Szó szerint életbevágó kérdést tesz fel Jaksi, akivel az történt, hogy - talán anyagkifáradás miatt, talán nem - a sítúra első lesiklásán magától darabokra szakadt-tört mindkét síbakancsa. A Naiv Ügyfél lassan ment, így nem lett baja, utána viszont már-már filozófiai vitába keveredett a gyártó Koflach-hal arról, hogy van-e egy sícipőnek szavatossági ideje. A sztori izgalmas és nem is egyértelmű - nem tudjuk például egyelőre, hogy hány éves volt a bakancs - de az biztos, hogy ha nem jelölik, hogy az anyag x idő vagy Y darab használat után elfáradhat, akkor a gyártó lehet a húnyó. Tényleg érdekes kérdés, hogy egy elvárható gondossággal eljáró sízőnek mennyi időnként kell felszerelést cserélnie. A hosszú, de lebilincselő sztori alant olvasható. Ja, és figyelemre méltó, hogy az osztrák gyártó lendületből perrel fenyegeti meg a reklamáló ügyfelet. Kiváncsiak vagyunk, hazai Naiv Ügyféllel szemben is ilyen pökhendiek lettek volna-e. Update 1: Leleveleztük jaksival, hogy a cipő 10-11 éves volt. Részletek a poszt végén. 

Bájos, táncos, bajuszos. Semmi szex, sok nevetés. Ha dj-k lennénk és nem ügyetlen, meszes pálcalábú állatok, napestig csak ezt remixelnénk. Így viszont csak összekarcolnánk a lemezeket. A film persze indiai, telugu nyelven, ami a jelek szerint tökéletes eszköz a mókás-diszkós felvilágosításhoz. És ne feledjék: I am the condom friend ever useful to you.

A Homár nem szívesen lakna olyan társasházban, amelyiket a Zuglói Vagyonkezelő közösképviseli. Oldalukon azt írják, "divíziónk 20 fővel, több mint tízezer társasházi albetétet kezel". Ha egy email elolvasása 14 hónapjukba kerül (a válasz ugye még kitudja), mennyi idő lehet, amíg kiszednek vkit a liftből? Tamás a helyszínről tudosít:

Több post is foglalkozott már az ún "állami szektor" szolgáltatásainak szinvonalával, én azt gondolom, hogy ez a Guiness-rekordok könyvébe talán joggal pályázhatna - az egyik leglassúbb válaszlevél kategóriában - a top 5-be... A sztori röviden: 2006. októberében várásoltam egy társasházban lévő lakást. Miután X. emeleti a lakás, a biztosítás megkötése előtt - én balga - megkíséreltem utánajárni annak, hogy van-e a társasháznak biztosítása (ha nincs, érdemes egyénileg kötni az esetleges tetőbeázásra, stb.). Ennek legkézenfekvőbb módjának a társasházkezelő megkeresését gondoltam. Miután telefonon nem sikerült őket elérni, írtam egy e-mailt. A visszaigazoló mailt mellékelten küldöm, kiemelve levelem elküldésének, és az elolvasásnak (?) a dátumát. Mint tudjuk: Isten malmai lassan őrölnek. Na de ennyire?

Ezennel, tarararamm, pofátlansági rekordot döntött az Invitel az Ez Még Egy Internetszolgáltatótól Is Durva kategóriában. Olvasónktól ugyanis, aki éppen válni készül a rokonszenves cégtől, vagy az ADSL-modemjét, vagy 40 rugót követelnek. Csakhogy a modem ötezerbe került és a Naiv Ügyfél tulajdona. Dehát próbálkozni persze kell, ha tízből egyszer bejön, már megérte, az meg kit érdekel, ha a hűtlen ügyfél kígyót-békát kiabál. Meghökkentő levél a hajtás után.

Már megint novellában érezzük magunkat, mondjuk a Roncsfilm 3. irodalmi forgatókönyvében. A cselekmény ezúttal Pesterzsébeten játszódik, a színhely a Törpe Kati étterem a lakótelep tövében. Az amúgy is mesebeli hangulatot sajátosan színezi, hogy aki a hely adósa marad, azt eltemetik bódé melletti göröngyös parcellába. Ugye milyen kimódolt? Naná, hogy az, hiszen ez a valóság. Tetszhalott sorozatunk, az Ebéd ezer alatt keretében még januárban megpróbálunk ellátogatni a magyar vendéglátás pompás szimbólumába. A tippért köszönet BKV Figyelőnek. A tömör, de hangulatfestő levél még két képpel együtt hajtás után látható.

