BB kicsit több mint három hónapja írt egy levelet elveszett csomagjáról és a ki nem adott csomagjegyekről. Azóta állítólag néha már adnak csomagjegyet, némelyik söfőrt viszont továbbra sem érdekli, ki milyen csomagot visz haza a csomagtérből:

Múltkori levelemben addig jutottunk el a történetben, hogy végül sikerült megbeszélni valakivel a Nógrád Volántól, hogy küldjem el a panaszomat e-mailban. Ez meg is történt, majd ezután hosszú ideig nem érkezett válasz, illetve ezután többször is előfordult, hogy egy hetet kellett várni, mire egy-egy e-mailre válasz érkezett. De végül mégis sikeresen megoldódott az ügy: június 10-én kártérítés érkezett a Volántól. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy maga az eset február 27-én történt.)

Bár a Telenor már a hipergyors mobilnetét reklámozza, hogy augusztustól mindenkinek leszakad a feje tőle, Mihály Balatonlellén visszapottyant a 90-es évekbe, amikor az ember egy nagyobb oldal letöltése alatt ki tudott teregetni:

Kedves olvasó, én már kifizettem a magam 10.000 Ft ját a bájosan mosolygó balatonboglári hölgyeknek. Te ne ess ugyanebbe a kelepcébe. Természetesen vidáman az arcodba bájvigyorognak és azt elfelejtik közölni, hogy Balatonlellén nem működik a 3G csak az EDGE és igy egy gmail levél megnyitása kb 3 percet vesz igénybe. Pontos cim: Balatonlelle Becsali köz.

Egészen elképesztő árazást talált MP a miskolci Auchanban. Az akciós Jägermeister félliteres kiszerelésben literenként 2000 forinttal drágább, mint a 0,7 literes nemakciós változat. Exkluzív.

Ha egy ruhaboltban egy időben több kedvezmény van feltüntetve, mindig gyanús, valószínűleg nem a vevők iránti mérhetetlen szeretet miatt aggatják ki eme táblákat. Főleg nem a C&A üzleteiben, ahol általában arra építenek, hogy a vásárló úgyse tud számolni és különben is, kit érdekel pár ezer forint. Andrea sajnos tudott, és mikor kicsit félreinformálták az akciót illetően, reklamált (ha a pénz nem is motiválta, az elvei igen), sikerrel azonban még így sem járt. Kapott is kedvezményt, meg nem is. 

Történt ugyanis, hogy a fent említett intézményben lenge nyári ingecskékek akadt meg a szemem: 3990 db (kicsit drága a minőséghez képest), de rögtön alatta 2 db 4990 (így már elgondolkodtató). Közben ott virít a boltban mindenfelé, hagy az adott napon minden ingre 20% kedvezmény. Biztonság kedvéért rákérdezek az elárusító hölgyre (eladó1), hogy -Tényleg? a két inget mindössze 4000 ft-ért vehetem meg? - Persze, ma mindkét kedvezmény érvényes!- kedvesen elkísér és szól a pénztárnál lévő kolléganőnek (eladó2) is, nehogy félreértés adódjék.

Gyerekeknek nem érdemes venni semmit, úgyse vigyáznak rá, úgyis azonnal kinövik vagy elhagyják, de sajnos néha muszáj. Edit bejáratott cipőoutletjében bukkant egy jófajta műanyagoid cipőre, ami a vásárlást követően rövidesen szétmállott. Mint minden ilyen cipő esetében, a szakvélemény szerint a nem rendeltetésszerű használat a ludas.

Tíz év alatti két fiúgyermek anyukájéként jópárszor megfordulok különböző cipőboltokban. Nagy sokára bukkantam csak rá egy számomra tökéletesen megfelelő boltra, ahol jó minőségű cipőket lehet kapni, kedvesek az eladók, megfizethetőek a cipők, van választék, nincsenek túl sokan sőt még közel is van lakóhelyemhez. Így elmondhatom, hogy minden addig felmerült kívánalmamnak megfelelő volt. Tehát rendszeres vásárlójává váltam a George’s cipő outletnek és évi szinten legalább 50-80 eFt-ot biztos otthagytunk a család különböző lábbelijeire. Soha nem is volt probléma a cipőkkel, még a gyerek általi igénybevételt is jól bírták. Áprilisban ismét időszerűvé vált a cipővásárlás a tavaszi idényre. Elmentem hát a kisebbik fiammal egy tavaszi átmeneti cipőt vásárolni. Meglátott egy pókemberes cipőt és rögtön beleszeretett. Bár én inkább egy bőr cipőt vettem volna neki a full műanyag/gumi összetételű cipő helyett, de már megtanultam, hogy ő csak olyan cipőt fog hordani, amit ő választ vagy legalábbis elfogad. Ebben a helyzetben azonban labdába se rúghattam, mert kijelentette, hogy csak ezt hajlandó majd hordani. OK. Megvettük. Nem telt el 3 hét, amikor is észrevettem, hogy a cipő bal (fiam jobb lábas) párja totálisan  - külső fele és a belső bélés is - kilyukadt elöl. Tüzetesebb vizsgálat után látható volt, hogy már a másik párja is foszlásnak indult, a talpon pedig a gumi mindkét lábon szétmállóban volt. Nagyon sajnáltam, mert fiam imádta a cipőt, de gondoltam talán – jogos igényem alapján – kicserélt másik cipőben is hasonló öröme lesz majd.

