A szerencsétlenül induló sítábor történetének második részét is megkaptuk, Ákos levelében megdöbbentő részleteket közöl: táborozókat felpofozó biztonsági őrök, mentőautóban aludni kényszerülő mentősök és sms-ben kapott finom fenyegetés a Homár poszt miatt. Mi még nem kaptunk, pedig szívesen megírnánk a szervezők véleményét is. (Update: III. rész.)

Eredetileg nem terveztem, hogy az előző levelem után ismét írok nektek, de hát azóta azért történt egy s más. Tegnap este ugyanis egy fekete egyenruhás biztonsági őrökből álló különítmény érkezett a faluba, ha jól láttam, a helyi polgárőrséggel karöltve. A szobánkból kilépve egy franciául beszélő biztonsági őr közölte, hogy az apartmanunkat alkohollal nem hagyhatjuk el – egyikünk kezében egy dobozos sör volt – és azzal visszazavartak minket a szobába.

Ákos egyenesen a sítáborból közvetít, ahová az Exit Tours szervezésében utazott. Az oda érkező magyarok masszívan átverve érzik magukat, ugyanis az utazási iroda eddig csak egy túlfoglalt buszt, túlfoglalt szállást és egy matrac nélküli kanapét tudott felmutatni a szerződésben foglaltak helyett. (Update: II. rész, III. rész.)

Az EXIT Tours utazási irodával indultunk sítáborba 2008. január 30-án pénteken este a budapesti Március 15-e térről, a Mátyás Pince előtti buszparkolóból. A végállomásnak a franciaországi síparadicsom, Les Orres ígérkezett. A bajok már az indulásnál kezdődtek, amikor is az 51 fős buszra 50 utasnak adta el az EXIT Tours a helyet, de ugyebár két sofőrnek kötelező vezetnie ilyen távon.

Zsófiék Prágától Pozsonyig feszülő hólyaggal, ám reménnyel telve utaztak a buszon, amin nem működött a mosdó. Még egy sört is vettek, hiszen megkapták az ígéretet, hogy Pozsonyban pihenőt tartanak, ahol mindenki elintézheti a dolgát, de erre végül csak a Népligetnél került sor.

Nyáron elmentem a barátommal és nővérével három napra Prágába. Az Orangeways buszjáratot választottok, mert így a legolcsóbb. (Vezetni nem tud egyikünk se.) A hirdetéseikben is az szerepel, hogy alacsony árak mellett milyen kényelmes utazást biztosítanak mindenféle extrákkal. Odafelé nem is volt semmi problémánk.

Szekértábor egyszerűnek tűnő útjának minden mozzanatába beleköpött a MÁV. Egy vonata és csatlakozása sem úgy alakult, ahogy eredetileg eltervezte, végül még szerencsétlen öngyilkos miatt is vitázhatott a masinisztákkal.

Pilisvörösvárról kellett Debrecenbe utaznom (és vissza). Előző napon megvettem az odaútra a jegyemet (Páva IC), és az egykori Elvirán kinéztem a Vörösvárról induló vonatot, amivel a Nyugatiban kényelmes 20 perces átszállással el is érem. A könnyebb érthetőség kedvéért kénytelen vagyok vázolni a tervezett átszállást. Tehát:
7.25 Pilisvörösvár - Nyugati Pu. 8.05 
8.23 Nyugati Pu - Debrecen 10.52

Mikulás a Lufthansa jóvoltából 5 órát töltött el a müncheni reptéren, pedig már nagyon szeretett volna hazaérni. Az ügyfélszolgálat ott már nem tehetett semmi, de legalább adott 10 eurót reggelire, az is valami.

Eddig körülbelül 100 ezer kilométert repültem a Lufthansával, és egészen mostanáig a korrektségük tetszett a legjobban. Természetesen vannak a Lufthansánál olcsóbb és szolgálatkészebb légitársaságok, de mindent egybevéve a cégről pozitív benyomásom volt, mint említettem, egészen mostanáig.

Nemsokára berakjuk hírbe, ha egyszer rendben, az ügyfelek alapos megfingatása nélkül ér célbe egy Wizzair-járat. Most még nem ez a hír. Gábor tapasztalt skandinávszakértő, mégis megkísértette az istent és Göteborgból Wizzairrel akart Pestre jönni. Persze megkapta a magáét, az utastársival együtt. A legnagyobbat az a fiú szívta, akit semmiképpen nem akartak felengedni a gépre,aztán kiderült, hogy jó néhány üres szék maradt. Kalandok alant.

"A Lufthansáról alkotott véleményem? Vízfejű multi, cselekvésre képtelen, felelősséget maximálisan elhárító, udvariatlan, tájékozatlan, arctalan, fogáspont nélküli, zsírosan csúszós hájtömeg, az ügyfelet semmibe vevő társaság." Mi gerjeszt egy kisgyermekes apát ilyen kemény szavakra? Ismerkedjenek meg Péterrel, akit egyszer már megszívatott a Lufthansa, de ez neki nem volt elég, amit most 400 ezer forintja bánt. Ja és pár pótolhatatlan emléket is elvesztett. A történet rávilágít, hogy a válság egy rakás céget joggal söpör el a föld színéről.

Pompás légitársaságunk utasbarát megoldása: a Velencéből érkező keddi járatot törlik, az utasok vagy vesznek jegyet másnap reggelre a Malév-járatra, vagy megvárják a szombati Wizz Airt, esetleg az éjjal átjutnak Milánóba vagy Rómába és onnan próbálnak hazajutni. Ráfaragott a jó Wizz Air, mert a megszopatott járaton volt egy újságíró, aki megírta mindezt a Homárnak.

Bölcs vendéglátósok élnek a nyugati végeken: nem kötik a vendégek orrára, hogy a 14800 forintos szobaárhoz éjszaka nem jár fűtés, no meg azt sem, hogy a szobák alatt hajnalig nyitva tartó kocsma üzemel. Mivel a legbölcsebbekből politikus lesz, történetünk főszereplője a szentgotthárdi polgármester. Sztori alant:

A közhiedelemmel ellentétben Amerikában sincs kolbászból a légiközlekedés sem. Legalábbis Bellának sikerült olyan élethelyzetbe kerülnie a világ egyik legnagyobb társaságánál, hogy hajnalban elküldték őpet közértezni, mert a repülőn nem volt se étel, se ital:

Szeretnem megosztani veled a tortenetemet, hogy minden magyar ember lassa, hogy bar USAtol mindenki el van ajulva, hogy ott mindenki a fogyasztoert van, azert ez nem minden esetben igaz! Tortent, hogy ket hete az American Airlines New York-Miami belfoldi jarataval utaztam, igy belfoldi szolgaltatast kap az ember. Vagy nem kap. Mert az tortent, hogy reggel 5 kor NYban a boardingos holgy ezt mondta be: "Holgyeim uraim ezuton szeretnem onoket tajekoztatni, hogy a jaraton etelt italt nem szolgalunk fel technikai okok miatt. 6illetve 10$ ert vasarolhatna snacket, de keves van belole, igy azt javasoljuk aki akar, menjen es vasaroljon be maganak.. barmilyen mennyiseget felvihet a gepre, nincs korlatozas. mivel hajnali 5 van tudjuk a repter zarva de nehany percen belul a 42-es vagy a 34-es kapunal nel talalhato bolt kinyit. Ott tessenek probalkozni... "