Cipős sztori. Mielőtt a törzskommentelők kisközössége sivalkodni kezdenie, hogy kiakadt a vótmáméter, az az érdekes benne, hogy olvasónk nemcsak a Békéltető Testületig jutott el, hanem továbbment a sikertelen tárgyalás után, olyannyira, hogy nemcsak bevizsgáltatta a csukáját, hanem egy ponton szét is szedte, ami szerinte egyértelművé tette, hogy nem igaz, amit a szakértők állítottak. Arra kerestük a választ, hogy ez az akció feszültséglevezetésen és kíváncsiságkielégítésen túl jó volt-e valamire, tehet-e még valamit, illetve, ha nem, akkor mit csinált jól és rosszul az ügymenet során.

Kedves Tékozló Homár!

Egy Nike cipő garanciális ügyintézését szeretném bemutatni. Régóta tervezem megírni ezt a történetemet, hogy esetleg mások is tanuljanak belőle, így talán az elköltött pénzemnek is lesz némi haszna.

Tehát a történet: 2015.09.26.-án gondoltam egy merészet és elindultam a Pólus Centerbe, hogy vegyek magamnak egy sportcipőt. Mindenképpen légtalpas lábbelit szerettem volna, mert akkoriban gyógyultam fel egy bokatörésből és ezért fontos szempont volt, hogy a sarok kiképzése megfelelő védelmet adjon a felütődésektől. Pár kör után a Deichmann üzletében láttam meg azt a Nike Air Max Crusher 2 termékét, amit végül 19990Ft-ért megvásároltam. Ekkor még nem gondoltam, hogy a vételárat most dobtam ki az ablakon, a nem kevés szabadidőmmel és az egyéb, később felmerült költségeimmel együtt.

1-2 hónapig semmi problémám nem adódott a cipővel, viszont mivel ekkor már jöttek a rosszabb, csapadékosabb idők, a cipőt elraktam a szekrénybe, azzal az elképzeléssel, hogy majd jövőre folytatjuk a közös utunkat. Aztán nemsokára a tavasz is beköszöntött, így a cipőt újra használatba vettem (volna). Ez sajnos csak pár napig tarthatott, ugyanis március elején egy esős napon a munkahelyemre menet azt tapasztaltam, hogy a cipőnek valamelyik oldala erősen cuppogó hangot ad. Rosszat sejtettem, mert éreztem, hogy a légtalp körül lehet a probléma, ahogy az a vízzel érintkezett. A munkahelyemen a cipőcserénél észre is vettem, hogy az egyik légbetét be van párásodva, illetve a talp alsó része is egy kis felületen levált a betétről. Mivel úgy gondoltam, hogy egy cipő, aminek leválik a talpa és esetleg még lyukas is (különben mitől lett volna párás), az hibásnak minősül. Ennek megfelelően, 2016.03.12.-én azt visszavittem a vásárlás helyére. Ekkor kezdődött el a 2 hónapig tartó szélmalomharc.

Mivel akkor a jótállási feltételek (6 hónapon belüli meghibásodás) nekem kedveztek, ezért a Deichmann vállalta a cipő bevizsgálásának a költségét. Javításról és cseréről hallani se akartak. Az üzletben így jegyzőkönyvet vettünk fel. Itt volt az a kritikus pont, amiből nem gondoltam, hogy még bajom származhat. Az történt, hogy a hiba leírásához a hölgyemény ezt vezette fel: „a jobb lábbeli hátsó részénél a légtalp belülről be van párásodva” (belülről bepárásodva, mégis kívülről hogy párásodna be?). Én ezt mindenféle gyanú nélkül aláírtam.

A hibámra 2016.04.01.-én döbbentem rá, mikor visszatérve az üzletbe, visszakaptam a cipőt, hozzá csatolva az elutasítást tartalmazó szakvéleményt (2016.03.29.). Ennek az összefoglaló sora így hangzott:

A vásárló hibás teljesítésre vonatkozó szavatossági igénye a légbetét párásódása tekintetében NEM MEGALAPOZOTT.

