Tegyük azért hozzá, hogy bár 2007-ben rottyantottak egyet az Office menürendszeren, a 2010-es változat óta konkrétan semmi drámai változás nem történt, így a 10 évvel ezelőtti ismeretanyag 90%-os lefedettséggel  azért használható.

Párom szeretett volna informatikából középszinten érettségizni, mert eddig ez nem volt meg neki, de szükséges a most felmerülő továbbtanulásához. Gondolta, a lehető legegyszerűbben úgy lehet megoldani a dolgot, ha a régi középiskolájában adja le a jelentkezést, ahol valóban készségesen is várták. Elküldték a szükséges papírokat, már csak vissza kellett volna postázni és természetesen a vizsga díját befizetni. Már-már el se hittük, hogy ennyire könnyen mehet ez az egész ügy, mígnem megláttuk, hogy az iskola által küldött szoftverlistán a legfrissebb Office szoftvercsomag a 2003-s verziószámú.

Péter saját kárán tanulta meg, hogy kötőjeles domaineken nem regisztrálunk. Az igen jól hangzó nevű www.top-of-software.de oldalról próbált meg letölteni egy ingyenes Openoffice-t, így nyilván fel sem tűnt, hogy minek ehhez regisztráció, illetve, hogy az pénzbe is kerül:

A lényeg, hogy az ember ingyen szoftvert keres, pl openoffice-t. A google kidobja a www.top-of-software.de-t, odamegyek, csak német az oldal. Nem tudok németül, de azért egy ingyenes program letöltése nem gond. Nem indult el a letöltés, valami tökölődés volt. Mást is csináltam közben, még mindig nem megy. Akkor regisztrálok, gondoltam, gyorsan beírtam az adatokat - én barom - majd elküldtem. De a letöltés továbbra sem ment.

Hepienddel zárult Zsóti Törökországba kallódott Windows 7 frissítésének ügye. Csak annyi történt, hogy rossz csomagszámot adott meg a Microsoft, magyarul nem a DHL kavarta el:

Örömmel tájékoztatlak, hogy a Microsoft volt a ludas az ügyben, sajnos rossz csomagszámot adtak meg az értesítő levélben. A termék azóta megérkezett, feltelepítettem és gond nélkül, örömmel használom.

Mostanában több helyen (nálatok is) olvasom, hogy az OEM gyártók csak a postázási költség megfizetését követően hajlandóak a frissítést kiküldeni. Ezzel szemben az én esetemben (közvetlenül a Microsoft-tól) egy fityinget sem kellett áldozni erre a műveletre.

Érdekes és kortárs problémát vet fel a népszerű autózz!-blog szerkesztője, aki megpróbált ingyenesen Vistáról frissíteni Windows 7-re. Természetesen nem sikerült neki. A laptopját gyártó Acer a Microsofthoz irányította, miután céges Maestro-kártyájával pont nem tudja fizetni a dvdpostázás költségét. A Microsoft pedig visszaküldte az Acerhez,

Nem olyan régen beszereztem egy új notebookot, aminél szempont volt, hogy olyan Windows Vista legyen rajta, ami a Microsoft meghirdetett akciójának megfelelően ingyenesen frissíthető Windows 7-re. Miután kézhez kaptam a gépet, nyomban fel is másztam az acer honlapjára, mert azon keresztül lehet igényelni a frissítést. Naívan azt gondoltam, hogy majd itt megadom a gép adatait, meg a feltétlenül szükséges személyes adatokat, aztán kapok egy linket, amit letölthetek és aztán telepítgethetek, mert manapság már minden normális szoftver esetében így szokott működni a dolog. Persze, hogy ennyire nem egyszerű a történet, mert csak postai úton lehet megrendelni a szoftvert, hisz a Microsoftot is felveti a pénz, valamire el kell költeni, DVD, sok fölösleges reklámdokumentáció, csomagolóanyag, meg ugye adjunk a környezetvédelemnek is, pusztuljanak az erdők. Kiderült, hogy a postaköltséget nekem kell állni, forintba átszámítva ez kb. 4 000 Ft. Az ingyenesség már itt megbukott, de sebaj, ennyit még megért volna, mert próbáltam a Windows 7 RC változatát és tiszta felüdülés volt az elkapkodott, összecsapott Vistához képest sok szempontból.

