Érdemtelenül jól bánik a Tesco - az ír Tesco legalábbis - Magyarországgal: azt a hamis képet keltik a vásárlókban, hogy Pumaföld egy ugyanolyan príma gasztronómiai fészek, mint egy olasz nagyváros. Balapety egy ír hipermarketben vásárolt olasz szalámiválogatást fotózott le, a fólián Milánó és Nápoly mellett ott büszkélkedik Ungherese.

"Azt hiszem Olaszországban győztek a revizionisták és kis hazánkat  Olasz várossá nyilvánították.:-) Esetleg a Tesco marketingesei kicsit gyengék földrajzból." - írta Balapety, de mi erősen arra biztatnánk, hogy ne kérjen helyreigazítást.

Vagy pedig minden eddiginél jobban kiöntött a Meszes patak. Kicsi Tomika az EasyJet e havi ajánlójában lőtte  Genf felé menet a fenti, bizonyító erejű képet Európa kulturális fővárosáról. Tessék, a mindig huhogók el nem készült nagyberuházásokról károgtak, és ehhez képest mi a valóság? Van itt akkora ház, hogy beleférne a Tubes köztársasági elnököstül. Nem lennék most a Savanyú Jóskák helyében.

Móni úgy érzi, hogy a tipikus Magyar Embert látta a siófoki Tesco parkolójában. Az egyszerre takarékos, lusta, de a maga módján Találékony Ügyfelet. Akinek, tegyük hozzá, óriási mázlija volt, hogy nem akkor csapott le az orkán.

1997 óta létezik a Fogyasztóvédő- és Érdekszövetség Alapítvány, amit átlagfogyasztók hoztak létre, bármit is jelentsen ez. Selmeczi Balázs, a civil szervezet elnöke küldte el a Homárnak MM fogyasztó elképedt sorait, aki a Tescóban jó patriótaként igazi magyar terméket vett, méghozzá velejéig rohadt mórahalmi krumplit. Panasz és képek lentebb. MM kérdésre a Homár amatőr válasza: sehogy, de ha mégis, az sem éri meg.

Remek, hogy vannak olyan Homár-olvasók, akik ha kell, személyesen is fellépnek, ha szorult helyzetbe került külföldit látnak. FaBRIK a kisföldalattin lépett akcióba, egy brit házaspár oldalán. Egyikük jegye nem volt kezelve, meg is kapták érte a magukét, pedig FaBRIK sokkal több empátiát várt volna el az ellenőrtől. FaBRIK álma a szociális viszonyokat helyesen értelmező, európai szinten tájékozott BKV-ellenőr. Országimázs-sztori alant:

Magyarországon extrém nehéz dolga van annak, aki a közegellenállással szembemenve online akar bizniszelni. A legfrissebb áldozat a Cinterip uszodai partisorozatot szervező társaság, akik naiv módra azt gondolták, jó ötlet lenne neten is árulni a jegyeket. A szolgáltatás el is indult, és azonnal felpörgött, ez is lett a vesztük. A CIB ugyanis egyszer csak letiltotta a számlát, mert gyanús volt, hogy egymáshoz közeli bankszámlaszámokról érkezet jó néhány átutalás. Ez persze dícséretes óvatosságra vall. Azóta viszont hetek teltek el, és a cinetripesek hiába magyarázták el azonnal a közeli számlaszámok valószínű magyarázatát (az Erasmus ösztöndíjasoknak szóló kedvezményes jegyeket sokan az egyetemük által adott erasmusos kártyáról fizették, ezek sorszáma a csoportos kiváltás miatt gyakran egymás melletti), a szolgáltatás továbbra sem működhet. A bank és a MasterCard kommunikációja pedig erősen magyarosnak tűnik az ügyben. Szenvedélyes levél, telefonos szópárbajjal és lecsapott készülékkel alant.

Ismerjék meg Bobyt, aki annyira rendes, hogy telefonálgatott, majd kifizette egy MÁV-kaller által megsanyargatott külföldi lány büntetését, és csak felaakkora összegért fogadott el eurót tőle. Boby azon füstölög, hogy

1.) a MÁV miért nem fogadja el a külföldi diákigazolványokat, ha egyszer külföldön szinte mindenhol elfogadják a magyart a vasúttársaságok

2.) a jegypénztáros egyáltalán miért ad ki kedvezményes jegyet küldöldi igazolványra, ha egyszer az nem jogosít fel kedvezményre

Apróság, és az ügy lényegét nem érinti, de ha egyszer itt tanuló külföldiről van szó, miért nem volt magyar diákigazolványa? Megannyi kérdés alant. Ja, és a sztoriban az a szép, hogy a magyar utasok a helyszínen a nem magyar utastárs pártjára álltak.

Olyan sok, fapados légitársaságokra panaszkodó levelet posztoltunk már be, hogy direkt üdítő egy kis magyarozós utasgyalázást olvasni. A véres kardot Gyöngyvér hozta, akit kiborít a magyaros ügyeskedés a Wizzair járatain. Hány csomag az egy kézipoggyász? Milyen hosszú a pannon centiméter? Gyöngyvér véleménye lesújtó. Sokat wizzairező olvasók, mik a tapasztalatok?

Hányavetien, szervezetlenül, az ügyfelekre még csak nem is gondolva. Panni Helsinkiből érkezett, és azt hitte, ez is Skandinávia, pedig mennyire hogy nem! Hogy pontosan mennyire, az rögtön kiderül:

Gáborral olyan dolgok történtek 48 óra alatt, amik szót sem érdemelnek, hiszen nem szakadt le a kezében a fogantyú és a végén kapott vonatjegyet is. De vele volt külföldi barátja, akit kalauzolt, így a két nap igen kínos hangulatban telt, annyira, hogy Gáborból kibújt a költő, és Budapestet prostituálthoz hasonlította. Hogy miért, az azonnal kiderül: