Egész jó a Homár lefedettsége, ugyanis jelentkezett még egy utas a Ryanair gironai járatáról, aki tisztába tette a sztorit. Ami így, ebben a formában még riasztóbb. A reptéri checkin díja ugyanis nem fix 20 euró, ahogy azt előző Naiv Ügyfelünk feltételezte, hanem bármennyi lehet és repterenként változik. Jól hangzik, mi? Részletek alább:

Éva egy ma született csecsemő, lélekben mindenképp, hiszen még képes meglepődni, sőt kiborulni azon, hogy a fapados légitársaságok mi mindenért képesek megsarcolni az utasokat, és milyen szemérmetlen összegekre. Egy egész járatnyi nyugat-európai utassal együtt azon képedtek el Gironában, hogy aki nem hozott otthon kinyomtatott beszállókártyát, hanem a reptéren próbált a géppel printelni, annak utanként és fejenként 20 eurót kellett kiköhögnie. Sztori alant.

Lépjünk túl az utazási irodával utazók sikerességének megkérdőjelezésén, mert sokan vannak, akik nem szeretnek szervezéssel és keresgéléssel vesződni, ezért ezt a megoldást választják. Nem is lenne ezzel baj, ha a befizetett pénzért ott nyaralhatnának, ahová készültek. NetTündérék tavaly az Ibusszal indultak Ciprusra, ahol város helyett falu, szálloda helyett pedig csatornabűz várta őket. Végül a BKIK Békéltető testületénél is elbuktak, bár a panaszuk bizonyíthatóan jogos volt.

Mi tavaly nyáron töltöttük el életünk eddigi legrosszabb nyaralását Cipruson az IBUSZ szervezésében. Azért döntöttem úgy, hogy megosztom az internetezőkkel rémálomnyaralásunk történetét, mert nem szeretném, ha mások is úgy járnának, mint mi.

A Homár akkora kozmopolita, hogy Bloomberg polgármester egy alkalommal sírva adta át neki New York kulcsait, de abszolúte megértjük Istvánt, hogy felhúzta magát, amiért a MÁV hangosbemondója Marosvásárhelyt Tirgu Muresnek mondja, miközben románul persze nem ad információt és Wient lebécsezi. Olvasónk higgadt elemzésében odáig jut, hogy "Ki az a kádár-ceusiszta vadbarom aki ezt kitalálta?", úgyhogy már csak ezért is érdemes elolvasni István levelét.

Pumpui tavaly ősszel talált a Fantasea Búvár Tour utazási irodára, amikor a legolcsóbb repjegyet kereste Thaiföldre. Megállapodtak, lefoglaltak, ő fizetett, az indulás napján pedig beindult a buli: az előre kifizetett retúr jegyek nem aznapra szóltak, majd a hazaindulás napján kiderült, hogy még csak nem is retúrok.

November 3-ig kifizettük a négy repülőjegyet (4x196.000 HUF), február 10. oda, március 4. visszaúttal. Innentől nem történt semmi egészen az indulás napjáig. Ekkor P.I. akitől a jegyeket vettük felhívott reggel, hogy elindultunk-e már a repülőtérre, mert ha igen akkor forduljunk vissza, mivel valami általa ismeretlen, misztikus hiba miatt a foglalásunkat áttette az Egyptair február 11-re.

Gabi szerint vége a nemzetközi vásárlásnak, miután nem tudni, hol, hányszor akarják átváltani a forintot, amíg elfogadják, és ezalatt mennyivel emelkedik a kifizetett összeg. Swisstől CIB-forintkártyával online repjegyet venni 10 ezer forinttal dobta meg a valódi árat:

A swiss.com-on vettem március 3-án egy retúrjegyet Zürichbe, forintért (nem volt választási lehetőségem más devizára). A vásárláshoz a magyar forintkártyámat használtam. Ma reggel nézem a banki (CIB) terhelést, még csak a kártyaforgalom látszik, 693.46 USD + 2 USD-t terheltek, a zárolt összeg 173510.66 és 498.58 forint. A foglalás, visszaigazolás, vásárlás 163100 HUFról szól. Mire a bankba ért, már USD lett. Nem értem, én USD-s vásárlást nem engedélyeztem, a bank akkor miért terheli ezt be nekem? Azt sem értem, hogyha át is váltják akár "technikai okokból" az összeget USD-re, abból hogyan lenne kb. 1 perc alatt (amíg beérkezik a vásárlás a bank rendszerébe) 10000 forintos növekedés? Ez percenkénti 6%-os inflációnak felel meg.

A "legkommunistább dolog a kapitalista Magyarországon"-verseny erős favoritja a magyar hatóságok által kiállított nemzetközi jogosítvány. A dolog annyira szép kerek, hogy el sem hinnénk, ha nem láttuk volna Varga Péter fotósorozatán. Adott egy vicces külsejű, többoldalas sajtpapír, amire kézzel írják föl az adatokat, a fényképet meg csak úgy beleragasztják. Az idegen országok közlekedési rendőreiből feltehetőleg heves kacagást kiváltó izét tehát kézzel töltik ki, természetesen kizárólag magyarul. A nemzetközi jogosítvány lényege ugyanis, hogy angolul, spanyolul, németül vagy oroszul ne legyen kitöltve. Levél alant. Ja, és aki használt már ilyent és ellenőrizték is vele, kérem írja meg a Homárnak, mi volt a helyi szervek reakciója!

A Homár a civil életben, ha ügyfélszolgálatra keveredik, leginkább mulyának, sőt megalkuvónak mondható, de arra azért még én is hevesebben reagáltam volna Jénél, ha egy pénztáros egyszerűen kettétöri a bankkártyámat, majd eszébe sem jut kárpótolni érte. A hülyeség és megakuvás mellett elvesztős is vagyok ugyanis, úgyhogy pontosan tudom, milyen aránytalanul sokba kerül a kártyapótlás. No és mennyi időbe. Íme a gandhista, sőt talán már-már beletörődő Jé története:

A sítáboros panasz eddig három részben szerepelt a Homáron (I., II., III.), és most itt az epilógus az Exit Tours jogi képviselőjétől. És a Homár, mint mindig, természetesen most is örömmel közzéteszi a másik fél véleményét.

Nézzük az alapvető tényeket. Az Exit Tours Kft. évek óta sikeresen működő utazási iroda, amelyik elsősorban diákturizmus szervezésével foglalkozik, ezen belül is síutak szervezésével. Évek óta többezer egyetemista ill. diákutas utazik egy szezonban az Exit Tours-szal síelni. Jelenleg is körülbelül 2.700 utas tartózkodik franciaországi síterepeken az Exit Tours szervezésében. Ezen adatok alapján nyugodtan kijelenthető, hogy elenyésző a panaszok száma.

Kövekezzen a sítáboros horror harmadik, egyben remélhetőleg befejező része. Úgy tűnik, a szervező Exit utazási iroda munkatársa átbeszélte a sítáborban résztvevő magyarokkal a problémákat, és miután kiderült, hogy a problémákat a franciák okozták, ezentúl igyekeznek együtt megoldani azokat. (I. rész, II. rész.)

Tegnap este sikerült beszélnünk G.-vel. Ő kezdeményezte ezt, és normális hangon részletesen átbeszéltük azokat a gondokat, amiket nektek is megírtam. A jelenlegi helyzetben a legégetőbb probléma továbbra is az, hogy 40 embernek a szállása nem megfelelő, 6 és 5 ágyas apartmanok helyett a legjobb indulattal is 4 ágyas szobákban lakunk.