30 fokban a bejáratnál szembesülni azzal, hogy a jó drágán vett jegyeddel nem engednek be, mert nem érvényes, az milyen? Még magyarul is elfelejt tőle az ember. Reméljük Eszterék nem hagyják magukat, és utánanéznek a dolognak az IBUSZ-ban. Mi is rákérdezünk, hogy mennyire volt ez általános probléma.

Csalás áldozatává váltunk már a Balaton Soundra való belépés előtt

A történet a következő:

Mindenki full izgatottan várta a Balaton Sound rendezvényt, számos reklám és plakát hívja fel a figyelmet erre a színvonalas eseményre. Azt azonban soha sehol nem említették, hogy már a bejáratnál fenn akadások lesznek. Ott tékozló emberektől megtudván nem először van ilyen, hogy hiba csúszik a talán nem is olyan jól megszervezett rendszerbe. A mi kis haveri körünk, konkrétan öten, péntek reggel szembesült a jegypénztáraknál, hogy hiába a 16 ezer Forintos jegy a táskánkban, ha be akarsz lépni újra meg kell vásárolnod ugyanannyiért. Mert már valaki felhasználta azt.

A BestByte is régi barátunk, ezúttal viszont a nem a disznóság a lényeg a posztban, hanem az, ahogy levélírónk végigvitte az ügyet. 

Kedves Homár Blog!

Szeretném megosztani veletek a happy enddel végződő kis történetem, még pedig azért, hogy bátorságot adjon azoknak az embereknek, akik úgy érzik sérelem érte őket a kereskedő felől, de nem tudják, hogyan tegyenek pontot a végére.

Egy szép szombat este vettem egy e-könyv olvasót a BestByte-ban 25ezer forintért. Megnyugtattak, hogy ha 3 napon belül bármi történik vele, jöjjek vissza nyugodtan, azonnal kicserélik, plusz 12 hónap garancia is van rá. Hát, mondom nagyszerű, de úgyse lesz rá szükségem. Pedig lett. Hétfőn egyszerűen bedöglött a friss szerzeményem.

Leírva persze egyszerűnek tűnik, de sok türelem és kitartás kellett az évekkel ezelőtt kezdődött ügy lezárásához. A tanulságok attól még a szokásosak: mindig olvasni és írni. No meg persze befizetni, ami jogos.

Tisztelt Homár! 

Intrum Justitia Zrt.-vel kapcsolatos az alábbi történetem, okulásul szolgál minden követeléskezelővel kapcsolatban:

Ne ijedjünk meg a fenyegetéseiktől 

Történetem az őskorban kezdődik: 2007-ben visszamondtam egy telefon előfizetést a T-Mobile-nál. Mint utólag kiderült a hűségidő lejárta előtt. Emiatt keletkezett egy kötbér tartozásom (80 eFt), amelyről 2012-ig fogalmam sem volt. Lévén egyetlen egyenlegközlő levelet nem kaptam tőlük. Az első „értesítő” 2012 év végén érkezett, de már az Intrum Justitia Zrt-től, mely szerint a T-Mobile rájuk engedményezte a követelést.

Kigyulladt ez szép teló? Milyen érdekes! De ne aggódjon, kicsit pofozunk rajta, és már ismét az öné! Na, kész is van. (Fú, de büdös!) A tok ugyan kicsit megolvadt, de hát erről nem mi tehetünk, ugye. (Bleeee.) Meg egy kicsit el is tört, de spongya rá, nem igaz? (Fúj, vigye már innen ezt a bűzbombát.) Na, akkor aviszontlátásra. Hogy mondja? Büdös? Méghogy bödös. Működik? Működik, akkor meg? 

Kedves Samsung, hogy gondolod ezt?

Kedves Homár Hilda!

Okulásul küldöm a történetemet, amely közel 2 hónap után még nem ért véget, a happy end nem is garantálható, mert a Samsung a tapasztalatom alapján nem gondolja azt, hogy a vásárlóiból él. Naiv Ügyfélként én is elég nagyot égtem – a Samsung Galaxy Alpha készülékbe szerettem bele, a Frosted gold árnyalatba, és mint azt mostanában megtapasztaltam, ez égetően nagy hiba volt.

2015.03.10-én az én Uram boldogan hozta haza a T-től vásárolt Samsung Galaxy Alpha készüléket a csodás arany színben – a korábbi Samsung SIII-as helyett lepett meg vele a születésnapomra. Nagy boldogan vettem használatba, rákerült egy nem olcsó Spigen tok, és egy tempered glass fólia – szintén nem az olcsóbbik fajta, szép készülék, drága készülék, vigyázzunk rá. Hurrá, béke van, valahol hallottam, hogy „ha az Asszony boldog, nem lesz többé gondod” – én konkrétan nagyon boldog voltam.

Olvasónk szerint a megváltozott szabályzás miatt nem tudott kutyástól a megszokott expressz vonattal utazni Balatonra, de max. a Balaton Expressz besorolása változhatott, mert netes források szerint évek óta nem lehet kutyát szállítani helyjegyköteles vonaton. Azért rákérdezünk a dologra. (fotó innen)

Kedves Homár! 

A szombati napon szerettem volna helyjegyet venni a kedden induló Balaton Expressz 7:30 kor induló vonatra. Idén a kedves MÁV bevezette, hogy nem lehet élő állatot szállítani helyjegy köteles vonatokon (kb minden olyan vonat, ami gyors) még akkor sem, ha az csak 2.osztályú. A pénztárnál a 8:05 kor induló vonatot ajánlották ami 2:47 perc alatt van lent Balatonlellén, míg az Expressz amivel eddig is közlekedtem az előző években 2:03 perc alatt van lent. (A nyaralásra mindig visszük magunkkal a kutyát is hisz Ő is családtag és eddig mindig ugyanezzel a vonattal mentünk le.)

Betett a nyár a BKV jegyeinek. A Borsnak tegnap adott válaszuk szerint ugyanis a meleg és a pára eszi le a feliratokat a jegyekről - és László szerint a bérletekről is. Rákérdezünk az ügyre mi is, de azért az elég nyilvánvaló, hogy ez a sztori egyetlen elemében sem normális.

Tisztelt BKV ügyfélszolgálat! 

Kedves Homár!

Levelem másolatát elküldöm a Tékozló Homár blognak is!

A havi bérletem gyakorlatilag teljesen láthatatlanná vált. Persze nem a szelvény, csak a rajta olvasható feliratok. (Mellékelten küldök egy fényképet a bérlet mostani állapotáról.)

Ez azért jelent gondot, mert szerettem volna igénybe venni a BKV +1 hét lehetőségét. (Annak aki nem ismeri ez egy lehetőség, amellyel a havi BKV bérlet árának negyedéért, meg lehet egy héttel hosszabbíttatni a bérlet lejárati idejét. Ez úgy történik, hogy a még érvényes bérletet bevonja a BKV és helyette ad egy új szelvényt, aminek az érvényessége az eredeti bérlet lejárta +1 hét.)

Az utazóközönség rém peches, a GYSEV meg elképesztő béna, mert Melinda leveléből is látszik, hogy  a rendkivüli helyzetekben elsősorban odafigyelést és tájékoztatást várnak az emberek. (Pinnye egyébként egy kicsi község, a hazai telefónia türténetének szempontjából mégis nagy jelentőséggel bír, Salamin Leó természettan tanár ugyanis Sopron és Pinnye közt hozta össze Magyarország első távolsági telefonbeszélgetését 1877-ben.)

Tisztelt Vezérigazgató Úr!

Szeretnék felháborodásomnak hangot adni, ahogy Önök, mint Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) kezelték június 9-én a Budapestről 19.10-kor indult 938-as számú InterCity vonat utasait.
A vonat 21.29-kor ért be Pinnye állomásra, ahol megálltunk. A vonatkísérő egy 10 perc elteltével - körbejárva a vonaton, mindenkihez egyenként odamenve - tájékoztatott minket arról, hogy Sopron állomás jelenleg nem tud vonatokat fogadni. Aztán eltelt 30 perc, és ismét azt jelezte, hogy sajnos a helyzet változatlan. De nem tudta megmondani, hogy küldenek-e buszt értünk, így azt sem, hogy érdemes-e szólni a környéken lakó ismerősöknek, hogy jöjjenek el értünk kocsival.

Ügyes próbálkozás! Már csak az a kérdés, hogy a pultos fiú vagy a bár tulaja az értelmi szerző.

Kedves Homár blog!

Úgy gondoltam ez a sztori a Tékozló Homáron remekül fog mutatni. Célom, hogy másokat ne tudjanak átejteni, és igenis, nem szabad rá hagyni senkire, hogy azért kérjen el pénzt, amiről nincs tájékoztatás sehol.

Történt június 29-én, hogy a barátokkal egy röplabda játékra gyűltünk össze a Köki terminál tetőkerti Plázs részén. Itt homokos strandfoci és röpi pálya is ki van alakítva, meg trambulin és egy színpad, na meg egy bárpultos büfé. A két labdás játékhoz helyben biztosítanak felszerelést. Csupa álom. A büféből figyelnek, hogy senki ne vigye el a cuccokat és szolgáltatják a zenét.

Gergő már nem annyira szeretne Tunéziába utazni, mint januárban. Erre mit tesz a Neckermann? Felajánlja, hogy mehet helyette Egyiptomba vagy Görögországba. Hát kösz, jóhogy nem Szíriába.  Persze nincs könnyű helyzetben az utazási iroda sem. Komoly érvágás nekik a jelenlegi helyzet, miközben a magyar külügy még mindig csak a fokozott kockázatú, nem pedig utazásra nem ajánlott országok közé sorolja Tunéziát. Szívás ez mindenkinek.

Kedves Homár! 

Alább olvashatjátok a Neckermann utazási iroda felelősségteljes és emberi hozzáállását a tunéziai eseményekkel kapcsolatban. Ha másért nem is, de okulásképpen, amennyire lehetőség van rá, kérlek jelentessétek meg a blogon! 

Köszönöm

Gergő