„Bízunk benne, hogy a tények mérlegelésével közelebb jut döntésünk elfogadásához.” - milyen szép, eufémisztikus megfogalmazása ez a coki van, öreg!-nek.

Kedves Tékozló!

Úgy látom, havonta legalább egy, de néha két panasz is érkezik a Nagy Magyar Távközlési Szolgáltatóra, a Magyar Telekomra. Viszont az október még üres, no nem azért, mert hirtelen etikusan kezdtek volna viselkedni a partnereikkel, hanem mert idáig azt hittem, hogy szép szóval el lehet rendezni a dolgunkat. De nem lehet. Úgyhogy megírom.

Alaphelyzet: 2014.04.18-án a cégem egy szervert bérelt a Telekomtól 3 éves hűségidővel, amely az ő géptermükben van elhelyezve. Eltartott jópár hétig, mire minden szolgáltatást nyújtottak is, amit az elején megígértek, de végül rendbe jöttek a dolgok. Olyannyira, hogy 2014.06.06-án béreltem egy újabb szervert, szintén 3 éves hűségidővel. Erről kaptam a keretszerződés mellékleteként egy lapot, amelyen mindkét szerver szerepelt, 3 éves hűségidővel, dátum megjelölése nélkül.

via GIPHY

Mikit a pukkasztott nulla számba menő kényelmi- , átvételi- és egyéb díjak akasztották ki. Némileg érthető is, tök logikusnak hangzik, hogy "Ha 1300 Ft a szállítás és nincs személyes átvétel ingyen, akkor egy doboz gyufára 1330 Ft-ot írjanak ki, ne 30-at.". Vagy nem? 

Sziasztok,

Ez az írás nem arról szól, hogy elutaztam külföldre, valami turistalehúzó-központba, ahol jól megjártam. Nem mentem sehova, csak idehaza próbálnék egy 32 gigás pendrive-ot venni.

Amit kinéztem, az az árukereső szerint egy, a Bajcsyn lévő cégnél a legolcsóbb, ott került kb 5000 Ft-ba. Voltak olcsóbb ajánlatok is, de azoknál - természetesen - nem volt személyes átvétel, a posta pedig minimum 7-800 Ft mindenhol, vagy ahol véletlenül volt átvétel, ott csak 100ezres vásárlás felett, vagy 3 megyényire egy zsákfaluban, szóval gyakorlatilag ott sem volt. 

Úgyhogy megnéztem alaposabban a tendernyertes oldalát, ahol az eddigi legpofátlanabb díjat találtam, ugyanis az üzletben való átvétel még 350 Ft. Miért is? Mert senki se akarja még egy ezressel lenyúlatni magát csomagküldés címszóval, ami annyit tesz, hogy a postai díjszabás háromszorosáért 4 nap alatt elhozzák a szomszéd kerületbe a holmit egy előre megjósolhatatlan időpontban? 

Bár hétköznapi értelemben az a fogyasztó, aki megvásárol egy terméket, nem árt tudni, hogy a fogyasztóvédelmi törvény szemében a fogyasztó veretes fogalmazással: természetes személy, magyarul nem vállalkozás, így a céges vásárlásokra nem vonatkozik a szigorúbb, a fogyasztókat jobban védő szabályozás. Persze azért cégként sem kell annyiban hagyni a dolgokat.

Kedves Tékozló Homár!

Egy határozott idejű szerződés jogszabályi értelmezését, és ezzel kapcsolatos szövevényét szeretném megosztani. Lehet kicsit hosszú, de tanulságos, de érdemes minden helyzetben figyelni erre.

Előzetesként, korunk nagy találmánya a “telemarketing”, amely kezd komoly problémát okozni, és nem csak nálam. Kimeríti a zaklatás fogalmát, mivel egy helyről egy napon, ugyanazzal több „munkatárs” keresi az embert, erőszakosak, hiába mond az ember nemet.