Mirikrantz új bankkártyáját sikeresen megszülte kipostázta az Erste, csak éppen a tulajdonostól picit messzebb, mint ahogy kellett volna. Nyilván nem világrengető újdonságról van szó, csak a szokásos: az ügyfél kedves kis szopatása, hogy nehogy elfelejtse, hol a helye.

11/05 a bankkártya lejárt, erről kaptam ugyan levelet (2011.05.27-én), hogy két hét múlva átvehetem az új bankkártyát! - Óh, köszi, kedves Bank, hogy szólsz! Ugye két hét, és hova küldi a kártyát? Naná hogy a számlavezető fiókba, vidékre (1998-ban ott volt szerencsém megnyitni). Hát nem négy éve XIII. kerületi a címem? Nem tizenhárom éve van náluk számlám, és ez alatt a tizenhárom év alatt, mintha nem mind az öt kártyát Budapestre kértem volna! A levelek is ide jönnek, és nem adja ki az agyuk, hogy legalább felhívjanak, hogy hova szíveskedem kérni a kártyát! (Tartozáskor hívogatnak, arra mindig van valami kreatív ötletük, hogy fizessem be minél előbb!)

Követni kell a trendeket, minden fillér számít. Néhány hónapja felfedeztük a rozs nélküli rozsos  kenyeret az Auchanban, ami bizonyára olcsóbb és nagyobb is, mint az eredeti, régi recept. Nem tudni, ki kezdte hamarabb, de a Tescoban is megjelent a tiszta rozskenyér, kis szépséghibával:

Különösebb kommentet aligha igényel, ám mindenképp említésre méltó, hogy én is benyaltam a "rozskenyeret" mint a korábbi posztoló, csak én a teszkóban. Nem tudom miért hittem, megérdemeltem. Íme a teszkóék saját "rozskenyere".

Pénzt szedni nem őrzött parkolásért pofátlanság, ha pedig még adót is csalnak vele, akkor duplán. Zoz a Velencei-tónál futott bele egy kis okosságba:

A hétvégén volt szerencsém egy napot a Velencei-tó partján eltölteni. Kocsival érkeztem, és egészen konkrétan itt tettem le az autót (strand utca). Ez a rész szabadstrand, viszont a parkolásért fizetni kell. Ezzel nincs is semmi gond. Az viszont már kicsit meglepett, hogy nem óradíj van, hanem van egésznapos, meg délutános jegy, de ez is elfogadható. Az egésznapos jegy ára 980 Ft. Ha ennyi, hát ennyi, mit lehet tenni. Az viszont szerintem egyáltalán nincs rendben, amit ma reggel vettem észre.

Hihetetlen, hogy még mindig vannak, akik azzal szórakoznak, hogy telefonszámokat gyűjtenek adatbázisba, aztán megpróbálják kiszámlázni a "szolgáltatást". Örvendetes hír, hogy a Doc cégét betámadó Magyartelefonkönyv.hu oldalt a jelek szerint már le is lőtte internetszolgáltatójuk:

Nem olyan rég a mellékelt számlát kaptuk, amin a főnök fel is háborodott. Nem értette, miért kell a telefonkönyves megjelenéshez fizetni, amikor ez eddig ingyen volt. Természetesen nem kell, csak egy szemfüles cég újabb trükkel próbál meg némi potyapénzt bezsebelni. Ráadásul ilyen gagyi honlappal. Most látom, hogy a szolgáltató már fel is függesztette az oldal működését, így azért mégis működik valami ebben az országban...

A Sanyi által talált csodában talán már nem is a magyar helyesírás ellen elkövetett újabb merényletek miatt fogjuk a fejünket (kezdünk hozzászokni, bár miért is kellene elfogadnunk természetesnek?), sokkal szomorúbb az érintett honlap ügyhöz való hozzáállása. Az "erre van igény, ezt kell lenyelni" érvelésre építve legközelebb akár az Alekosz pihenőkártyát is bevezethetnénk.

Múlt héten, a választható cafeteria-elemek böngészésekor botlottam a Széchenyi Pihenőkártyába, mint választható elembe. Utána akartam nézni a neten, hogy mi is ez. Mikor megtaláltam a honlapot, egy fantasztikus időutazásban vehettem részt, a levelezés alant (amit én írtam és a kapott válasz). Élvezzétek velem a megdönthetetlen észérvek áradatát!