Andrea gondosan akart eljárni, mégis balul sült el a fővárosba utazása, és erről részben ő tehet, mert sikerült összekevernie és/vagy elhagynia az ügyesen előre megvásárolt BKSZ-es jegyét. Ami miatt írt, az az, hogy bár a különböző jegyek és nyugták eléggé valószínűsítették, hogy igaz a sztorija, és jóhiszeműen utazott jegy nélkül, a szőrös szívű ellenőr simén megbüntette. Hivatalosan nyilván jogosan. A kérdés az, hogy egyáltalán van-e mérlegelési lehetősége egy ilyen szituban?

Tisztelt Tékozló Homár!

Nagyon nagy csalódás ért egy pótdíjazással kapcsolatban, s ezt a történetet szeretném közreadni, más ne járhasson így!

2017. 09. 18-án Budapestre kellett utaznom Velencéről. A pénztárban viszonylag nagy volt a sor, s mivel szerettem volna elérni a 11.33-as vonatot, a jegyet megvettem automatából bankkártyával, s mivel maradt kis időm, s a sor elfogyott a pénztár elől, megvettem a BKSZ-es napijegyet is a pénztárban szintén bankkártyával, melyet aznapi utazásra kértem. Az utazás során kalauz kérte mindkettő- a vonat és BKSZ-es jegyeket, probléma nem volt.

Hát ebben a büntetéssztoriban sehogyan sem jön ki a matek:
- Az Elvira szerint a Keletiből Tápiószelére a vonatjegy ára 1300 ft,
- közalkalmazotti igazolvánnyal 650 ft.
- A pótdíjas táblázat alapján a menetjegyen felül fizetendő büntetés 500 forinttól 8000 forintig terjed, attól függően, hogy milyen kihágás alapján róják ki.
- A kiküldött 9600 forintos csekk összege  még a legmagasabb, 8000-es tétellel sem jön össze,
- de ráadásul hogy a levél alapján a két békés könyvtáros semmi olyat nem tett, ami miatt ebbe a büntetési kategóriába kellett volna kerülniük.

Rákérdezünk a vasúttársaságnál az ügyre.

Kedves Tékozló Homár!

Nem sokat remélek a MÁV-tól, így Önöknek is írok, remélve, hogy nyilvánosságot kap az ügy. Az alábbi eset történt meg velem:

Tisztelt MÁV!

Szeptember 2-án a Keleti pályaudvarról jöttünk haza az első vonattal, (04:10) Tápiószelére, Szolnok felé. Az automaták sötétek voltak, a pénztárban ami akkor nyitva volt!!! senki sem ült, így mi naivak felszálltunk a vonatra, mert máskor is tudtunk ilyen esetben a kalauztól jegyet vásárolni, sosem volt belőle gond.

Most azonban a kedves munkatársuk felháborodott, hogy nincsen jegyünk, elkérte a kedvezményre jogosító papírunkat, mindketten közalkalmazottak vagyunk, könyvtárosok, jár az 50% kedvezmény. Nem fogadta el, pedig 2018. március végéig érvényes.

Elkérte a személyigazolványunkat, odaadtuk neki, mert azt gondoltuk, hogy beazonosít vele minket. De nem, megbüntetett 9600 Ftra, ami ma megérkezett csekk formájában. Nem ajánlotta fel, hogy szálljunk le a következő állomáson, vagy fizessük teljes árú jegyet, vagy bármi. Nem, 9600 Ft .

Bár Tamással ellentétben nem gondolom, hogy a BKV  elsődleges feladatai között lenne az országimázs javítása, de abban mélyen egyetértek vele, hogy minden kommunikációban fontos az emberi hangnem, az egyébként normálisan viselkedő külföldiekkel szemben pedig jó lenne több türelmet és elfogadást mutatni, hiszen a helyismeret hiánya miatt nagyobb eséllyel keveredhetnek hülye helyzetbe. Ezt az alábbi levél is bizonyítja, ahol egy ellenőrökből, biztonsági szolgálati személyből és rendőrökből álló 5 fős különítmény hozott össze igazoltatással és büntetéssel kimaxolt megoldást két turista nem kezelt, de felmutatott jegye kapcsán.

Tisztelt Homár Blog!

