A berettyóújfalui Tescoban lőttem a gyöngyszemet. Kíváncsi lennék miért kell egy légiutaskísérőnek úszni tudni, esetleg azért ha a Balatonba zuhan a gép? Ha tudod, kérlek világosíts fel.

Üdv,

Szszab

A megoldás: a gép nem csak a Balaton felett repked, hanem, kapaszkodjon meg, külföldön is, ahol még a Balatonnaál is nagyobb, hatalmas sós vizek találhatók.

A Homár

Aki már egyszer beszopott egy üdülési jogot, statisztikailag fogékonyabb lehet a további jóhiszeműségre. Nem csoda, hogy léteznek erre a szegmensre specializálódott csalók:

Meghirdettem üdülési jogom eladását, és a cégfelszámolásom miatt viszonylag sürgős lenne. Feltettem több oldalra/újságba stb, így gondolom könnyen célponttá váltam. A lényeg, hogy felhívott a mai nappal B. Attila, aki vállalná az értékesítését ausztriai ügyfeleknek. Mivel sürgős tényleg, javasoltam küldje el a szerződést emailben, átolvasom és beszélhetünk róla még ma.

Nem volt elég a vulkán, a Wizz Air négy órát buszoztatta feleslegesen a Charleroiból Budapestre igyekvő utasait. HZS nem érti, mi sem nagyon, hogy bizonytalan információkra alapozva hogy lehet 300 embert 220 kilométert utaztatni. Sztori alant:

Újabb aerovivás történettel kedveskedik egy naiv ügyfelük, akinek egy hetet kellett volna várnia, hogy repülővel hazajusson Isztambulból. Végül a kitelepített idegenvezető rakta fel őket egy német utazási iroda mentőbuszára:

Most olvasom éppen az Aeroviva szívatását a Párizsba ragadt utasokkal.  Mi is éppen most értünk haza 15-en 25 órás buszozás után Isztambulból.  A tényállás ugyanaz: kint nagyon kedves, készséges idegenvezetők, a magyar és a török is. Velük semmi baj, de jött a vulkáni hamu, és attól kezdve az Aeroviva az idegenvezetőnek semmit nem tudott mondani, mi lesz velünk, csak annyit, hogy a további kint tartózkodást nekünk kell fizetni. Valamivel később annyit mondtak még, hogy legkorábban egy hét múlva kerülne ránk a sor repülővel, előbbi hazautazást nem tudnak intézni, és más módon, mint  repülővel, szintén nem tudnak minket hazahozni. A plusz egyheti kint tartózkodást (saját költségen) dolgozó emberek lévén, egyikünk sem tudta volna vállalni, így kétségbeesve próbáltunk megoldást találni a kinti idegenvezetővel együtt, mindezt az Aeroviva teljes érdektelensége közepette.

Rengeteg reakció érkezett arra posztunkra, amelyik az Aeroviva Párizsban rekedt 9 utasának kalandjaival foglakozott. Alant olvasható a cég reakciója, csonkítatlan formában, Zsuzsa levelére:

Sok éve írjuk a Homárt, a műfajból következően néha csapkodnak a villámok, de az ismert utazási iroda most új színt tudott hozni a szolgáltatók és ügyfelek örök harcába. Az eszköztárban megjelent a telefonos fenyegetés és a verbális megfélelítés.

A sztori úgy indult, hogy kaptunk egy sajnos teljesen szokásos panaszlevelet Zsuzsától. Arról szólt, hogy a Naiv Ügyfél szerint az Aeroviva utazási iroda nem tett meg mindent a Párizsba vitt utasaiért, akik a városban rekedtek, miután a vulkánkitörés miatt leállt a légiközlekedés. Zsuzsa két dolgot fájlalt különösen: hogy az iroda híján az utasoknak kellett hazatérési lehetőségeket keresniük, illetve hogy már megállapodtak abban, hogy az iroda busza fejenként 20 ezer forintért elhozza őket Müchenig, amikor a cég egyszer csak 30 ezerre emelte az árat.

A poszt megjelenése után két szálon futottak az események

a)  az Aeroviva elkezdte perrel és rendőrségi feljelentéssel fenyegetni a Homárt. Ez nem példátlan dolog a praxisunkban és a homársággal jár, ezzel semmi baj sem volt.

b) Az Aeroviva elkezdte levadászni a kommentelők között megjelent saját ügyfeleit, illetve más hozzászólásírókat.

Jó érzés, hogy a Homárt régivágású úriemberek is olvassák. Peti biztosan ilyen, hiszen a "szeszkazán" szót is használja. Annyi sztori szólt nálunk bunkó, erőszakos ellenőrökről és biztonságiakról, most végre itt áll előttünk két Részeg Tizenéves Ügyfél, akik ocsmány dolgokat kiabálnak az ellenőröknek. Döntsön az olvasó: ha sofőr lenne, otthagyna két korongrészeg csajt?

Gábor a sátáni hamu miatt itthonragadtak halmazáig jutott Egyiptom helyett a Kartago Toursszal. Péntek este törölték a járatát, hétfőn pedig délelőtt szóltak neki, hogy délben indul a gépe:

16-án kellett volna elutaznunk az egyiptomi Hurghadara a kartago toursszal, este 19:45 kor. Délelőtt felhívtak telefonon hogy ha lehetséges  17-ig menjunk ki a reptérre talán sikerül még felszállnia a repülőgépünknek. Ott közölték velünk hogy a vulkánkitörés miatt nem indul a gép. Megkérdeztem az ott jelenlévő Kartago Toursnak valamilyen ügyvezető igazgatóját hogy mi történik ha csak pár nap mulva indulhat a gép. Mi lesz az elveszett napokkal azt kifizetik-e illetve lehet e hosszabítást kérni persze díj ellenében hiszen 3-4 nap üdülésre kevés. Válasza nem volt, vis majorra hivatkozott.

Világos, hogy a vulkánkitörés vis maiornak számít, és hogy egy utazási irodától nem várható el, hogy napokig fizesse egy rakás utas kinttartózkodását. Egy visszatérő ügyfélkörre alapozó, neves irodától viszont bőven elvárható, hogy legalább segítsen a bajba jutott ügyfeleinek. Zsuzsa azt állítja, hogy az Aeroviva nemhogy nem segített, de kicsinyes módon ki is használja az utasok szorult helyzetét: miután megbeszélték, hogy az iroda busza 20 ezer forintért elviszi a társaságot Müchenig, az Aeroviva 30 ezerre emelte az árat, amit számla nélkül zsebretett, kizárva az átutlás lehetőségét. Sztori alant:

Milán szerint a 137-es busz a város legnonszenszebb járata, pláne amióta bevezették az első ajtós felszállást. Ennek a rendszernek és egy lerobbanó busznak köszönhető, hogy legutóbb 1 óra alatt tette meg a 15 perces utat. De tényleg, ha két ellenőr is van a buszon, miért a sofőrnek kell átnézni a jegyeket?

Az a helyzet, hogy ideiglenesen Óbudára kell járnom dolgozni hetente egyszer, így pedig módomban állt utazni a szenzációs 137-es busszal. Már az elején szeretném leszögezni, hogy ez a járat a legnagyobb nókomment amin valaha utaztam, kb egysávos hegyi utakon közlekedik és 3 végállomása van, így hogyismondjam elég érdekes a vele való közlekedés. No de sebaj, ezt is meg lehet szokni, bár Hűvösvölgyön túlról odáig kibumlizni nem egy leányálom…