Két érdekes autóvásárlási kísérletet figyelhetnek meg alábbiakban. Mindkét levélírónk az AAA Autócentrumnál próbálkozott, az első versenyző be is fizetett egy Astrára, a másikuk megúszta nézelődéssel:

Pénteken sikerült vásárolnom az AAA Autócentrum Kft-nél egy 1996. Opel Astra 1.7td autót, melynek vételára 870000.-forint, ami az átlagárnál kicsit magasabb. (BÁR NE TETTEM VOLNA!). Elhoztam az autót pénteken este, szombat-vasárnap indult, hétfőn reggel kicsit hűvösebb volt már be kellett húzni. Kimentem az autóval, közöltem a problémámat, majd 1-2 órán belül közölték velem, hogy december 5-én tudnak foglalkozni legközelebb a dologgal szervizük elfoglaltsága miatt. (Finoman próbáltak elhajtani.)

A Homárt minden alkalommal meleg bizsergés fogja el, amikor hepiendről hall. Legfrissebb szerencsés naiv ügyfelünk Labdacs, aki a melegebb éghajlatra vágyó VW poszt után mágikus módon kapott egy csereautót:

Engedd meg, hogy tájékoztassalak a legújabb fejleményekről, annál is inkább, a közreműködésed hatása érezhetővé vált a VW-es emberkék hozzáállásán. Ők is lelkes Homár olvasók. Szóval ezer köszönet. Igen, képzeld, heppiend. Vagy heppi beginning. Ugyanis el sem hisszük, de sikerült kicseréltetni az autót egy teljesen újra. This is the beginning of a beautiful friendship... A post óta a következők történtek:

Zoltán szomorúan konstatálta, hogy az olcsó tintasugaras gépeket azonnali eldobásra gyártják, és mint ilyenek, a szerviz sem kezd velük semmit, azon felül, hogy hozat egy cseregépet a világ végéről:

Ez év márciusban befektettem egy canon pixma mp160-as multifunkciós készülékre. Október elején sajnos elromlott. Nyomozás következett, hívtam a győri interneten hirdetett szakszervizt, ahol közölték a canon elvette tőlük a jogot, és csak Budapesten lehet szervizelni, méghozza a Camera Kft.-nél. Sajnos címet és telefonszámot nem tudnak adni. Jó nyomozás, azért van az internet, nagy nehezen megtalálom a szervizt. Most költöztek, vezetékes szám van. Jó, felhívom, egy héten keresztül minden nap foglalt, vagy nem veszik fel, majd egy hétre rá sikerül.

Az ünnepek előtt Csak autót ne vegyenek címmel közöltük Eszter levelét, amiben az autószervizben szerzett búbánatos élményeit ecsetelte. Nekünk ez ecsetelésről az afta jut az eszünkbe, mégis valami kellemes meglepetésre számítottunk. Ez be is jött, az érintett cég egyik vezetője ugyanis részletes levélben válaszolt, cáfolandó, hogy Esztert szívatták volna. Alsó kattintás után Bor László számlamásolatokkal megtámogatott véleménye olvasható. Duplaollós kézrázás mindenkinek, aki nem hőbörög, ha megkritizálják, hanem normálisan elmondja, szerinte hogy volt.

Meg házat. Ha közlekedni akarnak, ott a BKV - bruhaha - meg a motorozás, bár az utóbbi révén az elviselhetőnél többször kell túlfejlett egóval és alacsony fizetéssel ellátott orvosokkal találkozni. És mesélhetnék a robogószerelők gyilkos trükkjeiről is. Szóval minden mindegy, bár lehet, hogy ezt csak a tízlábúakat aránylag ritkán megtámadó nátha mondatja velünk. No meg Eszter limuzin hosszúságú sztorija arról, hogy szopatta a Ferihegy Seat autószalon, végkimerülésig.

