A Homárnak az elmúlt 10 év alatt nem volt rossz tapasztalata az Amazonnal. Az amerikaiak egyszer még azt is megcsinálták, hogy az x munkanap után elveszettnek hitt dvdket kiküldték újra, és a második csomag hamarabb ért célba, mint az eredeti, amire rátelepedtek a vámosok (végül azis befutott). Lehetõség szerint érdemesebb az angol egységtõl rendelni, az már ugye EU vagy a némettõl. Rizikófaktor azonban itt is létezik, mint azt Mihály tapasztalta, hiszen a magyar kézbesítõknél csak az nem vész el, ami átalakul:

35 napja rendeltem könyvet Németországból (amazon.de), de csak azt tudom tanácsolni mindenkinek, hogy inkább utazzon ki érte, vagy lopja el Bécsben az elsõ könyvesboltból, ugyanis a vasfüggönyön semmi sem jut át. Karácsonyi ajándék lett volna, december 5-én fel is adták – automata emailes visszajelzés szerint – 20. körül már kicsit ideges voltam, amikor is mind a postával, mind az amazon.de ügyfélszolgálatával megpróbáltam kapcsolatba lépni.

Ki gondolta volna, hogy ennyi rákészülés után végleg megsemmisül Magyarországon a nyomtatott sajtó és ráadásul saját terjesztõik nyírják ki? Laci most azt is megmutatja, milyen ez a gyakorlatban. Olvassanak inkább internetet, az ingyen van:

Sokat szidtuk a Magyar Postát, hogy néha késett a napilapok kézbesítésével. Néha reggel 7 helyett 8 óra körül kaptuk meg a lapot. A héten máris botránykõvé duzzadt új lapterjesztõ MediaLOG FIEGE Zrt. viszont nagyon költséghatékony ténykedésbe kezdett: vagy ki sem hozza az újságot, vagy, ha kihozza, akkor lusta felmenni 3 lépcsõfokot: nemes egyszerûséggel a kapualjba somja a sajtóterméket.

Van, akinek sikerült a netrõl berendelni majdnem mindent karácsonyra, van akinek nem. MaTTi az utóbbi halmazt erõsíti sajnoshogy, mert a német Ebayen talált ajándékát a mai napig nem találja a DPD csomagküldõ ügyfélszolgálata:

2006. december elején egy ajándékot vásároltam karácsonyra a lányomnak a német Ebay-en. Nem is volt semmi gond (nem ez volt az elsõ eset, hogy "worldwide" szereztem be dolgokat). Megállapodtam az eladóval, hogy a dolgot postán küldi el nekem, a szállítási díjat elõre kifizettem (20 euró). 2006.12.07-én Németországban feladásra került részemre a csomag. A csomagot a német DPD csomagküldõ szolgálaton keresztül kívánta eljuttatni részemre az eladó. Az országba beérve a kézbesítést a DPD Hungária Kft volt hivatott elvégezni. No, itt kezdõdtek a bonyodalmak. 2006.12.19-én egy kézbesítési értesítõt találtam postaládámra ragasztva, melyen a kézbesítõn keresztül a DPD Hungária Kft. azt állította, hogy "sajnos meggyezésünk ellenére sem értem el önt a 3. kézbesítési kísérletemkor." Ebben csak az a szomorú, hogy elõtte egy árva cetli sem olt sehol, hogy õk már kerestek volna engem.

A Homár értetlenül áll a jelenség elõtt, hogyan lehetnek emberek, akik csekkek befizetésén kívül bármi másra próbálják használni ezt a mûködésképtelen kövületet? István, az örök optimista:

A dolog pontosan december 12-én esett meg. A postás meghozta rég várt, amúgy elsõbbségi küldeményként feladott csomagomat, ami a Magyar Posta hirdetésében szereplõ információ szerint az esetek 90%-ában a következõ nap kézbesítik is - nos, ebben az esetben a maradék 10%-ba estem, mert kereken 4 napig bojongott valahol a rendszerben. A nagy örömöm azonban hamar el is szállt, mert a csomag kibontva érkezett meg.

Az online könyvrendelés jó dolog, mert nem kell felemelni potrohot és kimenni a hidegbe, valamint rögtön látszik, mi van készleten és mi az ami akkor sem lesz meg, ha rejtekállásból vadászunk egy antikváriumban. Zoltán és Domonkosnak azonban pont ez nem jött be az Alexandránál. Alig két hét alatt sikerült megtudniuk, h a berendelt 15 könyvbõl mindössze 6 darabot kapnak meg:

Az ügy teljes lezárta elõtt írok Neked, mert sürgõs, hátha pár ember aki "gyorsan és egyszerûen" akar karácsonyi ajándékhoz jutni megmenekül. Vidám történetünk ott kezdõdik, hogy nagyjából életünkben elõször elõrelátóak akartunk lenni, és december elsején megrendeltünk potom 15 darab könyvet az Alexandra online könyváruháztól, részint kedvezmények által csábítva, részint kényelembõl. A könyvekre 1-3 nap szállítási idõ volt írva, s rendelésünket visszaigazolták. Már a 3 nap is letelt, de itt még nem aggódnak annyira hõseink, mikor hatodikán kaptunk egy e-mail-t tõlük, melyben a szállítás ideje helyett ez szerepelt:

Az egy dolog, hogy picsogós nemzet vagyunk, de azért vannak olyan szituációk, amikor a rég rendelt dvd-nek sem bír tiszta szívvel örülni az ember, mint ahogy azt Tamás vázolja:

Rendeltem külföldrõl egy DVD-t, amit ma a postás meg is hozott. Mivel a normál postaláda nyílása kicsi ahhoz, hogy egy DVD tok beleférjen, ezért ilyenkor a postás fel szokott csengetni és személyesen adja át. Ha nem vagyunk otthon, vagy leadja a szomszédnak, vagy ha senki nincs, jobb megoldás hiányában kilógva benne hagyja a postaláda nyílásában. Gondolom ez a felállás mindenkinek ismerõs.

A legjobb dolgok a világon ingyen vannak, csak errefelé néha ezerkét is felárat számolnak, ahogy Victoare detektálta:

Vicceskedõ Il-Treno szórólap... Ingyenes házhozszállítás többek között törökbálintra is 300 forint szallítási felárért...

Már megint egy ok nélkül rinyáló olvasó, aki azt hiszi, azért, mert Amerikában fizetett a postának, majd Magyarországon is kényekedve szerint ugrálnak. Ha! Hát nem is, õ viszont ugrált rendesen, ahogy egyik postától a másikig hajtották napokon át, amíg megkaphatta az 1500 forint értékû iPod-transzmitterét:

A magyar postát (csakazértis kisbetûvel) már sokan éltették, de a múlt heti történet egy picit kiverte nálam a biztosítékot, meg is osztom hát. Korábban már lopott el a posta tõlem két koncertjegyet, a cimborámtól pénzt, könyvet stb, ezért egy picit rettegve rendeltem az Ebayrõl, amerikából rendelt Ipod transzmitterem. Kb. három hete rendeltem meg, teljesen normális postával küldve (más megoldás nem volt), úgyhogy már elõre eljátszottam magamban a postai kiabálós jeleneteket, hogy megfelelõen felhangoljam a lelkem az elõrelátható szörnyû inzultusokra, amikre számíthatok. Hétfõ este hazaértem hét óra körül, és örvendezve tapasztaltam, hogy megjött a picike csomagom (kb 20 deka), az értesítõn rajta volt, hogy legyek szíves befáradni a József krt 37 alatti postahivatalba. Befáradtam, átnyújtottam boldogan a cetlit, és azon méláztam, hogy milyen jó, hogy nem lopták el a csomagom.

Sokan reagálták a Posta lapterjesztési szokásaira, hogy náluk is hasonló a probléma. Ahelyett, hogy ezeket a leveleket adagolnánk hetekig, jöjjön inkább egy kis insider info. Warcher ugyanis pontosan tudja, mi történik azokkal a bejelentésekkel, amiket Önök tesznek a zöld számon:

Én dolgoztam a Posta újságkihordójaként pár éve, és elárulom, hogy nyugodtan hívhatod a zöldszámot, mert amit ott bejelentesz, megy egy kockás füzetbe a rendezõszobában. Ebben a füzetben benne van a járatszám és a kifogás, ha van valami, csak mellé kell írni mit gondolsz róla. Nekem egy tapasztalt kolléga ajánlotta, amit õk is csinálnak évek óta, azaz írjam be, hogy legközelebb jobban figyelek. Ennyi... Semmi retorzió...

Ez a hét nem kedvez a Posta jegyében születetteknek. Bár szakmai hitelét minduntalan megkérdõjelezik, azért ne gondolja, hogy a népek a privatizációját követelve vonulnak utcára. Legyen rugalmasabb és segítõkész, hátha valami pozitívat is írnak a Homáron. (Ez itt amúgy Milán sztorija a Posta lapterjesztésérõl, ami a tavalyi homáros bejegyzés óta sem javult jottányit sem.)

Régimódiasan a feleségemmel elõfizettünk pár hirlapra (RTV részletes, Praktika, Hócipõ). A közös bennük az, hogy a Magyar Posta kézbesíti, márha kézbesíti. Mi egy 9-ik kerületi új házban lakunk, postaládánk van, kulcsot a közös képviselõtõl a terjesztõ kollégá átvette. Tehát ebbõl adódóan rendbe lenne minden, de mégsem ez tapasztalható. Hetekig nem kapunk újságokat, néha ha mégis, akkor összegyûrve, összetépve. Egyszer beszéltem a kézbesítõvel, aki azt mondta, mondjam le inkább, mert nekik a mi házunk nagyon kiesik a körbõl (Klinikák metróállomástól 3 perc).