Az alábbi esetet szeretném megosztani veletek, mert én nem gondoltam volna eddig, hogy ez így megtörténhet nálunk.

2017. június 6.-án délután az Oktogonnál szálltam fel a földalattira. A bejáratnál BKV logóval ellátott öltözetben ellenőrízték a belépők jegyeit. Felszállt a szokásos tömeg a szerelvényre. Ekkor engedtem magam elé egy 20-as éveinek közepén járó fiatal külföldi párt.

Az ajtók becsukódása után két középkorú ellenőr felcsatolta karszalagjait és ellenőrízni kezdte az utasok jegyeit. A fiatalok is átadták a jegyeiket (amiket a bejáratnál megfelelőnek minősített már valaki), melyekről kiderült, hogy nem kezelték. Ekkor az ellenőrök egyből a büntetés kiszabását látták az egyedül elfogadható megoldásnak. Illedelmesen jeleztem az ellenőrnek, hogy bocsánat, de együtt szálltam fel velük és a fiatalok nem akartak csalni, hiszen megvették a jegyüket, majd a bejáratnál egy kollégájuk átengedte őket, így teljesen abban a tudatban szállhattak fel, hogy mindent jól csináltak.

És innen indult el a csodálatos magyaros vendégszeretet BKV módra!

Mai esetünk sem mese, hanem egy elég meghökkentő sztori. Olvasva talán nehezen érthető, hogy Anikó a jegyen kívül miért adott oda bármi mást az ellenőrnek, dehát utólag mindig könnyebb  okosnak lenni. A DKV honlapon ez olvasható: "A menetjegyet felszállás után a jegykezelő készülékkel haladéktalanul érvényesíteni kell és az utazás idejéig meg kell őrizni."  A haladéktalanul nyilván egyből a felszállás utánt jelenti. De mi van, ha a villamos a végállomáson várakozik, és az ember még indulás előtt rájön, hogy elfelejtett lyukasztani? 

Kedves Hilda!

Vallomással tartozom neked. Most nyilvánosan is bevallom, immáron a bűn útját járom. Bár bűnöző mivoltom csak akkor tör ki belőlem, ha éppen a DKV-t kell meglopni.

Noha, már Budapesten lakom több mint egy éve, azért ha lehetőségem akad, hazalátogatok a cívisvárosba (többnyire csak zsiványkodni). Így is történt november elején, amikor úgy döntöttem igénybe veszem a szolgáltatásukat (11.05.-én és 6.- án). Vettem is két jegyet. De még mielőtt ráncolnád a szemöldököd Hilda, tudd, hogy azért „csak”kettőt, mert tisztában voltam vele, hazafele már visznek.

Tanulságos mese az ellenőrről, aki lebeszéli a figyelmetlen utast a bérletvásárlásról, utóbbi hiszékenységének pedig komoly következményei lesznek. (Igen, sajnos a másnapi bérlet annyit ér, mint halottnak a csók. A pótdíjazás pontos szabályai itt.)

Kedves Tékozló Homár!

Vasárnapi tapasztalat: Vasárnap azt hittem, 6-a van, és halál lazán utaztam a metrón egy barátommal, mígnem az ellenőr rá nem világított, hogy tévedtem. Semmi gond, már kapartam is elő a bankkártyámat, és adtam volna oda a diákimmal együtt a barátomnak, hogy legyen kedves, ugorjon föl, vegyen nekem mától egy bérletet, és akkor mindenki boldog, hisz nem akartam én bliccelni. De ez nem volt járható út. (Pedig nekem a mai napig logikus, de hát az én vagyok.) Azt mondta az ellenőr, meg kell írnia a csekket, de... és itt jön a rohadt nagy disznóság... utána menjek fel a legnagyobb lelki nyugalommal, vegyek 7-től bérletet, majd hétfőn csattogjak be az Akácfa utcába és 2.000Ft eljárási díj ellenében el is felejthetem a dolgot.

N.G. panaszlevele egy egyszerű, hétköznapi leírással indul, aminek oké, hogy már a második mondatában megjelennek az ellenőrök is, de arra azért nem voltunk felkészülve, hogy az írás pár bekezdéssel később egy forradalmi petícióvá növi ki magát, és írója úgy hadosznászik felhergelődve a paragrafusokkal és felkiáltójelekkel, mintha egy monumentális Wagner opera drámai főszerepére castingolnák éppen. Utóbbi kicsit megrázó akkor is, ha valószínűleg tök igaza van.