Konkrétan nekem a Verlag Dashöferrel van gondom, és ajánlom mindenkinek, figyeljen oda, hogy milyen szerződést köt-e velük, mert, ha nem figyelnek, csúnyán ráfáznak. Amit ők szolgáltatnak, annak jó részét máshol is meglehet rendelni, kedvezőbb feltételekkel.

Talán nem általános tudás, hogy a nőket célzó Bonprix csomagküldő divatcég az OTTO család tagja, de ezért nem is annyira kár. Az viszont fontos, hogy mivel a cég székhelye nem Magyarországon van, reklamálni is kicsit nehezebb náluk. De nem lehetetlen! Erre van a hazai Európai Fogyasztói Központ. Link és infó róluk a poszt alján.

Szép Napot!

05.18-án rendeltem a Bonprix.hu internetes áruházból 5 db ruházati terméket. A visszaigazolásból kiderült,  hogy egy már elfogyott, tehát csak 4 db termék fog érkezni 17.595.-Ft értékben. A megadott napon megérkezett a csomag, az értékét kifizettem a futárnak.

Kibontás után meglepődve tapasztaltam, hogy a megrendelt 4 db termék helyett csak 1 db van a csomagban. Azonnal telefonáltam, ahol is azt javasolták, hogy a visszáru jegyzékre írjam rá, hogy melyik árut kaptam meg, melyiket nem és küldjem el emailben nekik. Ezt megtettem, ezután 3 hétig nem történt semmi.

Joe lendületes stílusa alapján elég cifrák lehetettek azok a mondatok, amik előtörtek belőle, amikor kiderült, hogy a szállítási díjon túl is egy csomó mást is kell fizetnie a DHL-nek, mert "elveszik azt a pénzt, ami a NAV-nak jár PLUSZ kérnek még annál is többet, hogy garantálják, hogy a NAV megkapja a pénzemet!" .

Hali,

nem húzom sokáig fölöslegesen az időtöket, így röviden csak a nyers sztorit mesélem el.

A történet főbb elemei: 

vettem a GearBest-en egy cuccot, aminek az értéke 28 USD volt. Voltam olyan barom, hogy gyors kiszállítást kértem; ez a DHL(EXT). Nyilván pénzbe került, de összességében még így is 45 USD alatt volt az egész tótumfaktum (normál, ingyenes szállítással 30 nap a kiszállítás ideje, így 3-7 nap).

A cucc meg is érkezett az országba, majd a DHL értesített, hogy jó lenne nekik valamilyen papír, mert valamit kapni fogok. Tippre azt gondoltam, hogy ez a kínai kütyü lesz, így elküldtem nekik a PayPal számlát és a vásárlást igazoló egyéb papírokat. 

Szerintem nincs olyan, aki még meg egyetlen egyszer sem bánta meg, hogy a lendületes vaterázás közben lecsapott valamire, amire nem kellett volna. Kérdés, mi van, ha megbántuk tettünket, és inkább mégsem kérjük azt a rózsamintás párnát vagy praktikus csavarhúzókészletet?

Kedves Hilda!

A csatolt vaterás ügyben kérném valaki hozzáértő állásfoglalását. Nem kell mondani, igen, tudom... Megpróbálom röviden összefoglalni a problémát:

Megnyertem egy aukciót. Kérdésemre az eladó azt mondta, hogy „amint beér a pénz” rendeli is a (DPD) futárt, ezért azonnal - kedd reggel - utaltam az általa kért összeget, amit - azonos bank révén - pár perc múlva meg is kapott.

Pénteken rákérdeztem hol a csomag, amire azt válaszolta, közbejött egy váratlan külföldi út, amiről aznap jött haza (mint kiderült, harmatgyenge - könnyen leleplezett - hazugság volt), de egyébként is a szabályok szerint két hete van postázni. Mivel a termék hétfőre kellett volna, ezért hétvégén kénytelen voltam venni egy hasonlót, így vasárnap kora délután megírtam neki, hogy az adásvételt visszamondom, mivel – érthető módon – a cuccára már nincs szükségem, és kértem, utalja vissza a pénzem.