Visszatérő hobbi  a szériahibás autók gányolása. Valaki majd biztos megírja, mitől rosszabb a kereskedőnek, ha kicserél egy javíthatatlan kocsit és nem a Homáron látja viszont a bénázását. Labdacs esetében egy VW Polo nem bírja a fagypontot, az Óbudai Autójavító és a gyártó meg lassan egy éve széttárja a kezét és rendületlenül cseréli a "műszercsoport" illetve "elektronika" nevű alkatrészt, ahelyett, hogy az autót cserélnék vagy adnák vissza a pénzt:

A történetem ott kezdődik, hogy 2006 novemberében Kovács úr voltam, megvettem életem első Volkswagenjét, egy Polo-t. Vagyis megvettük. Feleségemmel együtt, nem túl hosszas keresgélés után, mivel neki ez már a sokadik VW emblémás autója (én a mai napig a japán márkákra esküszöm), eddig az összeset nagy megelégedéssel használta. Tudom, akinek VW-je van, nem sikeres ember, meg ősi román szokás. De maradnék inkább az ajtóletépésnél a következők miatt: a gépcsodát 2006 november végén helyezték forgalomba. Decemberben még nem használtuk, a még meglevő Honda Jazz-t hajtottuk helyette (én barom eladtam). Aztán január 3-án jött a hidegzuhany. A Polo nem indult. 120 km volt benne. Sötét műszerfal, forgó önindító, de nem induló motor. Még jó, hogy van mobilitásgarancia. Gondoltuk. Akkor még nem sejtettük, hogy gyakori vendég lesz nálunk a sárga autómentő.

A tegnapi hondás sztorira szolgál egy lehetséges magyarázattal ZePY, ami nem fog tetszeni naiv ügyfélnek:

Nem fényezési hiba! Ugyan nem Honda tulaj vagyok (négykarikás német márka), de az én autómon PONTOSAN ugyanilyen foltok vannak, és sajnos az okát is tudom. Szerencsétlenségemre egy beteg gyümölcsfa alatt parkoltam, amiről valamilyen gyanta szerű "izé" csöpögött szépen a kocsira. Nyár volt, sütött a nap, ez meg kellemesen rászáradt/megkeményedett. Megfelelő, metál fény lakkjához illő oldószerrel lemosva (tehát nem lekaparva!) PONTOSAN ilyen foltok keletkeztek (megmarta és betöredezte a lakkot, valamint ránézésre "összehúzta" a festéket alatta). Személyes probléma, hogy gyakorlatilag nincs olyan elem a kocsin, ahova ne jutott volna kisebb-nagyobb mértékben... Szívás!

A Homárnak nincs beható tapasztalata a madarak étkezési szokásai terén, de az legalábbis gyanús frika esetében, hogy az alig fél éves Honda Jazz fényezése az első, a szervizben fénykép alapján madárszarnak detektált folttal az alapozóig bomlik. A lényeg ugye, hogy madárszaros sérülésre nincs garancia, viszont ha tényleg az okozta a fent látható foltot, letaszíthatná a leggyengébb fényezés bajnokát, a régi Suzuki Swiftet:

2007. januárjában vettük át hosszas mérlegelés, utánjárás után az akkor még oly nagyon áhított HONDA Jazz 1.4 ES típusú autónkat. Álmunk volt a fekete szín, így amellett döntöttünk. 2007. augusztus utolsó napjaiban sajnálattal észleltük, hogy az autó fényezésén több helyen is felpattogzott a festék olyannyira, hogy a repedések alól kilátszik a fehér alapozó színe. Nem kicsit, nagyon. 2007. szeptember 4-én elvittük az autót a vásárlás helyszínére a HONDA Ercsi márkakereskedésbe, ahol fel is vették a reklamációról a munkalapot, és a bejelentést továbbították Önök felé garanciális ügyintézés végett.

Észak-dunántúli régiórekordnak tűnik, hogy Polo elromlott, garanciális fényképezőgépéhez a Euronics szervizében 10, azaz tíz ott eltöltött hét után rendeltek alkatrészt. Most egy negyedévnél jár, és semmi se történt. Kálvária és kínzó kérdések a hajtás után.

A Homárnak nem tiszte rendet vágni az iStyle és az iPodját javítani beadó naiv ügyfél között, főleg, hogy mintha ez most az Apple "szervizszokásain" múlna. Mondjuk ettől függetlenül vicces, hogy 7 rugóba kerül egy javíthatatlan készülék, de a szabály az szabály, az életérzésért fizetni kell. A 7 rugó amúgy a központi szervizbe postázás költsége lehet, a 26khuf meg egy újrafényezett "refurbished" gép ára:

Amikor az 50000 Ft-ért vásárolt iPodom másodszor is lefagyott, garanciális cserére vittem az Andrássy úti, iStyle boltba (szervizbe). Elsőre átvették, majd érdeklődésemre rutinosan hárítottak: