Esze-farka megáll a Homárnak, ilyen nincs és mégis. Szerdán még csak poén volt, hogy érdemes lenne kenõpénzt tenni a küldemények mellé, mára befutott egy konkrét eset J-tõl. Az most mellékes, hogy mind az 500-as, mind az 50-es ajándékba ment Amerikába, illetvehogy nem az ötvenest gondolták kenõpénznek:

Mindennapos Homár olvasó vagyok, még sosem írtam nektek de ezzel kapcsolatban eszembe jutott egy múlt heti történet ami miatt kinyílt a bicska a zsebemben. Tehát íme a "postásbankosszemétállatos" sztori. A történet úgy kezdõdött, hogy van egy amerikai ismerõsöm (J.) aki nagyon szereti magyarországot (igen, ilyen is van ezek szerint), illetve a magyar történelmet/kultúrát. Gondoltam megajándékozom õt egy a forradalom évfordulója alkalmából kiadott 500 és 50 forintossal.

A fenti képet a Homár-rezidencia kukájánál lõttük, ez is egy érdekes megoldás, bár talán kevésbé hatásos. Próbált már vki fürdõruhás fotót, kisebb ellopható tárgyat, esetleg kettétépett kenõpénzt csomagolni küldeménye mellé, hátha úgy nagyobb eséllyel ér célba? Természetesen azonnal találtunk a levelek között egy idevágó friss esetet. Anzzsunak mázlija volt és sikerült lenyomoztatnia eltûnt parfümjét:

Igazi fogyasztóvédõ vagyok, de szerencsés vagyok talán, hiszen eddig még nem kellett tollat ragadjak, vagyis egyszerûen nem jutott eszembe írni. Most, hogy régi postokat olvastam a magyar postáról, jut eszembe az ehheti esetem. Internetfüggõk között ismert oldalon, a TeszVesz-en vásároltam – mi mást – egy parfümöt. Elég jó vétel volt, a pasim imádja, az Avonnál már nincs készleten… stb. ja, és normális volt az eladó, mivel becsipogta a telefonja, hogy utaltam a pénzt, és õ még aznap elballagott a postára és feladta nekem az árút ajánlott küldeményként február 19-én. Ezzel ugye le is zártuk volna az ügyet, de a parfüm csak nem érkezett meg.

A GLS futárja reggel felébred, majd úgy dönt, az Indexnél biztosan nem dolgoznak, úgyhogy nem hozza ki a kolléga csomagját. Alant a szomorú történet a hiába várt dobozról:

Kezdhetném azzal, hogy a GLS futárszolgálatot eddig mint megbízható, ügyfélbarát céget ismertem, de valójában csak a héten kerültem velük elõször kapcsolatba, és a találkozás, mondjuk így, elég visszásra sikerült. Röviden összefoglalva: kedden adtak föl nekem egy csomagot Miskolcon, ennek elvileg másnapra Budapesten kellett volna lennie. Pénteken azért már elkezdtem telefonálgatni, hogy biztos föladták-e, kiderül, hogy igen, kérdezzek rá a GLS-nél.

A Homár-olvasó letesztelte a Food Express újítását és most csodálkozik. Slambuc-elemzés itt:

Tehat a food express a szerdai napon (ÚJRA!!!) elõvette a slambucot a sublotból. No ez remek, a régit nem ismertem, nyilvan hihetetlen megújulas érte tartalmilag es formailag egyaránt, tehát ez lesz a pásztorételek nonplusultrája, ideje rendelni - gondoltam a múlt heten!

Nos mára (szerda) el is ért ide a csoda, felnyitottam. Uuuh, nem kellett volna, hiszen a szemem elé tárult egy száraz krumplistészta egy(!) picike kis darabka szalonna törmelékkel a sarkaban. És ennyi, ez volt a slambuc food express módra.

Munkatársnõnk, Anna rendelte a képen látható „thai csípõs salátát” ebédre a Gastroyaltól. Nem, nem rágta meg és köpte vissza, a képen a felbontás utáni originál, sõt originált állapot látható. A leírás szerint „Babbal, fokhagymával, gyömbérrel,chilivel, kókuszreszelékkel, paraj levelekkel,szójababcsírával, paprikával és lilahagymával ecetes salátát keverünk.” Nem csak a külseje volt hervasztó, mint egy meztelen alpolgármester lúdbõrzés közben, de még csak nem is csípett, maximum a hagyma.