Az alanti történet annyira bizarr, hogy pompásan tükrözi a magyarság mentális- és idegállapotát 2009 őszén. Levélírónk egy olyan intézményben dolgozik, amelynek a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság szerzi be a szoftvereket. Ez az Index-cikk elmeséli, hogy a Gyurcsány Ferenc leghűbb bizalmasának felesége által vezetett szerv, melyet azért találtak ki, hogy a kormányszervek olcsóbban vegyék a szoftvereiket, fura módon százalékos jutalékban  részesedik a kifizetett összegekből. vagyis abban érdekelt, hogy a tárcák minél többet és nem kevesebbet költsenek. Levélírónk kisakkozta, hogy azért telepíthették a gépére a Lassu Word nevű programot, hogy a KSZF bizonyíthassa, no lám az MS Office 2003 már lerohadt, elkerülhetetlen az MS Office 2007 beszerzése. Mit mondjak, bátor összeesküvés-elmélet, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy ha valaki konspirál, miért a program nevével árulná el a csalást. Hátborzongató feltételezések alant:

Ebben a hétfői posztban azon mulattunk Péterrel, hogy mekkora kamu környezetvédő a Norton vírusirtó gyártója, amiért a kézikönyvről - állítólag környezettudatosságból - lehagyják a borítót, de a füzetet és a papírtokos telepítő CD-t egy jó nagy kartondobozba csomagolják. Péter a doboz térfogatán lovagolt, én azt írtam, a felülete ebben az esetben fontosabb, mire a Naiv Ügyfél frappánsan megmagyarázta, miért káros a környezetre a nagyobb térfogatú csomagolás. Levél alant:

Azontúl, hogy eleve mekkora hülyeség borító nélküli kézikönyvet árusítani, a Symantec tényleg majmot csinál magából a rettentően zöld Norton Securityvel, amit dobozba csomagolt. Péter joggal álmélkodik ezen a fineszes húzáson, bár szerintünk a csomagolás felülete itt relevánsabb, mint a térfogata. Mindent megvilágító levél alant:

Bucser úgy érezte, hogy a kevés nemzetközi hírű magyar vállalkozás egyike kiszúr vele, mert az SD-kártyán megvett navigációs szoftverének elromlott az adathordozója, a cég pedig az új kártyáért + ügyintézési díj címén 49 eurót kér, jóllehet a Naiv Ügyfélnek érvényes jogosultsága van a szoftverre, a kártya maga meg kábé 4000 forintba kerül. Simon Attila online értékesítési vezető az alantiakat reagálja csütörtöki posztunkra:

Ha egy bármennyire príma termék mellé pannon stílusú ügyfélkezelés járul, akkor olyan ijesztő esetek történnek, mint Bucserrel. Naiv Ügyfelünk 2007-ben vett egy Nav N Go navigációs szoftvert, SD kártyán. Az adathordozó most elromlott, a cég pedig az új kártyáért + ügyintézési díj címén 49 eurót kér, jóllehet a Naiv Ügyfélnek érvényes jogosultsága van a szoftverre, a kártya maga meg kábé 4000 forintba kerül. Bucser ezt nehezményezni, és ki van borulva az ügyfélszolgálat menetén is. Szomorú kaland, bőséges levelezéssel megtámogatva hajtás után.

Ki gondolta volna, hogy tényleg vége a világnak? A helyzet egyre csak fokozódik, már csak az a kérdés, hogy le lehet-e épülni teljesen szellemileg, mielőtt éhanhalunk/megfagyunk/vagy csődbe megyünk. Az utolsó kulturális csapás váratlanul a Microsoft irányából érkezik, pedig a Homár a TV2-t várta volna hányásversennyel vagy vmi hasonló extrémsporttal. Aki figyelt, a Brazilból már tudhatja, milyen borzasztó, amikor valaki dalban beszél, de a tavalyi South Parkból még gyorsan fel lehet készülni iskolai musicalből témakörben. Merthogy a Microsoft szerint nemsokára mindenki nótában fog kommunikálni, amit Songsmith, azaz Dalkovács szoftverükkel fog az emberiség összegányolni. Valahogy így: