Amióta itthon ülünk, a futáros-csomagos sztorik kaptak egy egészen szokatlan mellékízt. A nem tartózkodott otthon és az átvevő hiánya kifejezésektől hisztérikus kacagva zokogásba kezdünk, főleg ha idősebb olvasónktól jött levélben olvassuk. Persze előfordulhat, hogy nem halljuk a kertben a csengőt, meg a rádiótól a telefont, na de ennyiszer? Ebben a történetben minden jól kezdődött, a csomag elindult a németországi gyógyszertárból, aztán sajnos a DHL-től a Postához került és ezzel a utolsó halvány reménysugárnak is annyi lett.
Egy német cégtől rendeltem, megfizettem a házhozszállítást is, de a csomagomat nem hozta ki senki. Ugyan nekem sürgős lenne a csomag a benne lévő gyógyszerek miatt, de nem voltam türelmetlen. A német cég már április 10-ére Budapestre juttatta a pakkot a DHL közreműködésével (egy-két napon belüli frissességgel), de pechemre a csomagom a Magyar Postánál kötött ki.
Ők nemcsak hogy nem szállították ki a házhoz (13,90 Eur) rendelt csomagomat, melyet jó előre megfizettem (93,50 Eur), hanem nyomkövetési naplójukban erről összevissza hazudoznak.