Csúnya pulcsiban vagy talpig flitterben, 15 fős családban vagy szűk baráti körben, külföldön vidéken és Pesten mindenkinek nagyon boldog karácsonyt kíván a Homár ezzel a mesébe illő történettel!

Kedves Hilda,

A történet maga egyszerű - de kitűnik belőle hogyan lehet a megfelelő marketing eszközökkel érve megtartani egy vásárlót.

December 2-án rendeltem az Orsay online boltjában két terméket, melyet bankkártyával kifizettem és az általam megjelölt boltjukba kértem szállitani. Válasz e-mailben jelezték 2-3 nap mig útnak inditják a csomagot.

December 4-én kaptam egy státusz e-mailt melyben jelezték, hogy a csomagot szállitásra átadták, de ebben az időszakban nagyon leterhelt a szállitószolgálat, igy késé várható - nem tudják mikor érkezik a boltba a csomag.

Miután a hét nagy része eltelt, december 9-én délelőtt e-mailben kértem tájékoztatást mikor várható a termékek szállitása - automata válasz: sajnos nagyon leterheltek, 5 munkanapot kell várni a válaszukra, de legyek szives nem újraküldeni ugyanazon tárgyban az e-mailemet, mert tovább terhelem őket. Nyugtáztam a választ, gondoltam ha hétfőig semmi, akkor telefonon veszem fel velük a kapcsolat.

A meglepetés akkor ért, amikor aznap délután érkezett az e-mail, a csomag megérkezett a boltba. Öröm-boldogság, a supportnak küldött e-mail azonnal elfelejtve. December 11-én át is vettem a csomagot.

A mai napon - december 14-én - reggel kaptam az alábbi e-mailt:

Kedves Vásárlónk!

Sajnos nem sikerült 5 napon belül válaszolnunk a kérdésedre. A kellemetlenségekért ELNÉZÉSEDET KÉRJÜK. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kérdésed mihamarabb meg legyen válaszolva. 

Bocsánatkérésként és a hosszú várakozási időért egyszeri fehasználású, 20%-os kedvezményre és ingyenes szállításra feljogosító kuponnal ajándékozunk meg.

Ez ügyfélkezelésből nálam 5-ös - és nem mellesleg marketingből is.

Kellemes karácsonyt!

Ami vacak egyből szemét is? És ha igen, azt hol kell kidobni? A menthetetlennek ítélt darabot a bolt nyilvanos kukájába hajítani például ér?

Kedves Homár!

Szeretném megosztani veletek a MarketWorldnél történt kalandomat és kikérni a véleményeteket. Előre szeretném leszögezni, hogy egy alig több mint ezer forintos termékről van szó. Nem a pénzről, hanem a hozzáállásról szól az egész.

A történet ott kezdődik, hogy egyszerre vásároltam két Hyundai márkájú terméket (egy hajvágót és egy orrszőrnyírót), amiből sajnos nagyjából fél év után -bár két különböző ember használta őket- megadta magát mindkettő ugyanolyan anyagfáradási okok miatt. 

Előre egyeztettem a céggel, mi a teendő a jótállás érvényesítésével kapcsolatban és bár elsőre megpróbáltak lerázni, hogy forduljak a Hyundai szervízhez, végül abban maradtunk, hogy náluk adom le a készülékeket.

Elvittem hát őket az üzletükbe, ahol a reklamációkkal foglalkozó munkatársuk kérte a számlákat és a jótállási jegyeket. Az eredeti számlát - amin mindkét termék szerepelt - és egy garanciajegyet átadtam. Utóbbit a hajvágóhoz kaptam, bár kitöltetlenül.

Az alábbi levél egy ideig egy Mekk Elek epizód leírásának tűnik, aztán hirtelen feltűnik mintegy mellékesen a címben idézett mondat, amitől az emberben felmerül, hogy a nagy szakállal és önbizalommal megáldott szakmai antitalentum helyett Donald Trump lóbálja a sztoriban a szerszámos ládát. Mit gondolnak ezek az emberek magukról, a munkájukról, a szolgáltatásról és egyáltalán a világról? Reméljük, Rita nem hagyja magát, és végigviszi az ügyet.

Kedves Homár!

Az alábbi problémám van: 

2017. szeptember 12-én egy asztalos előzetes felmérés után árajánlatot adott két középkategóriás beltéri ajtó beépítésére ajtókkal együtt, illetve két új konyhaszekrény elemre. Szeptember 27-én átvette az árajánlatban szereplő összeg 50%-át, 80 000 Ft-ot 10-15 napos vállalási határidővel, amikor másodszorra is felmérte a tennivalókat és a méreteket. Számlát nem adott, hiába kértem. A vállalási határidő október 12-én lejárt, de nem jelentkezett senki a cégtől.

Október 27-én küldtem egy üzenetet. Visszahívott és azt mondta, pár napon belül jelentkeznek időpontot egyeztetni. November 20-án megint üzenetet küldtem, visszahívott és november 22-én 09 órára jelezte az érkezésüket. 11:30-kor jelzett, hogy mindjárt megérkeznek. E helyett 13:45-re értek oda.

Összesen négy dolgot rendeltem: 2 db középkategóriás fehér ajtót, illetve két darab, a többi elemmel színben megegyező konyhaszekrény elemet. Mivel én dolgoztam, édesanyám volt velük. Mire hazaértem, elképesztő látvány fogadott.

A Homárhoz érkező levelek és az ismerősök által elmesélt kalandok alapján alapfeladat ide vagy oda, a Magyar Posta egyszerűen feladta ezt a csomagkiszállítás dolgot. Már nem is teszenk úgy, mintha ez üzemszerűen működne. Itt például milyen munkaszervezésre utal, hogy négy egymást követő nap jelzik a csomag érkezését, amiből aztán nem lesz semmi? A kapucsengő mellőzésével bonyolított telefonon felszólást pedig nehéz másként értelmezni, mint hogy a hideg miatt a kocsiból próbálkoztak csak. Tényleg nem lett volna jó megszabadulni végre attól a 4 napja hurcolt csomagtól?

Gondolom lesz még ilyen a köv napokban, ez a mai levelem a Postához, arra az esetre, ha erről íródna cikk.

Tisztelt ügyintéző,

Harmadik napja kapom meg ugyanazt az értesítést emailen, hogy a csomag a futárnál van, és 8-17 óra között kézbesítik.

Harmadik napja várjuk a kisfiammal a csomagot, egész álló nap. Csütörtökön, pénteken, és szombaton.

Második napon 16:45kor felhívtam az ügyfélszolgálatot. A hölgy semmivel sem tudott többet a csomagomról, mint ami az emailben volt, csupán annyit, hogy előző nap lejárt a futár munkaideje, és azért nem hozta, valamint azt, hogy ha másnap sem érkezik meg a küldemény, menjek be érte a postára. Miután két napig itthon vártam rá. A diszpécsernek a futárhoz nincs elérhetősége. Azt mondta, tegyek panaszt. Igen, teszek, gondolom 90 nap alatt kivizsgálják az ügyet, és max megállapítják, hogy hibáztak, elnézést.

Szegény Magyar Posta évek óta fuldoklik a feladatok tengerében, és szürreálisabbnál is abszurdabb megoldásokkal próbál fejet kitartva megfelelni az elvárásoknak. A linken idézett szolgáltatáskorlátozások sorába csont nélkül illeszkedik a Jenő által leírt jelenség is, vagyis, hogy a trükkösen a munkahelyi recepcióra rendel csomag bizony mondom néktek, lehet, hogy nem jön meg, ha a cégnek van postafiókja. Lehet, hogy már későn derül ki, de csomagrendelés és ünnepi dömping lesz jövőre is, szóval jó tudni.

Tisztelt Homár! 

Próbálom rövidre fogni mert gondolom nem én vagyok az egyetlen akit a Posta körüli anomáliák levélírásra késztettek.

