Bár már egy hónappal ezelőtt megírtuk, a rendőrség/ügyészség nem tartotta fontosnak kivizsgálni, miért kerülhet 2 főnek rendszeresen 50-100 ezer forintjába a Dorottya utcai Frizzante egységben az italozás. Rogán viszont megunta a blamázst, és az ingatlan tulajdonosával dobatja ki a nem kívánatos bérlőket. Játék! Aki elsőnek megtalálja az új helyüket, meghívjuk egy szénsavas üdítőre!

Rogán Antal polgármester ezért az étteremnek helyet adó ingatlan tulajdonosával kezdeményezett tárgyalást annak érdekében, hogy mondja fel a vendéglátóhely bérleti szerződését. Úgy tudjuk, hogy a tulajdonos elfogadta a kerületi vezetők érveit, és jelezte, megteszi a megfelelő lépéseket a bérlővel szemben.

Ide kapcsolódik a félreértések elkerülése érdekében, hogy bár a Frizzante Kft. nyugtáin az Arany J. utca 9. szerepel, az csak a bejegyzett székhelyük címe. Az egységnek semmi köze az Arany János utca 9. címen üzemelő Trattoria Pomo d'Oro étteremhez.

Kikkekke révén a múltkorival szinte megegyező történetet kaptunk a be nem csengető kéményseprőkről. Náluk még fényképet is küldött a házukban kifüggesztett hirdetményről a fickó, hogy ezzel bizonyítsa ottjártát. Amivel csak az volt a szépséghiba, hogy a fénykép metaadataiból kiderült, hogy az első látogatás alkalmával készült:

Írnám, hogy meglepődve olvastam a napokban megjelent kéményseprős történetet, ám hazudnék: abszolút nem lepődtem meg, csupán a vérnyomásom emelkedett meg egy cseppet. A vicc az, hogy az alább ismertetett történet ugyan velem esett meg, viszont egy kollégám is hasonló esetről számolt be. Úgy gondolom, itt már nem lehet elszigetelt esetekről beszélni. A sztori röviden, címszavakban:

Nem voltunk otthon, amikor az első ellenőrzés lett volna (február 20). Második ellenőrzésre (március 20) szabadságot vettem ki, majd a párom  is, összekötve kellemest a hasznossal. A második ellenőrzés napján (március 20) már korán reggeltől vártuk a kéményseprőt, a bedobott értesítő szerint 8-15h-ig bármikor jöhet, ugye. Hát, mint sejthető, nem jött.

László nem érti, honnan szülte utolsó számláját Tigáz, miután a szeptember óta 0-ás fogyasztású lakásából áprilisban leszerelték az órát, és ekkor sem találtak fogyasztást nála. Márciusban azonban nem diktálta be a semmit, és korábbi 0-ás fogyasztása alapján 9500 forintra becsülték a havi forgalmát. Miközben ők tartoznak még 8400 forinttal...

Tavaly szeptemberben mindkét szemem látását elvesztettem, elhagytam Solymári lakcímemet, és a gyorsabban elérhető orvosi lehetőségek céljából tartózkodási helyemre költöztem. Lakcímemen a gázfogyasztás így alakult:  2012. szeptember - 2013. április 15-ig 0 m3. Március végén már nem diktáltam gázfogyasztást, hiszen azt a mérő leszerelésekor úgyis le kell olvasniok. A mérőt április 15-én a Tigáz leszerelte. A leszerelés költségeit kifizettem. A leszerelés után 8 nappal 0 Ft összegű számlát küldtek, tartozásom tehát nem volt!

E héten - két hónappal a leszerelés után - azonban felszólítottak, hogy ugyan felhalmozódott 8411 Ft túlfizetésem van, de ebből 9591 Ftot szeretnének levonni. (indoklás: mért fogyasztás 0 m3, rendelkezésreállási díj semmi, de ők ennyire becsülik a márciusi fogyasztásomat).

Kérem segítsetek elérni hogy a Tigáz, akivel április 15 óta nem állok jogviszonyban, ne zaklasson tovább. Köszönöm.