Mi van? Milyen párásodás? Az én problémám az volt, hogy a talp levált és a légtalp kilyukadhatott, nem az, hogy csapadékos időben bepárásodik a betét! Ez egy tünet és nem a probléma oka!

További érdekes észrevételek ebből a „szakvéleményből”:

• mikroszkóppal vizsgálták a talpat és nem vették észre, hogy az levált? Talán elég lett volna kézben megvizsgálni.
• „a lábbeli nem vízálló, nem teszi lehetővé az esős időben való használatot.” Egy szabadidő lábbeli? Mégis, ha a szabadban vagyok és elkezd esni az eső, mit tegyek? Vagy az a megszokott, hogy mindenki egy csere lábbelit visz magával, felkészülve a legrosszabbra?
• Volt még itt mindenféle okos megjegyzés a cipőfűzési szokásaimról, aminek semmi köze nem volt az eredeti hibához.

Ez volt tehát a helyzet. Nem tudtam hirtelen mit tegyek, így írtam a panaszkönyvbe és pár nap múlva felkerestem a Békéltető Testületet is. A kérelmemet elfogadták és meghallgatást tűztek ki egy májusi napra (2016.05.10.).

A testülethez való megérkezésem után már éreztem, hogy nem várhatok semmi jót. Sokat sejtető volt, ahogy az iroda előtt kitáblázva, az ügyek felsorolásánál szinte mindenhol a Deichmann név szerepelt. A cég képviselője ennek megfelelően egy igazán dörzsölt és felkészült személy volt, aki talán éppen ezért végig eléggé lekezelően viselkedett. Látszott, hogy nagy rutinnal rendelkeznek a vitás esetek kezelésében és egy emberük mindig a Békéltető Testületnél van napi beosztásban, ahol sorozatban jönnek-mennek a panaszosok.

A meghallgatáson, a közös megegyezést javasolták, miszerint a Deichmann vállalta volna a cipő talpának a megragasztását. Minden más lehetőségtől viszont elzárkóztak. Mivel én nem egy cipőtalp megragasztása miatt kezdeményeztem ezt az eljárást és vártam plusz hónapokat, ezért elhatároztam, hogy ezt nem fogadom el és inkább kiállíttatok saját költségen egy külön szakvéleményt. Ekkor még bíztam benne, hogy így lehet esélyem…

És akkor jöjjön az a rész, amiért végül sajnos nem happy enddel zárult az eset.

A másik laborban (8000Ft bevizsgálási díj ellenében) 1 hét alatt kiderült, hogy bizony a légtalp kilyukadt és valószínűleg ez okozta a párásodást. A rossz hír, hogy ez egy külső behatás miatt történt („hegyes tárgyba való belelépés”), így a további lehetőségeim végleg elfogytak. A talpleválás ezek után már nem is volt tényező.

Végül pár összefoglaló gondolat az ügyről:

Szomorúan vettem tudomásul, hogy jelenleg Magyarországon egy országos hálózat és egy világmárka ennyire becsüli az ügyfeleit. Mivel egy számítástechnikával foglalkozó cégnél vagyok szervizes, ezért van rálátásom a garanciális folyamatokra. Éppen ezek alapján talán joggal mondhatom azt, hogy ez az ügy mindenről szólt, csak ténylegesen arról nem, hogy a károsultat, azaz engem próbáljanak meg segíteni. Tudom, az én hibám, hogy beleléptem valamibe. De valóban ez csak az én hibám volna, hogy egy 20eFt-os cipő 2 hónap használat után tönkrement? Kíváncsi lennék, tőlünk nyugatabbra ezt a problémát hogyan orvosolták volna.