Elég durva sztori, főleg, ha hozzávesszük, hogy papíron az apróbetűs szerződéskötési díjra vonatkozó kitételen kívül minden szabályos. Megkérdeztük a tanácsadókat, hogy mit tehet az, aki a nyomasztás hatására aláírt egy ilyen szerződést. De persze a legjobb lenne, ha a fiatal, tájékozott unokák lelkükön viselnék a nagyik sorsát,és sokat beszélgetnének velük ezekről a dolgokról - is.

Tisztelt Tékozló Homár!

Kérem szenteljenek figyelmet egy cég üzletszerzési módjának, amely idős emberek befolyásolhatóságát használja ki Észak-Magyarországon. A hivatkozott videó tartalmaz minden információt:

Sajnos jártak a nagymamámnál is. Szintén sajnos, de ebben a formában "törvényes", amit csinálnak, a körülményektől eltekintve, ahogy elérik. 

Hogy a házaló tevékenységet bejelentették-e, azt nem tudom. Állítólag volt olyan utca, ahol 400 e Ft-ot szedtek be szerződéskötési díjként. Erőszakról nem volt szó, nagymamám szerint 'normálisak' voltak (mondhatnánk, mint minden szélhámos csaló - de nem mondjuk..) Rákérdezett, hogy Tigáz-tól, Katasztrófavédelemtől vannak-e, elmondták, hogy nem ezektől a cégektől érkeztek. Hogy hogyan tudták mégis rábeszélni a szerződéskötésre, nem tudom, megtörtént. Ha jól értettem, azzal érik el a szerződést, hogy azt mondják, ha nincs csere, valamelyik állami szerv büntet érte, de ez ugye nem igaz. Nagymamám, 86 éves, egyébként hályog miatt a tévét sem látja, de azért aláíratták vele hogy elolvasta, azt, amit fizikailag képtelen elolvasni.

Facebook-on volt, hogy novemberben 06 v 07-én Lőrinciben jártak, ott állítólag elhangzott, hogy ha nem engedik be őket akkor kikapcsolják a gázt. Senkihez nem jutottak már akkor be.

Mind a vissza nem járó szerződéskötési és kiszállási költség (amely túlzott mértékű, ha pl. önköltség alapján árazódna), mind a munka bejezése előtt kifizetendő teljes díj kérdéseket vet fel. Valószínűleg az egész túl van árazva sokszorosan. De nem írhatom, hogy tisztességtelen a szerződés, mivel az aláírt nyilatkozat miatt támadhatatlan. A szerződéskötés körülményei is tűnhetnek tisztességtelennek, de hát papír van róla hogy nem az, más bizonyíték csak elmondás. 

A pénzt már lenyelték, 'törvényesen", egyértelmű, úgyhogy nem érdekel már minket, így továbbiakban nem igazán akarunk velük foglalkozni.

Köszönettel

Egy olvasó

Megkértük a GVTI-tanácsadókat, mondjanak pár tippet a hasonló helyzetek elkerülésére, illetve arra, hogy mit tehetünk, ha mégis beleszaladtunk.

Kedves olvasó!

Sajnos, nem egyedi esetről van szó, a leírtak alapján úgy tűnik, hogy sok idős emberrel íratják alá a szerződést, és veszik el a pénzt.

Hogyan lehet megelőzni a bajt?

- Amennyiben a házaló vállalkozás munkatársai kedvesek ugyan, de sürgetnek, nem hagynak gondolkodási időt, nem adnak lehetőséget arra, hogy ajánlatukat összehasonlíthassuk más vállalkozásokéval, semmiképpen ne kössünk velük szerződést. Ezzel az agresszív, siettető magatartással éppen azt akarják elérni, hogy ne lehessen átgondolt, megalapozott döntést hozni.

- Ha hagynak is időt az átgondolásra, mindenképpen tájékozódjunk az interneten, ismerőseink körében milyen vélemények vannak a vállalkozásról, más vállalkozások mennyiért végzik el ugyanazt a munkát, illetve egyáltalán van-e szükség a cserére. Lehetőleg az informálódásig ne írjunk alá semmit.

 Mit tehetünk, ha már aláírtuk a szerződést?

-  Mivel a vállalkozás munkatársai a fogyasztók otthonában, tehát üzleten kívül kötik a szerződést, ezért a fogyasztót megilleti a szerződés megkötésétől számított 14 naptári napos elállási jog. Ez idő alatt bármikor közölhetjük a vállalkozással, lehetőleg írásban, bizonyítható módon, hogy nem tartunk igényt a szolgáltatásaira.

Az elállási jognak az a lényege, hogy gyakorlásával a szerződéskötés előtti eredeti állapot álljon vissza, tehát ennek értelmében a vállalkozásnak vissza kell fizetnie a már kifizetett kiszállási és szerződéskötési költséget is. A szerződés ezzel ellentétes szövegrésze érvénytelen, helyébe a jogszabályi rendelkezés lép. 

Amennyiben a vállalkozás az elállási nyilatkozatunk után nem hajlandó visszafizetni a kifizetett összeget, igényünk érvényesítése érdekében, a szerződéssel és a fizetést igazoló számlával, Békéltető Testülethez fordulhatunk, illetve közjegyző előtt fizetési meghagyásos eljárást indíthatunk.

Továbbá a szerződéskötés közben tanúsított agresszív, azonnali döntéshozatalra késztetés sértheti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló rendelkezéseket, ezért bejelentéssel élhetünk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál.

Alkalmazott jogszabályok:
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 
- 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól

Olvasónk mellékelte a szerződést és a panaszleveleit is, azok alapján egy nagyon hatásosan csomagolt, többoldalas, de konkrétumok helyett elég tágan értelmezhető vállalásokat tartalmazó iratot sikerült rájuk tukmálni, majd ezekre hivatkozva az elégedetlenkedést elutasítani azzal, hogy ha nem tetszik, forduljanak a Békéltetőhöz. Ez elég fura, tekintve, hogy a Békéltető Testületek a fogyasztókat várják, itt pedig két 2 közti szerződéskötés történt, így aztán megkérdeztük szakértőinket, hogy hogy is van ez. 

Kedves Homár,

Szeretném megosztani a közösséggel történetünket, hátha tanulságos!

2014 júniusában szerződést kötöttünk egy kft-vel. A tárgya pályázatok figyelése, tanácsadás és bonyolítás volt 2 éves időtartalomra bruttó 410 ezer Ft-ért. Ha sikeres a pályázat akkor még sikerdíj is járt volna :) A hölgy aki személyesen kint volt a cégnél szóban garantálta, hogy egy csomó pályázatot nyerhetünk és most belekerülünk a tutiba :)

A kereskedők permanens kínzó kérdése a "Hogyan érjem el, hogy a vevő bejöjjön a boltba?", hiszen a vásárlókért folytatott küzdelem első csatáját az nyeri, akinek sikerül elérnie, hogy nála, és ne a szomszédnál nézelődjön a kuncsaft. Nyilván nem nagy truváj, hogy ennek küzdelemnek az egyik leghatékonyabb fegyvere, amikor akciókkal, kedvezményekkel bombázzák a vevőket, akik aztán, ha betértek a boltba, úgyis vesznek végül valamit. De azért az akciózásnak is vannak szabályai elvileg.

 

Kedves Hilda/Herold!

A LIDL poszttal kapcsolatban jutott eszembe:

2015. november 27-én a következőt írtam a GVH-nak az ún. "ŰRLAP FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT, ÜZLETI DÖNTÉSEK TISZTESSÉGTELEN BEFOLYÁSOLÁSA, ÉS JOGSÉRTŐ ÖSSZEHASONLÍTÓ REKLÁM BEJELENTÉSÉHEZ" dokumentumban:

A vállalkozás 1138 Budapest, Gács u 3. sz. alatti áruházában az ún. Black Friday akció keretében meghirdetett televíziókból, valamint mobilkészülékekből egyetlen egy darab sem állt rendelkezésre. Az akció kezdetének negyedik órájában, 12 órakor nem lehetett kapni a reklámújságban is szereplő termékeket, holott elvileg az akció 22 óráig tartott volna.

Hiába a „készlet erejéig” kitétel az újságon, a vállalkozásnak okkal kellett volna számítani arra, hogy a meghirdetett termékekből jelentős mennyiség fogyása várható. Önök megbizonyosodhatnak a készlet durva alultervezésének tényéről, amennyiben kikérik pl. a Doogee X5 típusú készülékekről szóló értékesítési adatokat a vonatkozó 2015. november 27-ei napra, amiből világosan kiderül a darabszám, valamint az, hogy mely időpontban adtak el utoljára belőle (amikor elfogyott).

Érintett termékek:
- Doogee X5 kártyafüggetlen mobiltelefon
- BLAUPUNKT BLA-32/148N- GB-11B- HBQKU-EU 32" HD-Ready televízió
- LG 43LF632V Full HD Smart LED televízió

A kifogásolt magatartás eszközei:
- rádió
- internetes tájékoztatás
- beltéri plakát
- szórólap

Az olcsó termékek ajánlatával a vásárlót becsalogatják az áruházba, majd a műszaki osztályon a drágább, nem akciós terméket ajánlják megvételre, mivel az akciós készlet már elfogyott. Helyettesítő termék létére rákérdeztem, nem volt ilyen.

2015. december 1-jén jött a felvilágosítás, hogy habár beadványom ugyan megfelel a formai követelményeknek, de elektronikus aláírással (valamiért :/ ) nem láttam el, így csupán panaszként (nem pedig bejelentésként) kezelik a vonatkozó szabályok alapján. (Tptv. 43/I. §) Azt is írták, hogy

A jelen visszaigazolást követően a Gazdasági Versenyhivatal csak abban az esetben tájékoztatja ismét a panaszost, ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban versenyfelügyeleti eljárást indít

illetve, ha átpasszolják másik hatóságnak. Ezt a levelet december 4-én újra megkaptam.

2016. február 8-án kerestem a tájékoztatásban szereplő ügyintézőt, Saroltát:

Mivel a 1996. évi LVII. törvény 43/I. § alapján tájékoztatás Hivataluktól nem érkezett, így érdeklődni szeretnék, miért nem volt egy eljárás lefolytatásához panaszom megalapozott. 

Azóta több ismerősöm is beszámolt az akkori akcióban szerzett csalódásáról, ami tovább erősíti bennem az érzést, hogy ez az akció egy durván alulkészletezett vevőcsalogató átverés volt. 

Érthetetlen hát számomra, hogy miért lehet ezt simán megúszni, hiszen - gondolom, - pofon egyszerű bizonyítani az értékesítési adatokból a jogsértés tényét (reggel elfogy a készlet nagy része rövid idő alatt, később max. 1-2 elrakott darab kerül értékesítésre).

Kérem, hogy fontolják meg újra a panaszomat és járjanak el annak érdekében, hogy ez a fogyasztókra kedvezőtlen gyakorlat ne folytatódhasson! 

Kérem, hogy amennyiben úgy ítélik meg, hogy panaszom megalapozatlan, legyenek kedvesek ennek okát röviden elmagyarázni nekem!

Erre február 19-én szajkózás volt a válasz, a korábban megírtakat ismételte vastagítva, hogy nem kapok tájékoztatást, valamint kiemelve hogy "A Tpvt. 43/I. § (5) bekezdésében foglaltak értelmében, ha a panasz alapján további intézkedés a Hivatal részéről nem szükséges, a panasszal kapcsolatos eljárást annak beérkezésétől számított egy év elteltével kell lezártnak tekinteni."

Február 22-én a következőt írtam:

Ha Ön megértette amit válaszomban írtam, akkor láthatta, hogy én megértettem, amit írtak. Szépen megvastagította azt, amire rákérdeztem előző levelemben. Megértettem, hogy Önök nem indítottak eljárást, továbbá értem, hogy nem helyezték át az ügyemet. Azt is felfogtam, hogy mivel csak panasz, ezért a hivatal automatikusan nem köteles tájékoztatást adni a panaszosnak; nekem.