A legjobb gyártókkal is előfordul, hogy az élővilág tojik az ISO szabványaikra, és kamikázeakcióikkal elcsúfítják a olcsó termékeiket. A nápolyiáról ismerhető szlovák IDC nincs a legjobb gyártók között:

Undorító, gusztustalan!!! Ne vegyetek ilyet! Senki! Soha! Elkövettem azt a hibát, hogy olcsó szart vettem. Egy haverom azt mondta a kép alapján, hogy és ha csoki? Nyald meg! KIZÁRT! Bogár alakú-csoki... fúj... Remélem segítek másokon - a hányás elkerülése végett...

Igazán jópofa meglepetésben részesülhet, aki Kanadába indul aprópénz nélkül. A vancouveri reptérről a transzfer a belvárosig 7,75 dollár, de az automata nem tud visszaadni. A boldogan megérkező utasok tehát kapnak egy cetlit a visszajáró összegről, amit 4 hét alatt írnak jóvá:

Leszáll az ember Kanadában a repülőgépről, a reptér szokás szerint kint van a pusztában, mi történik ilyenkor? Az ember megkísérli igénybe venni a tömegközlekedést, hogy bejusson a városba. Ezzel elvileg nincs gond, metrómegálló a reptér előtt, csak jegyet kell szerezni valahonnan. Vannak is szép számban kitéve jegyautomaták, elfogad érmét és bankjegyet is. A jegy a belvárosig 7,75 dollár. Apróm nyilván nincs, mint ahogy szintén csak papírpénze van a reptérre érkező szép számú külföldi túlnyomó részének. Magyarországon nem mernék bankjegyet bedugni egy ilyen ketyerébe, de ezen a ponton még él bennem a fejlett nyugat iránti bizalom. 20 dollárosom van meg százasom, bedugok egy húszast. A gép kiadja a jegyet - meg egy cetlit a következő szöveggel: bocs, nem tudok visszaadni, de ez a cetli igazolja, hogy visszajár 12,25 CAD. Szerintem az utánam érkező 50 ember jelentős része is így járhatott.

Naiv ügyfél sérelmezi, hogy a Kemenes Cukrászat "kizárólag természetes alapanyagokból" felirattal hirdetett termékei már a hátoldali címkénél elhasalnak. Pedig valamikor minden természetes anyag volt, csak aztán feldolgozták:

Gyakran vásárolok Lipóti Pékségben, mert viszonylag normális pékárút és Cserpes tejtermékeket adnak. Azt hittem, hogy ők készítik a Feketeerdő krémet is (a gesztenyepürét pl. ők), mert mellette volt a polcon. Ár nem volt kiírva, ezért köhintettem egyet a 400Ft-ra.  Otthon kinyitottam, és pár falat után elment az étvágyam. Ócska, ehetetlen, ízetlen, műanyag. Ekkor gondoltam megnézem, hogy mi is van ebben a Cserpesben, de látom, hogy Kemenes Cukrászat Manufaktúra. A weblapon ez fogad (kép mellékelve): házi receptek alapján, kizárólag természetes anyagokból. Akkor lássuk mi is ez a természetes, házi recept... (kép mellékelve)

Málnácska bő fél éve szeretné elérni, hogy ne 180 kilométerrel arrébb küldje a Telenor a számláit, de a rendszer megállíthatatlan:

Tavaly szeptemberben költözés miatt tudtam, hogy nem kapnám meg időben a Telenoros csekkeket ezért Aréna Pláza beli partnerüzletükben jeleztem, hogy csoportos díjbeszedéssel szeretném számláimat kiegyenlíteni. Ekkor 2 hetes átfutási időről volt szó. Mivel decemberig folyamatosan kaptam a régi, tőlem 180 kilométerre lévő címre a csekkeket gondoltam az új lakcímkártyámmal bejelentem az új címet az újpesti üzletükben. Az ott dolgozó hölgy azt mondta, hogy minden rendben van, visszaállította a csekkes fizetést ( eleve azt se értettem mit kell visszaállítani, ha egyszer a váltás meg se történt a bank szerint) illetve azt mondta, a következő számlám (3 hét múlva volt esedékes a számlazárás) már Budapestre fog érkezni. Sajnos a május 22.-én kelt számlán is még régi címem szerepel.