Ahogy szinte mindenki más, én is rendelek ezt-azt Kínából (Ali és társai). Ezen rendelések egy részét a Kínai shopok emberei ugye az ismert műanyag zacskós csomagban adják fel. Nos ez, mint megtudtam a napokban, levélnek számítanak amit a Magyar Posta szakemberei (inkább) önhatalmúlag bírálnak el, hogy szállításra alkalmasak-e, vagy nem (van egy mérethatár ami felett nem hozzák ki, de ahogy néztem, ha ez egy levélpapírnál nagyobb, akkor könnyen megtörténhet, hogy nem kapja meg a postásától)

Nos, a legutóbbi rendelésem is egy ilyen csomag volt. Három sapka volt benne, amit egy levegős borítékba tettek Kínában. Józan paraszti ésszel azt gondolnám, hogy a pár grammos, de egy sima borítéknál 2-3 centivel vastagabb levél még talán átcsusszanhat ezen az érdekes belső 'policyn', de sajnos ez, ebben a történetben nem jött össze. Ilyenkor ugye mit vár az ember? Egy értesítőt, hogy levele érkezett és itt vagy ott veheti át.

Az valószínűleg senkinek nem újdonság, hogy a szerződés végén a médiaboxot vissza kell juttatni a szolgáltatónak, méghozzá záros határidőn belül, hiszen az ő tulajdona. Épp ezért a kütyük sorsa tutira nyilván van tartva a UPC-nél is, szóval nem tűnik nehéznek bizonyítani, hogy hány darabot adtak ki egy előfizetőnek. Hosszadalmas izmozás helyett vajon miért nem küldenek egyszerűen egy szerződésmásolatot az elhunyt ügyfél értetlenkedő rokonának? 

Kedves Tékozló Homár!

Nekem a UPC direct-tel gyűlik meg a bajom pár hónapja. Édesapám idén márciusban meghalt, az ő TV szolgáltatását lemondtam a szolgáltatónál. A lemondás megtörtént, azonban innentől indultak a bajok!

A sok levelezés és reklamáció kapcsán kiderült, hogy a szolgáltató elszámolt a számlában egyes díjakat, nem adtak meg havidíjkedvezményeket (ezeket korrekciózták legalábbis írásban), de az a fő problémám, hogy olyan médiaboxot követelnek most rajtam, ami nincs édesapám lakásán, tehát így visszaszolgáltatni sem tudom nekik.

Mint oázis a sivatagban, olyan a Homárhoz egy-egy tudatos és öntudatos fogyasztótól néha beeső levél, amiben ideális esetben frappáns panaszlevél is található, hogy kecses mankóul szolgáljon a kevésbé eltökélt vagy ügyesen fogalmazó sorstársak számára. Gabriella levele pont ilyen, ráadásul a sztorija kellően összetett, és a boldog végben való kicsúcsosodásig van itt minden a modortalan ügyintézőktől a csomagot kiszállítás helyett önhatalmúlag visszaküldő futárig. 

Kedves Homár!

Tartozom azzal a civil fogyasztóvédelemnek, hogy megosztom a történetemet, ami az ünnepi készülődésből vette el azt a másfél hetet tőlem és a családomtól, ami az ügynek köszönhetően idegeskedéssel, reklamációval és kőkemény harccal telt a fogyasztói érdekek védelmében, ámde sikerrel zárult.

Én csak egy szobabiciklit szerettem volna a mall.hu-tól a fekete pénteki akciótól megtáltosodva - háború lett belőle, egyfajta szabadságharc, melynek tárgya már nem is a bicikli volt, hanem a szabadság, a jogaim és a becsületem.

Volt a sztoriban minden: bunkó és még bunkóbb ügyintézők, egy royalos futár, aki elállt a nevemben a mall-hu-s szerződésemtől, mall-os telefonos kisasszonyok, akik felkészületlenül és a jogaimban térdig gázolva kezelték az ügyemet. A történet odáig fajult, hogy a mall-os ügyintéző kijelentette: miután egy hete várom MINDEN NAP a csomagomat feleslegesen, már nem is küldik, ha akarom, újra meg kell rendelnem, de az új áron, ami 25 ezer Ft-tal több, mint ami az előző rendelésemben áll.