DE.

Ez nem jelenti azt, hogy ezzel a kommunikáció és az ügy le van zárva. Szépen kérem, hogy ezúttal tekintsen ügyfelének és mint olyat, tájékoztasson arról, hogy miért nem volt egy eljárás lefolytatásához panaszom megalapozott!

Dicséretes gyorsasággal érkezett 23-án a válasz, melyben összefoglalta, miről tájékoztatott korábban ( :), de volt érdemi rész is:

Tájékoztatom, hogy a panaszban foglaltak vizsgálata jelenleg még folyamatban, így a levelében kért tájékoztatásnak – miszerint annak indokolása, hogy panasza versenyfelügyeleti eljárás megindításához miért nem volt kellően megalapozott – jelenleg nem áll módomban eleget tenni.

Továbbá újabb ismétlés: 1 évük van rá.

Ezt másnap megköszöntem, majd beállítottam az emlékeztetőt a lejárat elé.

Április 29-én jött az újabb levél:

A Gazdasági Versenyhivatalhoz 2016. február 24-én elektronikus levélben érkezett megkeresésében kéri a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy a Tesco Global Áruházak Zrt.-vel szemben benyújtott panasza lezártáról és annak indokairól tájékoztassa.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal akkor rendel el vizsgálatot, ha a sérelmezett magatartás, tevékenység vagy állapot a Tpvt. megsértését valószínűsíti, feltéve, hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, és az eljárás lefolytatását a közérdek védelme szükségessé teszi.

Az előbbiek értelmében a Tpvt. a versenyfelügyeleti eljárás megindításához három konjunktív feltételt támaszt: a jogsértés valószínűsíthetőségét, a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörének fennálltát, illetve azt, hogy a közérdek hatékony védelme is indokolja az eljárás lefolytatását.
A Gazdasági Versenyhivatal minden ügy kapcsán a fentieket figyelembe véve egyenként, az ügy összes körülményeit mérlegelve dönt a versenyfelügyeleti eljárás megindításáról. Mindezek alapján a panasszal érintett ügyben a Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindításának fent megjelölt feltételei – így a jogsértés valószínűsíthetősége - nem állnak fenn, így az Ön által benyújtott panasz 2016. április 28-án lezárásra került.

Kérem fenti tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Nem tudom tudomásul venni, mert előttem történt, hogy a néni - ha már idáig elmászott, - vett egy drágább tévét. Szemem előtt valósult meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat (a kereskedő becsalogat, a kínált áru nem elérhető, a vevő vesz mást). Zavar.

Kérem az összegyűlteket, hogy szavazzanak:
- lusta emberek dolgoznak a hivatalban is
- a kistáska már gazdát cserélt, így eljárásnak helye nincs
- nem történt jogsértés
- egyéb (hozzászólásban kifejtve)

Sarolta tudja a címem, ha jelentkezne, megtalál. Az akciós újság elérhető itt, a teló a 4. oldalon van. (Igen, kínai, de ennek most nincs túl magas relevanciája, így kár is kitérni rá.)

Tudom, hosszú, de csak ilyeneket tudok, bocsánat :) Hadd lázadozzanak a hozzászólók :)

Köszi

Elég bosszantó lehet itthonragadni egy útlevél érvényességi para miatt, de azt valószínűleg még olvasónk sem vitatja, hogy nem lehet bemondásra elhinni, hogy valahol a világban van neki  egy másik. A kérdés persze igazából az, hogy a Wizz Air kötözködhet-e a dolog miatt, vagy neki csak a jegyet és az okmányok meglétét kell csekkolnia.

Kedves Homár!

2016. 05. 09. hétfőn Isztambulba, volt jegyem a Wizzairrel, életvitelszerűen odakint élek, csak egy hétre jöttem vissza Pestre. Sokat utazok a közel-keleten, ennek okán 2 útlevelem van, a másodikat mindig csak egy évre kapom, igy a mostani pl. szeptemberben fog lejárni, mig a másik meg par évig érvényes (a félreértések elkerülése végett mind a kettő magyar).