Péter a hitelkeretéből kötött le 60 ezer forintot az FHB nyereménybetétjével, aztán meglepődött, hogy a szóbeli tájékoztatás ellenére ez a mégis pénzbe kerül:

Új banki fortélyra hívnám fel az ügyfelek figyelmét. Nyereménybetét szerződést kötöttem. A folyószámla hitelem sohasem használom ki teljesen, így simán ment a 60.000 lekötés belőle. Mivel a szóbeli tájékoztató során többször is elhangzott, hogy SEMMIBE sem kerül nekem. Ám, a számlaáttekintéskor észrevettem, hogy ez automatikusan azt jelenti, mintha elköltöttem volna 60.000 forintot, így hitelkamatot termel. Tehát így ott azonnal elköltettek velem 60.000 forintot. Ha eddig gondosan figyeltem volna a hitelkeretemre. Netbank üzenetre semmi válasz.

Csak a szokásos szürkeimport-baszakodás a Samsungnál, akik működésképtelenre frissítették naiv ügyfél Ace telefonját. Aztán kiderült, hogy nem is garanciális, úgyhogy most elég rosszul van.

Rám bízta, én ezekben jobban otthon vagyok, dolgoztam is már ilyen helyeken - éppen ezért tudtam, hogy a legolcsóbb helyről sosem szabad vásárolni, mert lehetnek garancia problémák. Ki is néztem egy webshopot, ami 2 éves Samsung garanciával hirdette meg a készüléket 10 ezer ft-tal drágábban, mint az olcsó webshopok. Mielőtt megvásároltam, megkértem, hogy bontsák ki, és megnéztem, ténylegesen Samsung garancialevél volt, gondoltam, nyert ügyem van. A telefont megvásároltam, karácsonyra odaadtam, és minden jó volt, egészen, míg maximalista édesapám nem kezdett egyre inkább hőbörögni a szoftverfrissítésen, hogy még mindig nem elérhető, még mindig nem tudja megcsinálni. Bezséltem pár hozzáértővel, mondták, hogy inkább nem próbáljuk meg otthon, vigyük szervizbe, ott majd pikk-pakk megcsinálják. Így is történt, elvittük a hivatalos Samsung szervizbe, ahol megkezdték a frissítést, de mondták, hogy a garanciával valami nem stimmel, vigyük be a számlát. Megtörtént. A telefont visszaadták, de konkrétan semmi nem történt rajta azon kívül, hogy törlődött minden - tehát nem kapta meg a frissített szoftvert, később kiderült, hogy bizonyos funkciók el is vesztek, tehát csak rontottak a helyzeten. Jelenleg a készülék használhatatlan.

Naiv ügyfélnek elege lett a Főkétüsz játékából. 4500 forintot kellene fizetnie, mert a lakását ellenőrző kéményseprő nem csengetett be, így nyilván az ajtót sem tudta neki kinyitni. A jelenség elég sok embert érinthet, minthogy a cégnél közölték, hogy se visszafordulni nem fog az épp lelépett kolléga, sem csengetni nem szokott... A legszebb az egészben, hogy kéménye sincs, amiről nyilván évek óta tudnak.

Kéményseprők megadtak két dátumot, hogy jönnének ellenőrizni. Második dátumon otthon üldögéltem (pedig lett volna jobb dolgom is). A folyosó le van zárva ráccsal, így a lakásba kapucsengő használatával lehet bejutni. A kapucsengő nem szólalt meg, viszont délben találtam egy cetlit a rácsra celluxozva, hogy fizetnem kéne 4500 forintot egy újabb kiszállásért. A kéménysepró max 20 perce lehetett ott. Telefonáltam, ahol a következőt mondták:

- A kolléga csak a társasházba való bejutásra használja a kapucsengőt, utána a lakásokba való bejutásra már nem.
- A kolléga nem szórólapkihordó, nem próbált meg bejutni a lakásba.

Felhívták,  kéményseprő megmondta, hogy Ő pedig nem jön vissza. Ezután panaszt tettem a központi számon, amire egy sablon levelet kaptam.

Most további károsultakat keresek. Ha nem hajlandőak elismerni, hogy hibáztak, én biztosan bíróságra megyek. Nem hagyom, hogy egy olyan ember miatt, aki nem végzi rendesen a munkáját, megkárosítsanak és olyan jogszabályokkal fenyegetőzzenek, melyet maguk sem tartanak be.