Nem friss sztori, de vicces. Rövid leszek.

Egy találós kérdés: egy évfolyamnyi újság hányas számtól kezdődik és hányas számig tart? Megvan a válasz? Téved az, aki az év 1. számát tartja az első számnak. Legalább is a Magyar Posta nem így látja.

Egyszer előfizettem novemberben egy heti megjelenésű  folyóiratra a következő évtől, mert nyugdíjba mentem, és ez volt az egyszerűbb. Januárban várom a lapot nem jön. Gondoltam nyomda vagy egyéb miatt később jelenik meg.

Aztán megjött a kettes szám, utána a hármas. Nosza, reklamáltam, hogy nem kaptam meg az első számot. Emaileztem, személyesen jegyzőkönyvet vetettem fel, leveleztem  talán mert ráértem. Megjegyzem gyűjtöm a folyóiratot, és elég nehéz volt később beszerezni a hiányzó számot.  

"Az érintett címen 2G/GSM hálózatunk jó beltéri, 3G/GSM hálózatunk gyenge beltéri, 4G/LTE hálózatunk gyenge beltéri jelerősséggel érhető el." - hát, hogy egy jó 2G-s lefedettség nem teszi túl boldoggá olvasónkat, az azt hiszem teljesen érthető. Sérelmeit és az ügyben eddig történteket egy jól dokumentált, magát gigantikus poszttá hízlaló levelezésben osztotta meg velünk, amiből azért húztunk csak keveset, mert egy igazán pontosan megfogalmazott, jogszabályokkal és forrásokkal alaposan megtámogatott, pontos kéréseket és határidőt tartalmazó panaszlevelet is tartalmaz, ami komoly segítség és minta lehet másoknak. Akik nem akarnak a részletekkel bajlódni, azok a Telenor első válaszlevelének fotójától ugorjanak egyből a bolddal kiemelt Összefoglalva részhez.

Kedves Hilda!

Örülnék, ha lehoznád a Telenorral való hadakozásom aktuális fejezetét. A Telenot az ÁSZF-re mutogatva úgy véli, hogy ha nincs szolgáltatás, az is szolgáltatás, és nem pedig hiba. Bár bizonyítékom nincs, hogy ténylegesen ez történt, de már a Telenor védekezéséből is az a kép látszódik kirajzolódni, hogy felszámoltak a közelünkben egy adótornyot, és az emiatt a lefedettségben keletkező lyukról nem vesznek tudomást, bízva a hűségszerződés erejében. Ha ezt megtehetik, akkor semmi akadálya, hogy egy meghibásodott toronynál ne megjavítsák azt, hanem elbontsák az egészet, hiszen az ő érvelésük szerint nincs is hiba, ha nincs torony.

Ezek történtek eddig:

A citált számok ugyan eltérnek, de évek óta halljuk, hogy óriási létszámhiánytól szenved a Magyar Posta. Az Mfor június végi cikkében azt írta, hogy 300 embert tudnának felvenni azonnali kezdéssel a céghez. A fizetések az emelések ellenére nem túl izmosak, a meló egy része bizony kifejezetten megterhelő, így nem csoda, ha rendre érkeznek hozzánk is panaszok a szolgáltatások színvonalára. Mennyiségét tekintve mind közül a kézbesítési vagyis inkább a nemkézbesítési panaszok állnak az élen. Ebből a szép merítésből is kiemelkedik az alábbi sztori, ahol a postással nem az a baj, hogy nem csenget vagy nem megy fel az emeletre, hanem hogy rendszeresen értesítő hagyása nélkül küldi vissza a hivatalos leveleket. Hogy mit lehet tenni? Találjuk ki gyorsan, mert a Posta az ügyben egyelőre csak a vállát vonogatta.

Kedves Tékozló Homárok!

Van egy izgalmas panaszos ügyem a Postával. Hasonlót még nem láttam nálatok.

Az alaphelyzet az, hogy lakom a budapesti lakásomban, jellemzően otthon tartózkodom, ez az állandó lakcímem, rendesen nyílik a kapu, szabályos a postaládám, a Posta helyszíni vizsgálata szerint a sikeres kézbesítésnek akadálya nincs. Nem gyakran várok levelet, a számláimat elektronikus úton fizetem, sose tömnek reklámújságot a postaládámba. A sima vagy elsőbbségi, nem könyvelt leveleket tudomásom szerint mind megkapom, ezzel nincs is gond. Evvel szemben a postai úton kézbesítendő hivatalos iratokat vagy bármilyen egyéb könyvelt küldeményt nincs is lehetőségem átvenni. 

Azért nem nincs lehetőségem átvenni a könyvelt küldeményeket, mert nem kapok értesítőt, úgy soha, egyet sem, miközben a kézbesítő alkalmazott mégis könyveli a kézbesítés megkísérlésének alkalmait, az értesítő bedobásának dátumát vagy dátumait, és a  küldemények "nem kereste" vagy újabban "címzett ismeretlen" jelöléssel visszakerülnek a feladókhoz.  Belügyminisztérium, Okmányiroda, ügyvéd, MOKK, stb. 

Olvasónk saját bevallása szerint is csak többszöri nekifutásra bírta idegállapotba kerülés nélkül leírni a sztoriját, amin nem is nagyon lehet csodálkozni: a bank téves nyilvántartása miatt hetekig tartó ügyintézésre kényszerült, ráadásul 2 azaz kettő forint miatt, aminek nyilván a többszörösébe került az ügy intézése nemcsak neki, hanem az OTP-nek is. Abszurd? Az. "A számítógép nem gondolkodik, akinek meg kellene helyette, az nem tette." - kommentálta Kiszámoló Miklós az ügyet, ami szerinte egyáltalán nem OTP-specifikus és nem egyedi az eset. Szomorú. 

 Üdvözlöm,

már többször neki futottam hogy megírom a történetem, de mindig annyira mérges lettem, hogy obcén szavakba torkollott. Megpróbálom megint, leírni, hogy hogyan jártam az OTP-vel egy A hitel kapcsán. A történethez hozzátartozik hogy nem mai, de a következményét az elmúlt napokig viseltem.

Felvettem egy kb. 82 000Ft-os A hitelt az OTP-től, amit később kb 3200Ft-os részletekben fizettem vissza. Az utolsó befizetés túlfizetés volt, amiből még vissza is utaltak kb 1600 Ft-ot. Teltek az évek. Kb. 8 év múlva beballagtam a pécsi otp fiókb számlát nyitni, ahol közölték velem hogy nem kívánatos ügyfél vagyok, a kérédsemre, hogy miért, nem kaptam választ, továbbítottak a központi OTP hivatalba. Ott  azt mondták, hogy tartozásom van feléjük. Rákérdeztem, hogy mi, de nem tudták megmondani. Ekkor kezdtem el telefonálgatni és visszajárni az otp-be, mert szerettem volna tisztázni a dolgot.

Régi, jónevű cipőmárka a Birkenstock, a német megbízhatóság és minőség lábon hordott attribútuma, amely valami elképesztő csoda folytán az utóbbi évek egyik divatikonjává is avanzsált. Ehhez biztosan kevés volt a kényelem és tartósság, ugyanis a kissé bumpszli, parafatalpú lábbeli pár évvel ezelőttig sok mindennek volt nevezhető, de csinosnak nem - legalább is a közízlés szerint, de aztán jöttek a hollywoodi sztárok, akik a mackónaci meg a farmergatya mellé szívesen társították a Birko szandik és pacskerek színes változatait. A Birkenstock divat lett, a meglehetősen borsos ára megmaradt, a menőség viszont úgy tűnik megette a minőséget, és ezt nem csak az alábbi poszt meg a kerületi csoport hozzászólásai alapján mondom, hanem saját tapasztalatból is: a régi szandálom 12 évet bírt, az újabb talpán már 1 év után durva repedés van.  

Júniusban vásároltam egy Birkenstock papucsot (ezt a típust: https://komfortlabbeli.hu/ birkenstock/termekek/ birkenstock-gizeh-silver- szeles-talp-108) a Birkenstock márkaboltban (Foot Pont Kft. - Márkabolt címe:  Budapest 5.kerület Párizsi utca 6/A-B).

A papucs talpa (parafa) 2 hónap használat után elrepedt, szeptember 17-én visszavittem a boltba.  A helyszínen kértem, hogy cseréljék ki a papucsot, erre azt a választ kaptam, hogy az csak bevizsgálás után lehetséges, de szerintük is csere lesz a megoldás.

Szeptember 21-én telefonáltak, hogy mehetek a megjavított papucsért. A telefonban elmondtam, hogy értetlenül állok a dolog előtt, hiszen cserét kértem, és elképzelhetetlennek tartom, hogy egy elrepedt parafát ragasztással orvosljanak. Ők közölték, hogy nekik ez törvényadta lehetőségük, én meg - bár ők ezt nagyon sajnálják - így jártam.

Vacak kacatot árulni, aztán vállat vonni, hogy "jó tanulópénz volt" - hááát nem épp elsőosztályú eljárás, pláne, ha egy akkora cég mutatja be, mint a Media Markt, ahova az ember többek közt azért is megy kínai webshop és a sarki 1eurós helyett, mert bízik abban, hogy amit árulnak, az ha olcsóbb is, csak megüt valamiféle minimál minőséget.

Kedves Homár!

Érdekességképpen írom a történetet, de egyben a tanácsodat is kérném, ha van. 

Párom nemrég vásárolt a Media Markt egyik üzletében egy hozzávetőlegesen 2500 ft értékű "Scarlett" hajvasalót, mondván sürgősen kell egy, és a másikat épp otthagyta valahol. Rögtön az elején le is szögezném, hogy nem az érték, csak az eljárás akasztott ki. 

Boldogan hazajött hát vele, és próbálta is használni, azonban a termék annyira gyenge teljesítményű és annyira "kínai", hogy szinte semmit nem csinál, nem látja el a funkcióját. 

Itt a Homáron már sok mindent láttunk, de az a susnyás, amibe Gyurinak sikerült egy egyszerű vérnyomásmérő vásárlása kapcsán belegyalogolnia, még minket is meglepett.

Na, nem az, hogy a kütyü nem működött - ilyen előfordul.

És nem is az, hogy a patika nem hajlandó visszavenni a hibásnak bizonyult terméket - ezzel, bármennyire is nem tehetnék, rendszeresen próbálkoznak cégek.

De a sztoriban egyszer csak felbukkant az igazi Fogyasztóvédelmi Meister, a forgalmazó cég. Ami először egy hibás cseretermékkel szállt be az ügyintézésbe - ez elég nagy meh meg pech, de pl. szériahiba miatt szintén megeshet. Aztán viszont olyan ügyfélszolgálati levéllel brillírozott, hogy a fal adta a másikat!

Tisztelt Homár!

Lelkes olvasódként mellékelten elküldeném a MovoMed részére küldött e-mailem. 

Dióhéjban a történet: vásároltunk tőlük egy vidéki kisvárosban egy vérnyomásmérőt, mely hibás volt. A terméket közvetlenül Budapestre kellett visszaküldeni, mivel a patika nem vette el, ahol ténylegesen megvettük. 

A kicserélt készülék ugyanazokat a hibákat produkálta, mire közölte a cég, hogy a 9 981 Ft-os vételárat sem kívánja megtéríteni, hát még a kétszeri visszaküldés díját, miután elálltam a vételtől. :)  A cég álláspontja határozottan az, hogy 7 699 Ft összeget hajlandóak megfizetni, egy forinttal sem többet, mely számomra nem volt elfogadható. 

Idézném a levelükben foglaltakat: 

Amikor az alábbi levél subjectjében megláttam, hogy telekomos történet, arra tippeltem, hogy egy sokadik számlázással kapcsolatos ügy lesz, amik rém idegesítőek és kimerítőek, de egy Telekom méretű cégnél nyilván előfordulnak, és ráadásul rendszerint végül valahogy megoldódnak. Nem is tévedhettem volna nagyobbat. Az emailben ugyanis egy egészen elképesztő sztori lapult, ami  szerint az egyik legnagyobb és legtöbb ügyféllel bíró hazai multi felháborítóan inkompetensen vagy szándékos időhúzással kezel egy olyan problémát, ami az ő biztonsági rései nélkül nem is  létezne. Az egész hónapok óta húzódó ügymenetben egy pozitívum van: bár a rendszer felépítéséből fakadóan totál impotens a telefonos ügyfélszolgálat, munkatársaik mindvégig nagyon kedvesek voltak. Nem lehet könnyű dolguk.

Ha T-mobile-os vagy, sose adj el gépjárművet avagy hogyan kell egy régi ügyfelet megalázó módon lekoptatni...

Kedves Homár,

Szeretném megosztani önökkel kalandos történetemet, ami az elmúlt hónapokban zajlott (és még zajlik is) velem, okulásként mások számára. S remélem kaphatok jó tanácsokat is, mert őszintén nem látom, hogy hova tud ez még fajulni.

Kezdődött az egész egy nyugodt áprilisi elejei napon, amikor is megjött a szokásos havi számlám a T-mobile-tól, de az összege már nem volt a szokásos: több mint 56 ezer forintról szólt. Mivel már nem április elseje volt, és ez többszöröse a megszokott havi számlámnak, elkezdtem tanulmányozni a
részleteit, és kiderült, hogy összesen 5db sim kártya forgalmára szólt ez az összeg (holott nekem egyetlen ilyenem van, náluk) és tartozik még hozzám további 750ezer forintnyi hitel, részletre vett készülékek (vagy 5db) hátraléka. (Nem volt ilyenem sem.)

Bár a magyaros vendégszeretet legendás, azért a Kis Valentino, Zimmer Feri és az Üvegtigris országában generációk szoktak hozzá, hogy megalázkodva kell a pulthoz járulni az ott dolgozók jóindulatában bízva. A lemosott virsliknek és a hozzájuk tartozó vendéglátós morálnak az elmúlt évtizedekben szerencsére leáldozott, a Balaton parton is egyre inkább a  profi vendáglátós hozzáállás és kézműves burger dívik. Az már csak csavar a dologban, hogy a megújult közegben még elképesztőbb, ha egy vendég a panaszára nem elnézés kérést kap, hanem egy GyereKi!GyereKi!! típusú invitálást. Természetesen megkeressük a bepanaszolt büfét is az ügyben.

Kedves Homár,

Az alábbi történet, két napja történt velem és a családommal. Talán megér egy megosztást.

Balatonlelle, Napfény Strand, Ádám Büfé:

Több fogást rendeltünk, saslikot, görögsalátát, palacsintákat és két Ádám hamburgert, illetve az italpultban üdítőket. A Hamburger hideg és elázott annak ellenére, hogy a hús égett volt. Ezt egy harapás kóstolás után a pultban elmondtam: "Hogy lehet az, hogy annak ellenére, hogy a hús meg van égve egy elázott és hideg hamburgert kaptam?" A válasz az volt, hogy nem lehet. Tovább vittem a gondolatot, ha szeretné nézze, meg, egy perce kaptam meg idehozom. A válasz nem kell, nem fogom megkóstolni. és biztos, hogy friss.

Hétköznapi szervizes sztorinak tűnt az alábbi levél, egészen addig, amíg a kronologikus részhez nem értünk benne. Ott ugyanis hirtelen felpörögtek, egyben kaotikusakká váltak az események. A Tesco ugyanis hol jelentkezett, hol nem, amikor igen, akkor minden egyes alkalommal más ajánlatot tett, és az épp aktuális megoldási javaslat  elég széles skálán mozgott a felajánlott ajándékutalványtól a "visszavont ajándékutalvány plusz tegyél panaszt öreg" életút tanácsig. Mi történhetett vajon a telefonok között?

Tisztelt szerkesztőség!

Szeretném önökkel megosztani panaszomat a Tesco felé, arra kérném önöket, tegyék közzé oldalukon. Az alábbi szöveget küldtem a Tesco ügyfélszolgálatának:

Tisztelt Tesco ügyfélszolgálat!

Tájékoztatom önöket, hogy jelen panaszlevelemet nem csak a Tesco Magyarország ügyfélszolgálatának címzem, másolatként megkapja Magyarország legnagyobb fogyasztóvédelmi blogja is (homar.blog.hu). Email címem alapján ügyemet bizonyára könnyen be tudják majd azonosítani,  hiszen többször, rögzített vonalon kértem önöket arra, hogy erre az email címre válaszoljanak ügyem kapcsán (bár sajnos ez egyszer sem történt meg).

Röviden összefoglalnám az eseményeket: