelett idegesítő karácsonyi ajándékvásárlási kálváriámat szeretném megosztani a nagyérdeművel, és lehetőleg elérni, hogy a Libri-t mindenki kerülje, amilyen messze csak lehet.

Így csinálja.

Kár, hogy a bankok az esetek speciális volta és az érzékeny adatok miatt nem szoktak általános okosságokat megosztani, pedig nagyon jó lenne tudni, hogy hogyan kerülhetjük el, hogy a hitelkiváltásnál hasonló történjen velünk.

Kedves Homár!

Történet arról, hogyan dupláztam(ták) meg a 10 800.000 forintos hiteltartozásomat pár nap alatt.

Unicredit Banknál levő hitelemet hitelkiváltással próbálom rendezni a CIB Bank segítségével. Megkaptam az igazolásokat, kettőt is mivel árfolyamgát is volt, és így két külön hitelként kezelték. Az első igazolásokat még szeptemberben szereztem be, de mivel az ügyintézés húzódott, ezért másodszor is kértem igazolást október végén a fennálló kölcsöntartozásról. Ezen a dokumentumon minden adat nyomtatva szerepel !(Ez később fontos.)

Az év eleji hurráhírek között szerepelt, hogy ingyen lehet kiváltani meglévő hitelünket, ha legalább részben másik hitelből tudjuk csak megoldani, sőt az új hitelhez kapcsolódó költségek közül is többet jól megtámogattak a szabályozásnál, pl. díjmentessé tették a földhivatali ügyintézést. Elvileg. 

Kedves Homár,

Tudom a "kedvező" árfolyamon forintosított hitelek már szültek pár érdekes történetet, de itt egy újabb, ami a forint hitelt kiváltóknak lehet tanulságos. Az alant található levelezés előzményét foglalnám össze röviden:

A forintosított hitelemet átvittem egy másik bankhoz a törvényi határidők betartásával. Minden fórmunon az olvasható, hogy ez teljesen ingyenes, de mint tudjuk ez sosem igaz. A folyamat vége felé, amikor az új jelzálogjogot kellett volna bejegyeztetni, bementem a Földhivatalhoz (Bosnyány tér), ahol először egy pénztárral is rendelkező ablakhoz kerültem. Innen az ügyintéző Hölgy elküldött egy másik ablakhoz, mert ő is úgy tudta, hogy ingyenes a bejegyzés. papír leadva, INGYEN, mindenki boldog.

"De milyen jogon módosították egyoldalúan a szerződést a kérdezésünk nélkül 10 éves kamatperiódusról 3 évesre? -kérdi naiv ügyfél. "Törvényileg elő van írva, és muszáj volt..." - mondja a bank. Mi meg majd megpróbálunk utánajárni, hogy ez tényleg így van-e.

Tisztelt Homár!

Párommal tavaly (2014) áprilisában vettünk fel lakáshitelt az Unicredit banknál. Direkt ennél a banknál, mert itt lehetett 10 éves futamidőre és 10 éves kamatperiódussal hitelt felvenni. Tehát 10 évig ugyanannyi a havi törlesztőnk, ezzel lehet kalkulálni. Egy kicsit magasabb volt a THM a 10 éves kamatperiódus miatt, de ez azzal jár, elfogadtuk. 

Az öröklési jog eleve nem egy egyszerű terület, Tamásék ügyében ráadásul szinte minden megvan, amitől csak bonyolultabbá válhat egy ilyen eset. A bank viselkedésében eléggé érthetetlen, hogy ha egyszer elismerik Tamás apját örökösnek, miért nem adnak információt neki, de biztos, hogy olyan sincs, hogy a tartozást nem kérem, csak a lóvét a számláról. Ha valaki tud okosat mondani nekik, ne tartsa magába.

Tisztelt Homár !

Az alábbi legkevésbé sem vicces esetben kérném a segitségüket egy megjelentetéssel.

2011 május 11-én holtan találták az apám apját, akivel nem tartott kapcsolatot.

Iratai nem voltak, egy nőnél volt a bejelentett lakcíme. A temetést és az egyéb papírokat az apám rendezte, a hölgy nem adta oda még a személyi igazolványt sem, csak az anyakönyvvezető erélyes fellépésére vitte be neki a személyi iratokat.

Kolbász leveléből kiderült, hogy a K&H-nál nagyon vigyáznak pénzre, még a gazdájának is nehéz néha megszerezni. Plusz, hogy a élet külföldön sem fenékig tejfel. 

Kedves Homár!

Szeretném elmesélni hogyan üldözött el magától a K&H Bank.

A történet megértéséhez annyit kell tudni, hogy barátnőmmel karöltve fogtuk magunkat és repülőre ülve külföldre indultunk munkát keresni. A célország és a dolog morális oldala a történet szempontjából lényegtelen.

Gergő sztorija azért érdekes, mert a leírtak alapján a bank simán hivatkozhatott volna arra, hogy szóban nyilván tájékoztatták a kétféle kondíciós listáról, ehelyett kvázi elismerik, hogy valami nem stimmelt. Ki érti ezt?

Kedves Homár Hilda!

Eddig kő alatt éltem, így csak most ismertem meg a Homárt. Ezért aztán rögtön két történettel is megörvendeztetném a nagyérdeműt (a másodikat külön tesszük majd ki, a szerk.).

Az első az MKB Bankról szól.

2014. tavaszán befejeztem a felsőoktatásban folytatott tanulmányaimat, ami egyben azt is jelentette, hogy a továbbiakban nem voltam jogosult diákoknak szánt folyószámlát használni, így az MKB Bank egyik telefonos ügyfélszolgája rábeszélésének engedve az MKB Praktika szolgáltatáscsomagra tértem át.

A devizahiteles elszámolás miatt sűrűsödik az élet a bankokban - és a Homár bankos esetgyűjteményében is. Vajon miért ragaszkodik ennyire a személyes megjelenéshez az Unicredit? (Megkérdezzük.) Mondjuk Feri meg megúszhatta volna az egészet, ha amikor bent járt, jól megnézte volna, mit ír alá, de az egy ügyhöz tartozó 673 féle banki nyomtatvány kétpéldányban való aláírása tényleg néha lankasztja a figyelmet.

"Alulírott F. Ferenc (adatok) az alábbi panaszt teszem az Unicreditbank Zrt. ügyintézésével kapcsolatban:

A budakeszi bankfiókban ez év januárjában személyesen jártam el lakcímváltozás-bejelentés tárgyában, 4 éve maradéktalanul visszafizetett devizahitelemmel (hitelszám: xxxxxx/xxxxxx) kapcsolatban. 

Az effektív ügyintézés 46 percig tartott, többször elmondta a két eljáró ügyintéző, hogy én vagyok náluk az első, aki már megszűnt hitelével kapcsolatban jár el, többször türelmet kértek, mondták, hogy az oktatáson szó volt arról, hogyan kell nem aktív ügyfél adatait előszedni a belső banki rendszerekből, hogy aztán abban adatot tudjanak módosítani. Időközben több sorban álló ügyfél mögülem kiállt a sorból, és szitkozódva hazament. Nagy nehezen ketten módosították a lakcímemet, majd elém tettek egy paksamétát aláírás céljából. Abban a hitben írtam alá, hogy ez mind a lakcímváltozás módosításához kell. Hazamentem.