A Zóna Taxinál Novi szerint nem tudják kik dolgoznak, nem ismerik a saját sofőrjeiket vagy valaki hamisítja ezt a kiváló márkát:

Külföldi hölgy megérkezik a éjjel a Népligeti buszpályaudvarra, majd szerencsétlenségére, egy valamilyen okból ott lebzselő Zóna Taxis autóba száll. Irány a Kerepesi út. A taxis - vagy inkább nevezzük rablónak - 7900 forintot kér. A hölgy átad 5000 forintot, majd a szállodában váltana pénzt, hogy rendezze a számla többi részét, mikor is megosztja velem a történetet. Kimentem és megkérdeztem a taxistól, hogy mennyi is lenne a számla, mert talán félreértés történt. Mint kiderült, semmi félreértés, 7900 forintot akar.

Klasszikus sofőrtrükk a zsebre dolgozás. sokat írtunk róla, a mostani sztori igazi patináját az adja meg, hogy olyan embert kúrtak át a legszakállasabb módon, aki állítása szerint életében először ült sárga buszon. A zsebre történő "jegyeladás" lényege persze nem az, hogy az utas megszívja, ez járulékos kár.Rolaqndban az a furcsa - de igazából nagyon rokonszenves - hogy az út végén nem szaktotta le a buszvezető fejét puszta kézzel, amit a gyakoraltban nem, de elvi skon bőven megérdemelt volna.

Mint azt a Homár már múlt héten felderítette, csak "99,98 százalékosan adták át a hidat", ezért lehetséges, hogy nem mindenhol égnek rajta a ledek, illetve, ahogy azt Vikus tapasztalta, a hídra felhajtás is logikai feladvány, minthogy nincs kitáblázva, így az autósok egy része egy közeli zsákutcába farolgat:

A Megyeri híd lábánál pár éve épült, kissé magányos lakópark (egy épülettömb az egész) lakójaként írok. Utcánk olyan új, hogy a térképek nagy részén még nem is szerepel (Ezred utca). Ha valaki ismeri, akkor csak az épülő és már részben működő ipari park miatt van (Európa Center). Mint "helyi lakos" az alábbi visszásságra lettünk figyelmesek a híd átadása óta: a kietlen, forgalom nélküli zsákutcánkat (ami egyébként magánút, behajtani tilos táblával - kivéve célforgalom) ellepték az autók. A tanácstalan sofőrök mind-mind a hidat keresik. Behajtanak, megfordulnak, visszafordulnak, tanakodnak, útbaigazítást kérnek.... Ugyanis a hidat átadták, de az valahogy senkinek sem jutott eszébe, hogy ki is kellene táblázni a rá vezető utat. Egy átlag vasárnap délelőtt egy óra hossza séta alatt a Ezred utcában 10en állítanak meg, hogy "errefelé nem lehet a hídra feljutni?!". Tanácstalan és mérges autósok. Valamit, úgy érzem, az illetékesek nagyon elfelejtettek....

Fantasztikus magyar juniorrekord: nem volt három napos a legújabb és legfényesebb magyarországi híd, máris látványosan elromlott valami rajta. A Homár tegnap éjjel pont azon a környéken járt horgászni a Biliárd nevű, zöld posztóval borított ladikja fedélzetén. Megnéztük a hidat a nagyágban, pillérestül-kábelestül, meg a kiságon átvezető laposabb részét is. Az építmény nappal is látványos, de sötétedés után válik világossá, hogy ez a legnagyszerűbb fényépítészeti remek a Puma Birodalmában: a pillérek és a kábelek surló megvilágítása, az útpálya vonalát kirajzoló hosszanti fénycsík és az Idegen Organizmus tojásaira hajazó fényrekeszek a két A-alakú óriáspillér felső csücskében, mind-mind lélegzetelálítóak. A nagy fuldoklásban aztán meglepetten láttuk, hogy a kiság felőli hídrész déli oldalán egy jó darabon, úgy 50-100 méteres szakaszon kiégett a vízszintes fénycsík. A Vad Folyóval és egy egyszerű fényképezőgéppel küzdve csak a fenti bizonyító fotót tudtam elsütni, de a lényeg azon is látszik. A villámgyors amortizációról megkérdeztük Winkler-Virág Andrást, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. szóvivőjét, aki meglepve hallotta a hírt, majd visszahívást igért. Amint hív, frissítem a posztot, addig is vigyázzanak, nehogy a fejükre szakadjon valami a már több mint 4 napos építményről!

Update 1.: Winkler-Virág András irtó gyorsan visszatelefonált, és elmondta a megoldást: a kérdéses világításdarab nem elromlott, hanem soha nem is működött. Vagyis így, 99,98 százalékosan adták át a hidat, de a szerződés szerint a kivitelezőnek 3 hete van arra, hogy az ehhez hasonló, a közlekedésbiztonságot nem veszélyeztető kisebb hibákat kijavítsa. A címbe foglalt "izzó" persze metaforikusan értendő, mert igazából LED-sorról van szó.

A Megyeri híd építői már másodszor képzelik azt, hogy műalkotásuk a nagy büdös semmi közepén lebeg, nem pedig egy város szélén áll, ahol olyan zavaró elemek jelentkeznek a közvetlen közelében, mint emberek és járművek. Kezdődött azzal, hogy a híd festése közben lepermeteztek vagy száz, környéken álló autót. Folytatódott múlt szombaton, amikor valamiféle avatóünnepet tartottak a forgalom előtt amúgy még meg nem nyitott hídon. A Homár barátja és horgászladik-tulajdonos társa, P. éppen ott horgászott a Dunán a jelentős részben zöld posztóval borított, éppen ezért Biliárdnak nevezett, 5 méteres járművel. P. az elején még direkt élvezte is, amikor anyázó kajakosok, agresszív jetskisek vagy bekokózott, elmebeteg jachtosok helyett váratlan lézershowban gyönyörködhetett.

Zoli a lenti levelet dühében küldte a BKV-nak, de biztos benne, hogy semmi sem fog történni. A forgalomirányítónak dolga volt, úgyhogy nem engedte el a gyermekmentőt, mert az csak kék lámpát használt sziréna helyett.

Egy felháboritó és gusztustalan történetre szeretném a figyelmüket felhívni. Az alábbi történet tegnap, azaz 2008 szeptember 11-én, délután 17 óra 33-kor a József körút 14 előtt esett meg.
 
Mivel dugó volt, lépésben araszoltunk, a villamos forgalom állt a körúton. Az említett helyszínen az Üllői út felé közlekedő villamos állt a sínen, mellette a BKV forgalmi zavar elhárító személygépkocsija állt, forgalmi rendszáma: IHS-968  (használva a megkülönböztető jelzését). Arra vártak, hogy a váltót átállítsák és a villamos az Oktogon felé indulhasson. Mindeközben az Üllői út felől megkülönböztető jelzését használva érkezett egy gyermekmentő (kék lámpát használt). Mikor látta, hogy a villamossíneken  nem tud továbbhaladni, felkapcsolta a szirénát (igaz csak egy rövid időre).

Ezt a hibátlan csendéletet Zsolt lőtte az Akadémia utcában. Az APEH Sith-lovagjai az erő segítségével duplájára hosszabbították a parkolási területüket, ami a kreszben amúgy is ritkán előforduló "kivéve APEH" táblát súlyosbítja:

Vannak dolgok amik önmagukban már meg sem lepnek. Hogy például a Kaukázusi kefir dobozáról lekerül a ’kefir’ szócska, mert le kell kerüljön, miután kiderül, hogy a Danone holmi lötty savóban áztatja a Bifidusait, hm. Hogy sehol nem gyűlik össze annyi nyomorult „rokkant kocsi” – 10-12 milliós belépőáron jegyzett csillagosok, karikások – mint egy-egy fitness center közelében lévő fizetőparkolóban. Ez van. Megszoktuk. Ezt kell szeretni. De, bárkit szeretettel invitálok ezennel az Akadémia utcába. Nem is akárhová, hanem a az APEH ottani székháza elé. Azé az APEH elé, amelyik ugye minden esetben a törvényességet képviseli, valamint példa-, és irányadó mindannyiunk életében.

És itt álljunk meg egy kicsit! De csak kicsit, és inkább várakozzunk! Vagy még azt se?

Városjáró kapott egy lesújtó levelet a II. kerületi önkormányzattól, miszerint legkorábban jövőre, de inkább 2010-re várható csak, hogy felújítsák a Hűvösvölgyi utat:

A Hűvösvölgyi út útfelújítására vonatkozó tervek  (a Budakeszi út Hidegkút között) elkészültek. A kivitelező személyére vonatkozó közbeszerzési eljárás folyamatban van. A Főv. Csat. Művek 2009. tavaszára jelzett még csatorna felújítást. Természetesen az útburkolat felújítására csak az összes közművezeték felújítását követően kerülhet sor! 2009. évben, legkésőbb 2010-ben az út burkolat felújítása is elkészül. (A Budakeszi út felújítása is szerepel a programunkban!)

Robi kipróbálta milyen embereket szállítani az egyik Volán-társaságnál, de nem jött be neki. Egy hónap után lett elege, amikor nem a jól bejáratott módon lopta meg a cégét, és emiatt a többi sofőr kiközösítette:

Már lassan 15 éve dolgozom sofőrként, kezdetben taxiztam aztán kisebb nagyobb fuvarozó cégeknél dolgoztam. Egy éve családi okokból lakhelyet kellett váltanom, így új állás után is kellet néznem. Az egyik volán társaságnál kaptam munkát végül. Egy hónap után ott hagytam a céget, azóta már megint árufuvarozással foglalkozom. Szeretném megosztani veletek történetemet, mivel megismerkedtem sok rendes, becsületes emberrel is, nem akarok senkit bajba keverni, ezért írom a történetem nevek és helyek nélkül.

Naiv fotóriporterünk pozitív fejleményként értékelte a szegényes bútorzatú megálló fejlesztését, a Homár szerint viszont ez egyértelműen jelzi, hogy lehet, hogy órákat kell várni a következő buszra:

A sokat panaszolt, és méltán rettegett tömegközlekedési társaságok közül íme egy kitűnő darab. Az emberi lelemény korlátlan. Higéniás support a sokadik hatványon. Aznap nem is számított, hogy lekéstem a buszomat, mert sírva nevettem még délután is ha eszembe jutott...