Játékjátékjáték! Annyira sok az eltûnt csomagok miatt érkezett postás levél, hogy azt már felesleges tovább reprezentálni. Az viszont egy vicces adalék lehet, ha összegyûjtjük, hány boltból tiltották ki a Magyarországra szállítást (mezei postával). A Threadless pólóbolt ugye azóta sem szállít, a Firebox csak 20 dollár font felárral, eBayrõl pedig csak biztosítással érdemes bármit hozatni. Sok helyen szerencsére legalább a DHL megmaradt, mint ahogy Zsolt is tapasztalta:

Néhány ismerõsöm tavaly számítógépes játékprogramot szerettek volna venni. Ez eddig egyszerûnek tûnik, de Magyarországra csak a magyar nyelvû, honosított változat került, õk meg angol nyelvû verziót szerettek volna. Még ez sem lenne baj, de ha már hozatni kell akkor õk már inkább a díszdobozos extra változatot szerették volna. NA az persze csak angliában került terjesztésre mert „limited edition” szóval odakint kell személyesen megvenni vagy neten megrendelni és Magyarországra postáztatni. Ez a lehetõség azonban nem volt kiválasztható, emiatt kedves ismerõsöm komoly levelezésbe keveredett a terjesztõvel.

Ha már ilyen szépen beindult a postás téma, kanyarodjunk vissza egy pillanatra az elsõ levél írójához. Kiderült ugyanis, hogy Miklós rendelését nem lopták el, hanem visszaküldték a feladónak, mert a kézbesítõ nem találta az irodáját:

Mai nap emailt kaptam Németországból, mely szerint kézbesíthetetlen jelzéssel visszaért hozzájuk a legelõször feladott küldemény. A vicces az, hogy az irodám címét adtam meg, ahol nap mint nap kapok itthonról és külföldrõl küldeményeket. Valami gubanc tehát mégis a posta oldalán volt. Nem tudom, mi a jobb/szomorúbb, ha azért rossz a szolgáltatás, mert ellopják a rájuk bízott árut, vagy, ha mert nem találnak meg egy egyszerû, budapesti címet.

Aki szeret online vásárolgatni, költözzön keletre, sixx barátunk ugyanis hét éve konzumál onnan az interneten és még sose tûnt el semmije. A Homár természetesen nem tart minden postást tolvajnak, csak elszomorítják a sûrû lopások, amik miatt egy rakás csomagküldõ nem szállít Magyarországra, így direkte ünneplünk az ilyen leveleket olvasva. Ha küldenek elég + és – postásélményt, a végén akár összerakhatjuk az ország online vásárlós térképét. Médiablogger barátunk levele alant.

Az imént közölt amazonos levelek közé becsúszott egy postai alkalmazott reakciója is. "Gábor - egy a harmincnyolcezer közül" sérelmezte, hogy igazságtalanul általánosít a Homár. Akkor a félreértések elkerülése végett elõre is biztosítanánk, hogy szerintünk sem lop mindenki a Postánál, de aki mégis, az elég tetemes károkat bír okozni. Na, de jöjjön a levél, amire kivételesen menet közben beszúrogatva reagáltunk:

Én ugyan nem vagyok kézbesítõ, de a Magyar Postánál dolgozom. Elolvasva az amazon.com-os esetet, meg az Indexen megjelent pár soros beharangozót, meglehetõsen dühös lettem rád. Azt már megszoktam az Indexen, nálad meg pláne, hogy a jól ismert pesties stílusban fikázzátok az egész világot, semmi sem jó, mindenki hülye stb stb, de az még tõled is túlzásnak találom, hogy egyszerûen kijelented, hogy a hazai kézbesítõk mindent ellopnak, ami nem regisztrált küldemény.

Fene sem gondolta volna, hogy egy ilyen egyszerû mûvelet, mint az Amazontól rendelés ennyi olvasói levelet von maga után. Ezekból szemezgetünk párat, hiszen van hasznos infó bõven. Többen írták pl, köztük Bálint, h céges címen kevésbé tûnnek el a csomagok:

Az amazonos cikkhez csak annyit, hogy állítólag a céges címre érkezõ csomagokat kevésbé hajlamosak megdézsmálni. Én évek óta oda rendelek mindent az amazontól, lehet, hogy ez a titok. Valamilyen buta véletlen végett az ausztráiából rendelt merinó gyapjú kabátot otthonra akartam küldetni, el is lopták, ahogy azt kell...