Penészes sajttal jobb helyeken büszkélkedni szoktak, de nálunk még ezt is el lehet barmolni. Sámán múltheti lelete arra enged következtetni, hogy a zárt technológiai folyamatok bizony máshol sem tévedhetetlenek:

Eme cukiságot fényképeztem a múlt héten: egy (nem tesco gazdaságos!) sajt a Tescoban, fölül látszik, hogy mikor jár le a szavatossága (10.15), oldalt pedig látszik, hogy milyen állapotban is van a dolog... a képeket egyébként 9.-én készítettem...

Miközben nagyokat kacagunk, nem tudjuk eldönteni, hogy oltári nagy hülyeséggel, vagy vicces médiahackkel találkoztunk a Taschen kiadó egyik jó kis albumában. A Colors magazin könyv formátumú különkiadásaként jelent meg az 1000 Extraordinary objects címû album a Taschennél. Ennek a testrõl szóló fejezetében egyszer csak az Univer legendás fokhagymakrémjének a fotójára bukkantunk, mókás magyarázó szöveggel.

A Homár mindig örül, ha a nagyvállalatok veszik a fáradtságot és reagálnak olvasóink és a konkurencia ügynökeinek meglátásaira. A múlt csütörtöki norbis poszt kapcsán írta Eperjesi Imre Globus general manager, hogy:

Megdöbbenten láttuk az Index Tékozló Homár blogjában a *Norbi diéta erõs idegzetûeknek" címû anyagot és a becsatolt fotókat. A zárt technológiai folyamat fizikailag kizárja annak a lehetõségét, hogy ez megtörténhessen.

Hallottunk már egysmást a Norbi univerzum fogyasztási eljárásairól, legutóbb a fosatós csokitojás ütötte meg a mércét, de ennyire extrém módszerrel még nem találkoztunk. A Homár egyelõre nem találja a szavakat, úgyhogy át is adja a képernyõt Andrejnek, a becsületes megtalálónak:

Egy kollegina ebédjében volt ez a "jószág". Talán ez is a módszer kitalálójának az ötlete, hogy elveszi az étvágyat, így megelõzhetõ az elhízás :) Ps: A tettes eltéve, esetleges bizonyíték gyanánt...

Megrázó közeli képek hajtás után!

Azt hitte a Homár, hogy a kutyamacskakajákról sosem fog kiderülni, ki mekkorát kamuzott a csomagoláson, de hála a jóságos Gazdasági Versenyhivatalnak, ez nem így van. A Masterfoodsnak pl (csak) 48 millájába került, amiért Chappi-termékcsaládjukon többször szerepelt a "hús" szó a dobozokon, mint a márkanév, amikor mindössze 4%-ot tartalmaz, de még a 4% marhahús sem marhahús, hanem marhavér és egyéb húsok keveréke. Drukkolunk, hogy egyszer az összes állateledelen végigmenjen a hatóság. A Masterfoods (Whiskas, Pedigree, Kitekat, Chappi) szlogenjével köszönünk el: "A fogyasztó a fõnökünk, a minõség a hivatásunk, célunk pedig, hogy az árért valódi értéket adjunk."

A Homár akkor a legboldogabb, ha olvasói, a naiv ügyfelek és olvasói, a frencsájzok konstruktív párbeszédben találnak egymásra. Ez történik épp Subway-ügyben, ahol egy száraz bagett detektálása után a cég több üzletvezetõje is megnyilatkozott, most pedig ismét a naiv ügyfeleké a szó. Elsõként a múltkori fotókat beküldõ fogyasztó válasza jön, aztán hajtás után lesz még egy újabb száraz bagett, ezúttal az Oktogonról, egy Amerikát megjárt Subway-rajongó hazai tapasztalatai és végül egy olvasó, aki három helyen három különbözõ árat fizetett ugyanazért a salátáért:

Gál Péter levelére válaszolnék egész röviden. A bagettet tényleg szándékosan morzsolgattam, igyekeztem hozzáférni az 1240 forintos szendvics ehetõ részeihez. A mulatságos, ugyanakkor szomorú reakciója ellenére a Subwayt még mindig az egyetlen használható nemzetközi gyorsétteremláncnak tartom, de ezentúl inkább elmegyek a Deák térig.

Kaptunk egy válaszlevelet a Subway Westend üzletvezetõjétõl, aki szerint a száraz szendvicsre panaszkodó olvasónk vélhetõleg a szándékosan bagettmorzsoló konkurencia ügynöke. A Homár ezt nem tudja megállapítani, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ilyenkor egy "elnézést" elég szokott lenni a kedélyek lecsillapítására, ráadásul ingyen van.

Kedves Olvasó, illetve Tékozló Homár, vagy bárki aki a Subway - WestEnd kritikát írta! Sajnos az az érzésem, hogy ez a cikk valami ellenérdekû csoportnak, láncnak stb. lehetett csak érdekében. Ha ez így lenne, hogy valaki ilyen száraz bagettben kapta nálunk a szendvicsét, nagyon szégyelnénk magunkat. Én rendszeresen készítem a szendvicseket magam részére olyan bagettbõl, ami a lehetõ legrégebben sült, de még azok sem szárazak, ilyet meg még csak nem is láttam, hogy egy bagett a képen látható módon morzsákra hullott volna...hacsak a tisztelt fogyasztó, gondosan nem morzsolgatta, a kép kedvéért.

A Homár már születése elõtt leokézta a Subway hazai térnyerését, viszont úgy tûnik eddig tartott a csoda. Olvasónk ugyanis a Wesztendben bóklászva olyan szendvicset kapott, ami saccra legalább fél napja sült:

Az irodából néhány perc a Westend, ahol eddig a csirkefogós burgereken kívül mást nem bírtam megenni. Ezért aztán örömmel konstatáltam néhány hónapja, hogy beköltözött a Subway. A gyorsétteremlánc sikere a különbözõ ízesítésû frissen sült bagettekben rejlik, ez az, amit máshol nem kapsz. Na, már itt se.

A Homár nem vállal felelõsséget, ha olvasói egzotikus ételeket tesztelnek be felügyelet nélkül, ugyanakkor mindenkit erre buzdít, hiszen a felfedezõk élete izgalmas, legfeljebb a végén kiröhögjük. Így járt Pizzafun is az akciós mirelitcsemegével:

Történt, hogy betértem a közeli gazdaságos hipermarketbe, ahol akciósan kínálják a Chicago Town pizzát. Eddig még sosem kóstoltam, de gondoltam, hogy itt az ideje, mivel ára egy 4-essel kezdõdõ háromjegyû szám volt. Kiválasztottam a Salami deluxe feliratút, és számítottam rá, hogy kibontáskor nem pontosan az a látvány fog elém tárulni, mint ami a mélyhûtõpultból elvarázsolt. Hááát. Erre a sokkra nem lehetett felkészülni. 5, azaz öt darab szaláminak nevezett kolbászkarika sínylõdött a csomagolófólia alatt.

Hogyan is kezdõdhetne szebben a nap, mint egy boldogságos meki-nyugtával. A leletért Réka tette kockára testi épségét, de megúszta.

Ezt az érdekes, vagy ahogy a fejlécen olvasható, "Vidám" számlát kaptam egy meglehetõsen vizes mekis kávé után. ami igazán érdekes volt az a végén szereplõ rész: Mosdo:# im lovin it. Al Bundynak biztos tetszene:)

update 11:45 Bónusz paralink: Rákkeltõ anyagok a sültcsirkékben (Index) - ez mondjuk annyiból hülyeség, hogy bármilyen szénnésütött cucc rákkeltõ, de mindegy, kattintékony.