A hibákat, amiket elkövettem és a hozzájuk tartozó tanulságok:

• Légbetétes Nike cipőt vásároltam. Soha többé nem veszek Nike terméket. Se cipőt, se mást. Nehezen tudom elhinni, hogy egy légbetét és a talp között nincs egy kevlár szerű anyag, ami megakadályozza, hogy mondjuk egy tüske (üveg, rajzszög stb.) ne szúrja át a talpat a betéttel együtt. Főleg nem ennyi pénzért.
• Ezentúl mindig megnézem, hogy pontosan mire való az adott lábbeli. Felkészülök arra, hogyha véletlenül szabadidő cipőt vásárolnék, akkor azt csak esőmentes napokon tudom hordani, kizárólag hétvégén. Ez vicc volt, nem veszek többet ilyen lábbelit.
• A Deichmann üzleteit a jövőben messziről elkerülöm és mindenki másnak is ezt javaslom. Én szóltam!
• Ha visszaviszek egy hibás terméket, minden esetben ellenőrzöm, hogy az legyen az átvételi papíron, amit én elmondtam.

Hogy mi lett a cipő sorsa? Az ügy befejezte után még egy ideig hordtam, aztán a másik légbetét is elkezdett párásodni….

A hétvégén lebontottam a cipő talpát. Ennyit arról, hogy beleléptem valamibe.... Mind a két pár légbetéte ugyan azon a helyen betört és kilyukadt. Ennek fényében nem tudom mit kéne gondolnom a két szakvéleményt kiállító szervről.

Köszönöm, hogy elolvastad és remélem valóban tanulságul szolgálhatott!

Lássuk tehát, ebben a tankönyvi példának is beillő esetben mit tett jól vagy feleslegesen olvasónk.

Kedves Homár olvasó!

 A jótállási/szavatossági kötelezettsége alapján az eladó azokért a meghibásodáskort köteles helytállni, amelyek már a vásárlás időpontjában is fennálló okból keletkeztek. A vállalkozás a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el akkor, amikor az igény érvényesítésével kapcsolatban jegyzőkönyvet vett fel. A bizonyítási kötelezettséget is helyesen állapította meg, hiszen hat hónapon belül közölt hiba esetében a vállalkozás mentheti ki magát a felelősség alól független és megfelelő képesítéssel rendelkező szakértői vélemény alapján.

Véleményünk szerint nem követtél el hibát, amikor a jegyzőkönyvben esetlegesen pontatlanul írtad le a kifogásodat, hiszen a szakértőnek nem csak ebből kiindulva kell azt megvizsgálni, hanem a szakmai ismeretei alapján kell a cipő pontos hibáját és annak okát is meghatározni.

Jól tetted azt is, hogy felkértél egy független szakértőt, mert a vállalkozás részéről felkért szakértői vélemény valóban nem tartalmazza a hiba pontos okát, csak rögzíti, hogy a párásodással kapcsolatos szavatossági igény nem megalapozott.

A békéltető testület eljárásának kezdeményezése is helyes lépés volt az ügyben, mert annak célja elsődlegesen mindig a felek közötti egyezség létrehozása, amelyre a vállalkozás részéről lett is volna hajlandóság a cipő megragasztásának vállalásával. Az esettel kapcsolatos sajnálatos fejlemény volt azonban, hogy a második szakértői vélemény is azt támasztotta alá, hogy a hiba nem tartozik a jótállási/szavatossági körbe. 

A leveledben jelezted, hogy a cipő talpának szétszedését követően nem volt tapasztalható olyan sérülés, amely alátámasztaná a részedről felkért szakértő véleményét. Ezzel kapcsolatban érdemes a szakértő ismételt megkeresése annak érdekében, hogy a cipő ismételt vizsgálata során fenntartja-e a korábbi véleményében foglaltakat. Ha a szakértő véleményét módosítja, akkor annak megfelelően lehetségessé válhat az igény ismételt érvényesíthetősége a vállalkozással szemben.

Felhasznált jogszabály:
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 
- 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól