Már biztos mindenkinek az agyára ment az ajándékkeresés. Szorult helyzetben az esőerdőszaggató papírlobbi szerint állítólag azt szokták bedobni mostanában, hogy akkor kapjon újságelőfizetést, mert csak ő is olvas a szemével. Ez persze hülyeség, de történetünk szempontjából lényegtelen: meglepetés úgysem lett belőle, minthogy  a Magyar Kir. Posta az előfizetés csekkjét is az ajándékozottnak postázta:

A Magyar postáról eddig sem volt valami jó véleményem,de amit most művelt az túltesz a legnagyobb b@lfaszságon! Történt ugyanis:kis pénzű ember lévén azon gondolkodtam, mivel tudnám meglepni barátnőm nagypénzű szüleit. Hatalmasat ordítván az jutott eszembe, (művelt emberek lévén) meglepem őket egy 1éves 3.évezred (hozzáteszem az egyik legjobb magyar ismeretterjesztő magazin) előfizetésre. Mivel rendszeres olvasója vagyok a lapnak, nem volt nehéz megtalálni az előfizetéshez szükséges elérhetőséget. Telefon fölemel, hölgy kb. 13. hívásra fölvesz, adatokat elkér: HANGSÚLYOZOM: külön előfizető és ajándékozott adatait!

Rohanó világunkban is vannak szigetek, ahol mindig azt kapjuk, amire számítottunk. Ilyen sziget a Magyar Posta, ahol mindig minden garantáltan illogikusan intéződik, bónuszként úgy néznek ránk, mint a pestisesre. Ráadásul átlátszó, szinte észrevehetetlen pestisesre. Ismerkedjenek meg Joe-val, aki postafiókot akart nyitni, ami végül is sikerült neki. (A "Postarablás" feliratra kattintsanak a jobb hasábban.)

Igazából már egyikünk sem emlékszik, de az egyik ok mintha az lett volna, hogy hagyjanak minket végre nyugodtan konzumálni. Nem szoktunk ilyen patetikusak lenni, de ez a filozofikus ajtó kihozta belőlünk a legrosszabbat. Pedig igazán vicces, köszönet is jár érte Tibinek. A Felfedező levele odalent olvasható.

Van ugye a szomorú tény, hogy az a balfácán, aki Magyarországra született a XX. század hetvenes évei óta, az az életben többet nem fog minőségi focit látni élőben. Hasonló helyspecifikus átok, hogy aki itt él, annak soha nem fogják rendesen kivinni a csomagját. Még az jár jobban, akinek olyan hamar visszaküldik a pakkját a feladóhoz, hogy a postai alkalmazottaknak nincs idejük ellopni azt. Zsanett egészen jól járt a Magyar Posta alattvalóihoz képest, mert csak hatvan eurót bukott. A dolog pikantériája, hogy ezúttal nem is a Gonosz Mamut, hanem a DPD kézbesítőcég szívatta meg. A Homár sokat álmodoztt a pillanatról, amikor a szél a postai monopólium üszkös hamvait összekeveri a Magyar Televízió izzó maradványaival, de ezek után már ebben sem bízhatunk.

Ebben az országban mindenki csak panaszkodik, ahelyett, hogy a kis dolgoknak örülne. Zsolt például képes volt átemailezni ezeket a fotókat a Homárnak, csak mert 1 nap alatt megkapta édesanyja elsőbbségi levelét. Hát semmisejó?

A napokban felhívott édesanyám, hogy küld nekem egy levelet! Gondoltam magamban: küldd csak mami ez olyan rutin dolog, hogy semmi nem jöhet közbe! Vártam is a levélre, még meg is lepődtem, hogy az elsőbbségi levél a következő munkanapon megérkezett, már kezdtem is gondolkodni, hogy ez a Magyar Posta nem is olyan rossz még a végén elhiszik rólunk, hogy Eu-sok vagyunk!

Miközben a Homár hiába próbálja elkerülni a végzetét a Szigeten, mások azért posztolgatnak, így például a kiváló UFIblogon is becsúszott egy postai lopás története, ezúttal étkezési jegyeket vihetett haza egy jómunkásember. Ezen felül nagy örömükre szolgál, hogy nemsokára már a postás sztorikat sem kell megírnunk sztoriknak is lesz saját helyük, hiszen Postáskisasszony annyira kibukott egy hasonló lopás alkalmával, hogy külön blogot hozott létre a hasonló eseteknek. Csekkolják és kommentezzenek bártan, előre együtt egy szebb jövőért!

Örök besztof problémája a lakosságnak gépjárműve nyugalmi állapotban történő elhelyezése. Egylakónak például évek alatt sikerült belecsúsznia egy speciálisan elfajuló történetbe, ami egy ötezres parkolási bírsággal kezdődött és kisíján emigrációval végződött. Összeesküvéselmélettel ("mindenki benne van") vagy anélkül, mindenképp tanulságos az eset:

A történet pár éve kezdődött, helyszíne a Békásmegyeri lakótelep egyik utcája, nevezzük Jendrassiknak. Köztudott, hogy errefelé is rengeteg 80-as évek elején épült panelház, a lakótelepet behálózó utcákkal, parkolókkal. A probléma ott kezdődik, hogy azóta igencsak megnőtt a gépkocsik száma, ami együtt jár azzal, hogy több helyet foglalnak el. A kijelölt parkolók száma már régen nem biztosítja a parkolási lehetőséget a lakóknak, ezért estére megtelnek az utcák is parkoló autókkal. Itt az utca kihangsúlyozása igencsak lényeges, mert kb. 6-7 méter széles aszfaltozott felületről van szó, melynek egyik oldalán szabályosan tudnak parkolni a lakók, nem akadályozva az erre közlekedő tűzoltó, mentő, postásautó, rendőrautó, kukás, bútorszállító, pizzafutár stb. útját. Drága III. kerületi önkormányzat ennek ellenére kiegészítő tábla nélküli, mindkét irányból behajtani tilos táblákat helyezett ki, belekényszerítve a lakókat is a "szabálytalan parkolásba".

"Rákoscsabán lakom" - kezdi érzelmes-babitsos levelét Petteri, de lesz ez ennél rosszabb is. Szegény ördög előfizetett a Time magazinra, amit évekig a megjelenési idő előtt megkapott. Nyilván bünhődnie kellett. Durván, kegyetlenül. Ahhoz képest szerintünk jól megúszta. Akinek semmi se jó, az költözzön Szlovákiába, ott olcsóbb a posta és megbízhatóbb + vannak normális hegyek is.