Hangtompított antiglobalista kiáltványával olvasónk, magpet a klasszikus, lassan a levegõért is pénzt szedõ, jellegzetesen vadkapitalista tendenciára hívta fel a Homár figyelmét.
Nem vagyok a gigaplázacenterek nagy barátja, de idõnként ilyen helyekre is elvetõdöm. A minap döbbenten tapasztaltam, hogy a Sugár és az Árkád nevû fogyasztási templomokban fizetõs WC-k üzemelnek! (Nem tudom, egyéb helyeken is van-e ilyen tendencia, én ebben a kettõben jártam.) Biztos a sok hajléktalan miatt, nem is beszélve azokról a rohadékokról, akik csak úgy bemennek pisilni, és közben meg nem vásárolnak semmit.
A világ legdurvább billentyûzetét tavaly nyáron jelentették be, és most úgy tûnik februárban már rendelhetõ lesz. Aki lemaradt volna, az
Vajon mitõl lett egyszerre olyan menõ dolog kötni? Miért van az, hogy mondjuk a
Az ébredésképtelen, ám fizetõképes fogyasztók a jelek szerint igencsak felpiszkálják a dizájnerek fantáziáját. A
Kezdetben volt minden visszataszító viccestárgy öregapja, az ehetõ alsónadrág, amit az ember nagybátyja hozott a bécsi szexshopból, a felnõttek ocsmányul vihogtak rajta, de valahogy érezni lehetett, hogy sosem fogják élesben kipróbálni. De milyen is lett volna, ahogy Mama néni dévajul lezabálja Putyi bácsi gégemikrofonjáról a csokiízû kis fecskét? Ha az Ön fejében is megfordult ilyesmi, akkor ünnepelni fogja az ausztrál
Nem lövünk el persze szõke nõs vicceket, de
Na ez tényleg nem ide tartozik és amúgy is gyanakvóak vagyunk minden levélben küldözgetett képpel, de mi másra való a péntek, a Homár-nap, minthogy megszegjük a szabályokat. Szóval ezen a képpáron jó nagyot mosolyogtunk, tegyenek Önök is így, aztán kapcsolják ki a számítógépet és induljanak menyhalat fogni!
Nem kell tovább szomorkodniuk a dizájncuccokra gerjedõ PC-tulajoknak, mezei laptopjukat bármikor feldobhatják egy Karim Rashid-féle külsõ merevlemezzel. A