Kedves Szerkesztőség,

Kérem segítsenek a nyilvánosság elé tárni az esetet, hogy, hátha ezzel ki lehet kényszeríteni valami érdemi reakciót a BKK-tól, de főként, hogy más ne kerülhessen ilyen helyzetbe.

Köszönöm a segítségüket,

N.G.

Marianna meglehetősen provokatív hangvételű és erősen rendpárti levelet eresztett ránk, ami a Homár territóriumán messze túlmutató témákat vet fel. Ezekkel nem is foglalkoznánk, de BKK-BKV vonalon azért azt szögezzük le, hogy: 
1. Bliccelni egyáltalán nem menő. Ha szolgáltatát veszel igénybe, fizess érte.
2. Ellenőrként jegy nélküli utasokat megbüntetni oké, falhozvagdosni nagyon nem oké. 

T. Homár!

Egy javaslattal szeretnék élni. Van nekünk egy Csepeli HÉV-ünk, amely bár igen sűrűn közlekedik, mindig tömve van utasokkal...

Na, de milyen utasokkal? És hogy néznek ki azok a szerencsétlen járművek? És mit kell napi szinten elviselni ott a kulturáltabb rétegnek, aki munkába és/vagy iskolába jár és még jegyet is vásárol? :( Gondolom, sejtik, mire akarok kilyukadni...

Levélírónk félévet várt, hogy mérsékelje a BKK miatt keletkezett sistergő gyűlöletet magában. Mérsékelten sikerült. Kicsit érthető is, mert a raklapnyi jegyet lobogtató idegenvezőre rendőrt hívni, azért mégiscsak nem normális. 5 csillagos szálloda ide,  egyik vendég NAGYON magas beosztása oda.

Tisztelt Homár blog!

Egy programszervező iroda munkatársa vagyok, városnézésre épített játékokat szervezek, nagyrészt külföldi cégek közép- és felsővezetői számára. Gondolom, nem kell részleteznem, hogy  a Malév megszűnése tisztességesen hazavágta a konferencia turizmust, ennek következtében a szolgáltatók vért izzadnak, hogy a cégek Budapestre hozzanak egy-egy komolyabb rendezvényt. Hosszú hónapok kőkemény munkájának eredménye egy ilyen konferencia. 

A rendezvények rendszerint rendben mennek, kivéve ha BKV is van a programban.

Nem nagyon tudom, hogyan vezessem fel K. pulzáló levelét. Talán  elég annyi, hogy esetleg vehetett volna egy jegyet hazafelé.

Kedves mindenki,

Igyekszem egy kb normálisan megfogalmazott levelet írni az utolsó 12 óra történéseiről.

Történt ma reggel, hogy a Bogdáni úti végállomáson, reggel 6:10kor az épp indulóban lévő 9es busz vezetője kinyitotta az ajtót, realizálva, hogy szeretnék utazni. (az egyetlen pirospont a napban a BKK részéről). 

Olvasónk metrózott jeggyel és egy háromévessel, mégis elhangzott a címbeli mondat egy ellenőr szájából. Mekkora primkóság kell már ehhez.

Tisztelt BKK!

 2014.12.11-én 13:05 –kor utaztam a 3 éves kislányommal az M4-es metrón. Kelenföldön szálltunk fel és a Nyugati tér volt a célállomásunk. Természetesen jegyet lyukasztottunk, kislányom nagy örömére, hisz a metrózás a mai programunkat képezte.

A Kálvin téren egy kollega kedvesen köszönt kislányomnak és mosolygott rá, majd felajánlotta menjünk fel lifttel. Mi az M3-as vonalon szerettük volna folytatni utunkat a Nyugati térig. Felmentünk a lifttel, ott ismét egy kollega várt. Kérdezte miben segíthet. Megmutatta az M3-as felé vezető irányt. Mi tovább haladtunk, karomon a kislányommal, aki készségesen, izgalommal és nagy lelkesedéssel átadta a jegyünket az ott várakozó ellenőrnek.