Medvelac és Petike örvendeztetett meg ezekben a nehéz, fórummentes napokban ezekkel a friss vicces címkékkel:

Néha azt gondolom, hogy a nyelvvizsga felmentést ad a közismereti tárgyak ismerete alól. Különöskép ha elolvassuk, hogy honnan is érkezett az áru.

Egy újabb hangulatkeltõ okmányirodás naivügyfél, azoknak, akik szeretik:

Mivel terítéken vannak az ocsmányirodák és szeretek belógni a sorba, elmondom hogyan lett jogosítványom a szokásos procedúrákon felül. Mivel alapjába véve gyáva (janem, törvénytwisztelõ) vagyok, úgy döntöttem, hogy jogosítványom is lesz, ha már motorozni szeretnék. Kb. május 10.-nél jártunk, próbáltam idõpontot foglalni több helyen is, a második kerületben például kis híján sikerült szerezni egyet június 20. környékére, úgyhogy inkább belevetettem magam a sûrûjébe. Nem foglalunk semmit, vizsga után három nappal irány Petzvál és beálltam a sorba a III. kerületi csótányosban.

Dexter68-tól kapta a Homár ezt a végre nem Tesco-akciót.

Mintha csak ráérzett volna T. olvasónk, hogy a Homár nemsokára mélyebbre mártja ollóit az okmányirodák körüli mocsárban. Következzen Attila rendszámváltós kalandja a misztikus szoftverhibával, aztán jövõ héten folytatjuk a mókát:

Megpróbáltam ma az autóm sárga rendszámát fehérre cserélni, nem sikerült. Az okmányirodában, ahol ezt intézik, és ahol ez általában fél óra alatt kész is van, azzal a megdöbbentõ infóval fogadtak, hogy szeptember 15-re tudnak idõpontot adni. Miután fellapátoltam az álamat, a csoportvezetõhöz fordultam, aki elõadta, hogy új a számítógépes szoftver, ezért naponta két - még egyszer Kettõ db - forgalmit tudnak megcsinálni.

András nyilvánvalóan nem olvasta korábbi mistralos történeteinket, és úgy általában nem nézett utána az interneten semminek, csak betért vásárolni. Kérjük hasnoló eseteknél fokozottan legyenek észnél, mert ilyen szinten nem érdemes magukat szivatni:

1. Csütörtök. Megvszem az MP3 lejátszót a Mistral XI.-kerületi boltjában. Választék, a honlapon található lista ellenére, valamint kártyás fizetés a matrica ellenére nincs, de barátságosan útbaigazítanak a sarki ATM-hez.

2. Szombat. Készülék elhalálozik. Sebaj, ilyen van, majd kicseréljük.

Zoltán rövid, ám oktató jellegû története középpontjában a Citibank vadonatúj kártyaakciója áll. Csak az a fránya apróbetûs rész ne lenne, különben egészes meglepõen korrekt lenne az ajánlat:

Ha valaki többet jár Ferihegyen évi 2 napnál, mostanában mindenhol citibankos arcokba botlik (+ óriásplakát a Nyugati téren), akik széles mosollyal osztogatják, ajánlgatják a legújabb akciót: a Malév törzsutas programjában felhasználható hitelkártyát. A program lényege, az, hogy minél többet utazunk a hazai flottával, annál több pontot szerzünk és ezek egy elért szám után némi kedvezményt, prioritást jelenthetnek. Jobb hely, olcsóbb jegy, kevésbé bunkó bánásmód a gépen, mint a közértben az extra matrica, vagy a benzinkútnál a Smart kártya. Ehhez jött be partnernek a Citi, akiknél ha az Õ hitelkártyájuk használjuk, extra pontokat kapunk, így ugye hamarabb ülhetünk szélesebb fotelba a törzsutas programokkal.

A folyékony iPodos robbantóknak hála nálunk is megy a para a reptéri beszállásoknál. Ferencet rendõrségi segítséggel szedték szét egy ködös hajnalon:

Pár hete nyaralni mentünk Spanyolországba. Indulás hajnalban Ferihegy 1-rõl. Egyébként is kissé paprikás hangulatban mentem, mert hajnali négyre kellett kiérnünk. Na sebaj, kiértünk. Szokásos procedúra. Csomagok leadása, útlevél ellenõrzés. Na aztán jött a fémdetektor. Táska, szemüveg, aprópénz, mobil átvilágítva. A hátizsákot vagy 5x visszatolták. Tele volt mûszaki cuccal. Notebook, kamera, PDA, iPod, töltõk, vezetékek tömkelege. Persze ide raktam mindent a reptéri szarkák elõl. De semmi gond. Átment minden. Jött a család is, minden oké. Kerestünk ülõhelyet és vártunk. Van meg másfél óra semmittevés. Hogy mi a fenének kellett ilyen korán idejönni. Beszélgettünk, figyeltük az embereket. Mindenki álmos volt, nem messze egy kislány sírt, talán 2 éves ha lehetett. Egyszer csak hangosbemondóban halljuk a nejem nevét, xy fáradjon az információs pulthoz.

Józsi volt olyan kedves és az egész világgal megosztotta ezt a sejtésünk szerint soha vissza nem térõ brutális mosógépvásárlási alkalmat:

Kedves Homár! Ha szeretnél mosógépet részletre venni, feltétlen a debreceni Media Márktba menj! Hogy megéri-e? Döntsd el magad!

Önök még mindig a net elõtt rohadnak, ahelyett, hogy kirándulnának a Bakonyban? De ez még semmi, vannak akik még akkor is dolgozni próbálnak, amikor meghalt a modemjük. Gyula például ahelyett, hogy várt volna néhány napot, hetet, amíg a T-Online szépen lecseréli elhunyt készülékét, maga próbált utánajárni:

Történt, hogy meghalt a DSL kapcsolatunk (T-Online). Úgymint se kép, se hang. Sebaj, felhívom a céget, hogy mi van. Mondjuk a megadott szám (143– amit a T-Online saját programja kiír) hibás, de pillanatok alatt megvan a helyes szám (1234). Elmondom hasfájásom. Pillanatok alatt beazonosítjuk, hogy a modem nem találja a DSL jelet a vonalon. Semmi gond, szinkron hiba, kivizsgálják. 72 óra maximum, de általában sokkal gyorsabb. Nagyon kedvesek, segítenek, stb. Ha kész, visszahívnak.

Aki a homáros tapasztalatok ellenére utazási irodával próbált nyaralni, bizonyára találkozott a dinamikusan változó kerozindíjjal. Taky történetébõl kiderül, mi történik, ha a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség szerint szerzõdéskötés után nem emelhetõ kerozin-pótdíjat megpróbálja visszaszerezni az ügyfél:

A nyaralásunkat idén Máltára terveztük, ehhez a Budavártours utazási irodát választottuk. Minden nagyon szépen indult, még tavasszal befizettük az elõleget a július elei nyaraláshoz (mondván nagy iroda, addig biztos nem megy tönkre). Nyaralás elött néhány héttel mentünk befizetni a végét. Ekkor ért a meglepetés, hogy "kerozin-pótdíjat" kell fizetnünk, ha nem akkor majd egyszer csak vissza kaphatjuk a befizetett pénzünket (természetessen a levonások után, mivel erre nem terjed ki a sztornó biztosítás).