Hiába ment ki a divatból a mustárosvirslizés, a 119 éves Wenger Company úgy gondolta, csak rásózza tubusait a fiatalokra. Hatalmas brainstorm kerekedett, majd egy sötét laboratóriumban, szörnyû áldozatok árán létrejött a Go Wodka breezercsalád. A kizárólag röhejesen fogyasztható ital német, de már hazánkat is elérte.

Egy kritikus szájpadlás vallomása:

Ilyen visszataszító ízû Kinder-klónt még sosem ettünk. Száraz, roppanós, valószínûleg teljesen kakaómentes test, ami kellemetlen, szálkásodó funérra emlékeztetõ darabkákra hullik a legkisebb nyomás hatására. Persze az ajándék miatt vettük, ami a rajzfilmcsatorna valamelyik sztárja. Innen üzenjük az illetékeseknek: rettenetes – és a Kinderre is jellemzõ - új divat, hogy az ajándékos tojások leglényegét negligálva olyan meglepetés búvik a plasztiktojásban, amit nem összerakni kell, csak egyben kivenni a csomagolásból. Itt annyi a kreativitás terepe, hogy a figurák fejét nekünk kell rápattintani a testre és nem egymáshoz való fejeket és testeket is össze lehet párosítani.

Most már a legintimebb családi ünnepeken sem lehetünk teljes biztonságban az egyébként csodálatraméltó Schobert- marketinggépezettõl. A szaloncukor ezentúl nem az édes hedonizmus szimbóluma, hanem az Update-rendszer egyik tagja, ami ráadásul tele van riasztó nevû, állítólag egészséges vegyületekkel. A Homár azért elõvette civil énjét és szájszervét a Jelly Christmas Praline Coated With Dark Coating Mass-be vájta. Hát mit mondjunk, elég szar.

Tudta Ön, hogy milyen szellemi-szájüregi kútmérgezés folyik az általános iskolai büfékben? A dermesztõ részletekre egy nagykun olvasónk levele után kezdett fény derülni.

Szia Homár!

A munkahelyemül szolgáló általános iskola (nem vagyok pedagógus) büféjében bukkantam rá a hatféle dobozból álló kollekcióra, amely 125 Ft/doboz áron, elég undorító csomagolásban cukorkákat rejt.

A készlet: - Lama Spits - Elephant Snot - Gecko Eye Balls - Rotten Eggs - Donkey Ear Wax és a kedvencem: - Monkey Shits

Ugye kiskorában Ön is ábrándozott kolbász-, fokhagymás fõtt disznófej-, pizza-, matektanár- és szalonna ízû fagyikról? A seattle-i Jone Soda tulajdonosa biztosan, merthogy eddig is arról az extrém buborékosüdítõ-sorozatáról volt híres, amiben olyan vonzó gusztustalanságok vannak, mint a szaftos pulyka-, csöves kukorica-, brokkoliragu-, sõt kelbimbó ízû üdítõ. Anikó vette észre a CNN-en, a hírt hogy most új szörnyûséget dobtak piacra, a füstölt lazacos frissítõt.

A legjobb ár/teljestményû élelmiszer Spanyolországban a tejes kifli. A tizesével illetve hatosával forgalmazott termék legfeljebb 2 euróba kerül, ellenben két napig kitart, ha mást nem is eszik az ember. Nem állítjuk, hogy ez a helyi élelmiszeripar csúcsa, de olcsóbb tutira nincs. A Homár költséget nem kímélve expedíciót indított, hogy végére járjon a szörnyû összeesküvésnek: hogyan hízlalják alattomosan melegebb éghajlaton a jókedélyû lakosokat gyerekkoruktól fogva.

Annyira logikus, hogy tényleg érthetetlen, miért nem csinált valaki már sok-sok évvel ezelõtt Pitbull nevû energiaitalt. (Ja, ha valaki bizonyítékot szolgáltat nekünk az állítólagos Red Bula létezésérõl, azért örökké hálásak lennénk.) De mindegy is, most végre a karmaink közé került a homályba veszõ származási helyû Pit-Bull, ami igazi fúziós termék, amennyiben kanárisárga bombás mûanyag palackban lapul.

A betûtípus úgy-ahogy elmegy, a címkéje a hervasztóan ronda kutya miatt mégis riasztó, de kit érdekel ez, amikor low-end energiaitalt iszik.

Elõre is bocsánatot kérünk az érzékenyebb olvasóktól, de: muhahahaHA. Igazán naiv levelezõnket ugyanis egy egyszerû fekete fóliával és 18-as korhatárkarikával is sikeresen rázta át a Sole Rt. Ha rosszmájúak lennénk, azt is mondhatnánk, hogy mire számít, aki korhatárkarikás sajtot vásárol? De nekünk nincs semmiféle májunk. Viszont legközelebb kipróbáljuk, hogy csapvizet töltünk pet-palackba, ráírjuk, hogy „pina” és piacra dobjuk flaskánként mondjuk 250-ért. Fél év, és sírhat a Szentkirályi. Íme a levél:

Amikor egy fõszerkesztõ a repivacsorák, címlapfotózások és zsûritagságok világából lehajol, le, le, egészen egy biobolt polcaiig. Up írja egy meglepõ magyar termékrõl.

Rohanó világunkban sajna egyre ritkábban, de idõnként még meg-megvillan a magyar élelmiszeripari géniusz. A kelkáposztaízû keksz Turó Rudi és Boci csoki kaliberû karriert érdemelne - hibátlan termék. Kicsit olajos, de a visszafogott kelkáposztaíz fantasztikusan jól áll neki.

A tízlábúak védõszentje áldja meg Molit, aki a Váci úti Tescóban a kedvünkért lefotózta a teljes japán ízesítettmagocska-sorozatot. Tudják, ebbõl mutattuk be nemrég a wasabi tormás mogyorót, ami azóta is a legnépszerûbb rágnivaló a szerkesztõségben. A széria sokkal több mint ígéretes. Csámcsogjanak csak a neveken! Horeka Mix, Ajino Tayori japán mogyi mix, Édes mogyoró, Chilis kréker, Chilis-citromos kukorica pálcika. Most úgy érezzük, hogy olyan jelentõségû élelmiszeripari reveláció elõtt állunk, mint a Spring gyümölcslevek felfedezésekor. Ha kóstoltunk, beszámolunk. És még annyit: ismernek cikibb szót annál, hogy „mogyi”?