Névtelen olvasónk igen plasztikus,"percről-percre" stílusú naplóban számol be arról, milyen megaláztatások érik azt, aki ügyet akar intézni a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál. Hogyan csúszik be két, egymás után kitöltött űrlap közé hét csókos aktája? Részletek alant.

C10 úgy gondolta, segít nyelvtanárjának egyéni vállalkozóvá válnia és nyomtatott neki egy időpontot Ügyfélkapuból. De minek:

Nyelvtanárnőm úgy döntött, hogy egyéni vállalkozó lesz. Segítségemet kérte, mert a magyar jogi, büro nyelvet és magát az okos jogrendszert nem ismeri. Mondta, hogy kérjek időpontot egyéni vállalkozó igazolvány kérésre a magyarorszag.hu ügyfélkapun keresztül. Megtörtént, az ügyfélfogadásban nagyon kevés volt a hely, így esett a hétfő reggel 08.00-ra a választásom. Biztonság kedvéért kinyomtattam az igazoló papírt rajta ügyfélszámmal, és mindenféle leírással, hogy mit kell magával hoznia aleendő egyéni vállalkozónak az ügyintézéshez. A tanárnéni szépen papírokkal, tartózkodásival felszerelve meg is jelent velem együtt a csodás Újbuda A mi fővárosunk szlogenes (értsd XI. ker) irodában reggel 07.55-kor a Bocskai úton. A szokásos ügyfélszolgálati skin: magyar zászló, eu csillagok, információs pult kosztümös hölgyekkel, bambaképű biztonsági őrrel és érintőképernyős ügyfélszámosztó (gondolom drága önkormányzati közbeszerzésen aplikált) informatikai eszközzel.

Itt már nem babra és tízesekre megy a játék, hanem darabonként egy ezresre akarták legombolni az Aréna plázás Tescóban markn-t. Mondjuk megérdemelte, mert művészfilmet, ráadásul japánt akart olcsón venni. Bruhaha, örüljön, hogy nem verte meg két fehér köpenyes valamelyik sarokban egy iráni bakelitlemezzel. Az egyszerű trükk: 950-et ráírni, kasszánál 1990-et beütni. A sietségre nehéz hivatkozni, hiszen 2 héten át tartott a komiszkodás. Bűnös részletek alant.

A tegnapi pörgésben nem hangsúlyoztuk eléggé, hogy Kákosy gazdasági és közlekedési miniszter példátlanul kemény lépése, miszerint a botrányos vasúti balfaszkodás után azonnal kirúgja a MÁV Start Zrt igazgatóságát, egyáltalán nem jelenti, hogy az érintett tagok el is veszítenék az állásukat. A cég erről csütörtökön este külön közleményt is kiadott. A téma az Index vonatkozó cikkében is szerepelt, de itt nem emeltük ki eléggé. A lényeg ugyanis az, hogy az ig-tagok e funkciójukkal párhuzamosan a MÁV Start vezető menedzserei - aminek amúgy automatikusan nem kéne így lennie - így hiába szűnik meg a kisebb pénzzel járó ig-tagságuk, a nagy dellát biztosító főállások megmaradnak. Nem mintha menedzservért akarnánk inni, de a tisztánlátás végett jó tudni, hogy az igazgatósági szereplésért menedzseri pénzüknek mondjuk ötödét-tizedét kaphatták. Vagy még kevesebbet.

Az alábbi sztorinak egyetlen pozitív üzenete van: az alávetett lárvák fogyasztók legalább képesek a szolidaritásra. Miközben a BKV szervezésében órákig aszalódnak szűk folyosókon, hogy jó sokat fizethessenek a rossz szolgáltatásért, aprót váltanak egymásnak, fenntartják a helyen, ilyesmik. Jöjjenek tehát Gabriella kalandjai, aki a BKV-ügyfélség Ronald Reaganjeként az első araszoló léptektől a végén eljut az elrettentő nukleáris megoldásig!