Már a Magyar Posta sem a régi – hol vannak azok az idők, mikor a postás még biciklivel mászott ki a címzetthez, ne adj’isten, még be is csöngetett, ha ajánlott küldeményt kellett kézbesíteni! Tanulság: törékeny, könnyen rongálódó cuccot inkább személyesen adjunk át a cimbiknek, ha azt akarjuk, hogy használni is tudják. Arra azért kíváncsi lennék, vajon Buga panasztétele után kap-e a postás néni a méretes valagára? Öröm az ürömben: legalább kiderül, mennyire strapabíró a T-Mobile internet stick-je.

Gergely új lakásához nem várt extrák is jártak: két éve mindig tudja, mikor jönnek-mennek szomszédai. Amiért Magdi anyus hálás lenne, ő vonakodva fogadja és bíróságra vinné az ügyet. Nagy kár, hogy a több éves alváshiányra magasról tesznek az illetékesek.

2009. elején beköltöztem Budaörsi új otthonomba, egy 108 lakásos társasházba ami elég jó helyen is fekszik. (Az értékesítő cég a Platínum Investment kft mint beruházó, és Pánczél Terra-team Kft mint kivitelező)Minden adott, csendes környezet (hittem én) kiváló közlekedés, és minden van a közelben amiről álmodhat az ember. Ebben az épületben sikerült megvenni új otthonomat, ami közvetlen a ház garázskapuja felett helyezkedik el. ITT álljunk is meg: Tudtam, hogy hol veszem meg az ingatlant, ezzel nem is lenne probléma (mármint ha megfelelően építik be), hanem a következő az mindenképpen az!

Soha nem voltam oda az Invázió üzletláncért, a klapkás hirdetés pedig feltette az i-re a pontot: valószínűleg csak a top10 leggázabb reklám ever kategóriában indulhatna jó esélyekkel. Monca panaszlevelével sem lettek szimpatikusabbak. Mint ő is írja, nem egyszeri és történelmi eseményről van szó, mégis, ennél stílszerűbben is lehúzhatnák szerencsétlen dolgozóikat. Vagy kaphatnának vigaszdíjként egy Klapka posztert a nap végén.

Sziasztok!

"Állásinterjúval" kapcsolatos a dolog. Semmi extra, mondhatnám egyre gyakoribb eset, de bosszantó. Még csak most "tanítom" edződni a gyereket.

üdv, monca

Tisztelt Invázió Vezetősége, Kedves Klapka Úr!

Gyermekem az utóbbi két hétben, két üzletükben jelentkezett az Önök által kiírt eladó lányokat felveszünk hirdetésre. Minden alkalommal megbeszéltek az üzletvezetőkkel próbanapot, amin a gyerek nagy lelkesedéssel megjelent. Alkalmanként fél napokat töltött el az üzletekben, ahol az új áru felcímkézését, hajtogatását kellet elvégeznie. Annyi információt kaptak a próbamunkán részt vevő lányok, hogy ha APEH, vagy munkaügyi ellenőrzés lenne az üzletben, akkor ők gyorsan menjenek ki onnan valamelyik szomszédos üzletbe, és ha elmúlt a „veszély”, akkor visszamehetnek.

Túlsúlyosnak lenni nem egyszerű feladat: egyre hízékonyabb társadalmunk előszeretettel ítéli el a fölös kilókkal élőket, de az, hogy már a szórakozásban is akadályozzák őket, az nekünk is új.

A West Balkán után várható volt, hogy a szórakozóhelyeken bizonyos megszorításokra számíthatunk. Jobban odafigyelnek majd a beengedettek fizikai állapotára és korára – pár hétig valószínűleg még nem engednek be mattrészeg tizenéveseket –, figyelnek a már benn lévők létszámára, körültekintőbben vizsgálják át a táskákat, ilyenek. A dress code eddig is bevett szűrőrendszer volt több helyen, azonban ez nem kell váratlan meglepetésként érje a szórakozóhelyen a vendégeket, hiszen a plakátokon többnyire feltüntetik, milyen elvárásai vannak a szórakozóhelynek a bulizni vágyókkal szemben.

Úgy tűnik, a Dürer Kert még a szigorúbbnál is szigorúbbra vette a szabályokat, legalábbis a január 21-i II. Jégtörő fesztiválon így tettek. A több punkzenekart is felvonultató eseményen ugyanis nem csak szigorúan ellenőriztek, de - egy facebookos bejegyzés szerint - volt, akit a dagadtsága miatt nem engedtek be. A panaszra a Dürer Kert szintén a Facebookon válaszolt. Íme:

Ákos korszerű módon HD-re váltott, a szerelő a megadott időben meg is jelent a set top boxszal, beszerelte és azt mondta, hogy egy óra múlva élni fog a rendszer. De nem így lett, Ákos nem kapott mást, mint egy üzenetet a tévétől, miszerint "nincs hozzáférése". Itt kezdődött a pogány rituálé. Ákos bejelentette a hibát (november 10-e volt), pár óra múlva kapott egy SMS-t, miszerint a hibát elhárították, újra bejelentette a hibát, megint kapott egy megnyugtató, ámde hamis üzenetet, megint bejelentett, és így tovább. Digitális sámándobolás alant: 

Mielőtt Veronika pestizése miatt elindulna a flamewar, azért érdemes elolvasni a történetet. Olvasónk a Pólus parkolójában talált egy frissen elvesztett kocsikulcsot, amivel vesztére a biztonsági őrhöz fordult. Vesztére, mert a végére rájöttek, hogy milyen ördögi tervet próbál megvalósítani. Trükkös tolvaj alant:

Töretlenül népszerű a városba nem járó gazdag budai anyukák körében a Déryné, amit étteremnek erős lenne nevezni, inkább olyan, erősen dizájnolt helyiségről van szó, ahol az ember megmutathatja magát és az új ruhadarabjait, és mellékesen közepes minőségű élelmiszert, illetve drága alkoholt is felszolgálnak. EP most azon háborodott fel, hogy pénzt számolnak fel az üdvözlőfalatokért. Ez valóban nevetséges dolog, hiszen az üdvözlőfalat létének lényege, hogy kicsi, finom és ingyen van, azt sugározva a vendégnek, végre elengedheti magát, mert itt a kufárkodáson túl is figyelni fognak rá. Ha így nézzük, a Déryné legalább őszinte. Mert kufárnak kufárok. Homárné egyszer beült a barátnőivel egy pohárra, a ház borából kértek vöröset. Gyanúsan sokat fizettek, másnap odatelefonáltam, és kiderült, hogy az egyébként létező, és nevének megfelően legolcsóbb ház borának több mint kétszereséért sóztak rájuk egy vöröset. EP ékezetek nélküli panasza alant.

Az történt, hogy Csehországban, vonatozgatás közben elvesztettem a telefonomat. Kellemetlen, új és drága telefon volt. Mindenki el tudja képzelni, milyen bajokkal jár ez, engem a legjobban az zavar, hogy még netbankolni se tudok, mert sms-ben jön a jelszó.

Múlt pénteken történt, szerencsére szombaton tudtam írni egy levelet a szállodából, hogy tiltsák le. Céges, flottás telefon, nagy és kiemelt ügyfelei vagyunk a Telenornak, ennek a korszerű telekommunikációs multinak. Ezért nem kell bemenni egy üzletbe, ahol állítólag percek alatt megcsinálnák az új SIM-kártyát ugyanazzal a telefonszámmal, hanem kihozzák nekünk.

Az ezzel foglalkozó munkatársunk hétfőn megrendelte az új kártyát. Szerdán megsürgette. Ma, pénteken még mindig nincs itt. Most hétfőre ígérik. Vagyis a törökbálinti (Pannon út 1., ezen külön röhögtem) székhelyű Telenornak legalább egy hét kell ahhoz, hogy Óbudára elhozzon egy 1,8 négyzetcentis kártyácskát. Ez olyan 0,13 km/h-s átlagsebesség. Tulajdonképpen szép a cégtől, hogy működnek a telefonjai.

Nyilván nem szándékos átverés a UPC-től, hanem buta önszívatás, de ha az ember a weboldalukon meg akarja rendelni a 4000 forintért hirdetett kedvezményes szolgáltatáscsomagot, egy csomó adat megadása után derül ki, hogy a kedvezményes csomag nem is rendelhető meg online. Megrendelhetők viszont a hagyományos csomagok, amik ennél jóval többe kerülnek. Van, aki azt mondja erre, így akarják drágábbra kényszeríteni az ügyfeleket, mi ezt nem hisszük, ez nyilván egyszerű magyaroskodás.

Irtó vicces akart lenni a MEC Interaction reklámügynökség, így azt javasolták az ismert óvszergyártónak, hogy ne banneren hirdessenek, hanem helyezzenek el egy igazinak látszó kamu álláshirdetést a Jobline-on. A munka természetesen egy újfajta koton tesztelése lenne. Maga az álhirdetés nem sikerült rosszul, vannak benne olyan klassz részek, hogy "Elvárások: több éves szakmai gyakorlat, kiterjedt kapcsolatrendszer" meg "Munkavégzés jellege: távmunkában végezhető", de az egészben az a legjobb, hogy a szerencsétlen reklámügynökség a saját nevét adta meg hirdetőként!

A nap másik gerillaügyi hülyéje a Magyar Turizmus Zrt., akik nem egészen pontosan értik, mit jelent a ‘gerillamarketing’ szó, ráadásul mindenáron be akarnak jutni az idiótaidézőjel-blogba. Ugyanis a következő indítással küldtek hatezer gigabájtnyi csatolt képpel ellátott közleményt: