Ha ezt előbb olvassa a Homár, biztos nem posztolja az Oakley-harcos pozitív történetét, de úgyis itt a hidegfront, legalább a szívekbe költözzön egy kis melegség. A legfrisebb fejlemény, hogy a karcmentes Dr. Batz-papucsok után nyomozó K. közepesen köcsög bullshittelgetős válaszlevele után felhívta a kereskedelmi igazgatót, aki végre felfogta, hogy értük és nem ellenük küzd a T. fogyasztó. Körbenéztek a kérdéses üzletekben, ahol tényleg találtak leharcolt papucsokat a raktárakban. Fáradozásaiért cserébe K. kapott egy grátisz papucsot, ami ugyan nem a hagyományos 8-10 pár, mint Dubaiban, de legalább valami:

Tegnap, miután Makó László kereskedelmi igazgató nem túl kedves levelét megkapam, úgy gondoltam ez nem maradhat ennyiben, így telefonon felhívtam őt. A telefonos beszélgetés során a kereskedelmi igazgató rájött arra, hogy én nem lejáratni akartam a cégét, hanem valós a problémám és egy idő után hangnemet váltott. Megegyeztünk abban, hogy elküldöm neki a postacímemet, és ők egy garantáltan hibátlan példányt elpostáznak számomra utánvéttel. A levelet meg is írtam, elküldtem részére. Néhány órán belül visszahívott Makó úr és elmondta, elmentek az általam felsorolt üzletekbe és valóban kifogásolható minőségű papucsok voltak a raktárban.

Eheti(havi) rendhagyó heppiendes történetünket Mattv prezentálja, aki olyannyira magába szívta a napszemüvegben határozottan nézést, hogy az Andrássy úti Oakley-kimérésben is megszeppentek és ingyen kicserélteték neki szemüvege törött szárát. Persze nem első nekifutásra:

Alábbi eset tegnap történt meg velem az Andrássy úton lévő Oakley szaküzletben: Fél éves vadító Oakley napszemüvegem szára áldozatául esett a szombat esti partinak, így gondoltam szerencsét próbálok a hivatalos forgalmazónál - hátha olcsón megúszok egy cserét. Persze tudom én, hogy a napszemüveg nem az este kelléke, de a buli du 3-kor kezdődött, így talán érthető, hogy miért volt nálam. (Hát persze - a Homár) Betértem tehát az üzletbe, ahol valószínűleg azt gondolhatták, hogy minden vágyam hogy minél több pénzt ott hagyjak, és közölték, hogy csak a teljes keretet tudják csak cserélni, 12 ezer forintért.

A japán specialitások közül sajnos nem rovarszex-paradicsomot nyitottak a Gatwick reptér mellett Angliában, hanem az Ötödik Elemből is ismerős kapszulahotelt, hét négyzetméteres lakrészekkel. A Premium kategória már 10 négyzetméteres, mindkettőben van ingyen wifi és kábeltévé, az ágy meg kétszer egy méteres, vagyis a luxusverzióban még annál is szélesebb 30 centivel. A klausztofóbiások megnyugtatására a weboldal nem szól a belmagasságról. Megnéztük az árakat: egy Prémium kabin holnaputánra, 7 órás időszakra 61 font, azaz 22 ezer 200 forint.

Tegnapi kétségbeesett papucsvásárlónk levelére reagált a Dr. Batz kereskedelmi igazgatója. Konstruktív és információban gazdag leveléből kiderül, hogy az üzletvezetők kérésére van mindenhol egy darab papucs méretenként, mert drága a bérleti díj, illetve azon belül azért karcosak a 38-39-es méretű termékek, mert azt teszik ki mindenhova (sztenderd nőilábméret), hogy ne kelljen feleslegesen a raktárba járkálniuk az eladóknak. Ezután gyengéd fikázásba fordul a kereskedelmi igazgató, mondván ők nem kapnak vissza sérült árut, naiv ügyfél semmiféle bizonyítékkal nem támasztotta alá panaszlevelét (gondolom itt a fotóval, sorszámmal dokumentált hibás árukészletet hiányolja), de még a boltok nevét sem írta össze. Ráadásul bátran "nem adott meg semmilyen eléretőséget e-mail címén kívül" és nem várta meg a válaszát, mielőtt a Homárnak elküldte a panaszt. Mivel a homáros levelek mintegy 4-5 százalékára érkezik értékelhető hivatalos válasz, arra bíztatunk mindenkit, nyugodtan írják meg panaszaikat, majd szólunk, ha időközben durván feljavul ez az arány. Most viszont következzen a válaszlevelek gyöngye:

Sajnálattal olvastam alábbi levelét termékeinkkel kapcsolatban. Mivel azonban több dologban nem értünk egyet, kénytelen vagyok kiigazítani állításait, illetve magyarázatot adni az alábbi néhány kérdésre:

Belgapajti elkövette az Ősbűnt, miszerint unalmas hetilapot vásárolt, ezért logikus volt, hogy a Spar biztonsági emberei kicsit megfingassák. Olvasónk ezt megírta, a bolthálózat meg válaszolt. Ez olvasható alant, sárdobálás és árokásás sajna nincs benne.

A Homár nem érti, miért akarhat valaki házasodni, amikor csak a baj van vele. András például már megtanulta, hogy rögtön az elején, neje névváltoztatásánál adódhatnak problémák, mert sem az önkormányzat, sem az OTP nem asszisztál túl lelkesen egy ilyen művelethez:

A magyar hivatali ügyintézés visszásságaival kapcsolatban szeretném az alábbi történetet megosztani veletek. Első rész: házasság. Májusban kötöttünk házasságot feleségemmel. Esküvő után bementünk a XI.ker.-i önkormányzathoz, hogy névváltozás miatt a személyit megcsináltassuk a páromnak, jogszabály szerint 8 napon belül meg kell csináltatni. A dolgot bonyolítja hogy esküvőnköz képest két hét mulva Feleségem egy másik esküvőn tanúként volt hivatalos amire nem ártott volna ha már új néven tudja igazolni magát. Az okmányirodában az illetékes hölgy azt mondta hogy 30 nap alatt csinálják meg az új személyit. Említettük hogy két hét múlva készen kéne lenni mert tanú és ugye régi néven nem lehet, erre azt a választ kaptunk, hogy akkor ne legyen tanú!

Egy utcai papucs utáni nyomozás során döbbent rá K. arra a közhelyre, hogy kicsiny hazánkba nem érnek el drágább termékek, csak a középszart forgalmazzák, mert azt viszik a népek. Illetve, ha mégis van, akkor mintadarab egy példányban, amit általában már lezúztak a t. vásárlók:

2007. június 29-én arra szántam el magam, hogy veszek magamnak egy Dr. Batz utcai papucsot. Akkor még nem sejtettem, hogy ilyen kalandos délután vár rám. Kirándulásom a WestEnd áruház legalsó szintjének egyik cipőboltjában kezdődött, ahol ki is választottam a szimpatikus modellt, 39-es méretben. Viszont ebben a cipőboltban ez a példány sérült volt, gyűrött volt a bőr és több helyen mélyen meg volt karcolódva és állításuk szerint csak ez az 1 db volt belőle. Sebaj, átmentem a WestEnd-ben lévő másik cipőboltba, ahol szintén forgalmaznak ilyen papucsokat, de ott nem volt 39-es méret. Gondoltam megér pár kilómétert és átmentem a Mamut bevásárlóközpontba. A felső szinten van egy cipőbolt, ahol volt ugyan méret, de szintén hibás, karcos volt a papucs. Még mindig nem adtam fel, így elmentem a MOM pakrba, ahol az alsó szinten lévő gyógynövény boltban forgalmaznak Batz papucsot, de sajnos nem volt méretben.

Leslie levelének köszönhetően hétvégi büntető videókollekciónk a hisztérikus mörcsandájztermékek irányába fordult:

Tegnapi kalandozásaink során a Gulliverben találtuk ezt a hiánypótló játékot. Igazán tartalmas szórakozás a 3+ éves korosztálynak. Bocs a képminőségért, de a lényeg azt hiszem így is jól látható. (Pókember-fanoknak ehhez refill, és még további fa***ok pl. itt.)

Ennek örömére következzen néhány elvetemült játék reklámja és videótesztje:

A Homár tökéletesen megérti Tamás problémáját, mert sajnos sok helyen általános nézet, hogy a vendéget az első humáninterakció alkalmával le kell húzni, és ez legtöbbször a ruhatár egy vendéglátóipari egységben. Mi másért vinné be oda a cuccait a vendég, minthogy felszabadultabban fogyaszthasson? Nem, fizessen súlyos pénzeket egy kicsit sem őrzött fogasért már az elején, szokja a hangulatot:

Már előre látom a kommenteket, hogy megérdemlem, mert minek járok az éjszakai gyerekmegőrzőbe (ismertebb nevén a Zöld Pardonba), de azt gondolom, hogy a történet szempontjából ez most teljesen mellékes. Évek óta úgy járok le rendszeresen, hogy edzés után arra veszem az irányt, általában koncertkezdésre mindig pont oda is érek. Ha jól emlékszem 5 éve van csomagmegőrző a fenti bejárat mellett, és eddig mindig az egységes darabárat fizettem az amúgy évről évre egyre kisebb sporttáskám után. Tegnap este aztán az alábbi párbeszéd zajlott le a ruhatáros és közöttem, miután a pultra tettem az amúgy egy nagyobb női táskánál semmivel sem hosszabb, csak szélesebb sporttáskámat:

Orsi majdnem a saját szemével látta, ahogy egy csapat parlagfű könyörtelenül bepollenez egy ikarusznyi cseszlovák wellnessnyugdíjast:

A média nap mint nap tele van a parlagfű elleni harccal, különböző programokkal, tervekkel, bizottságokkal, melyek mind arra hivatottak, hogy a több millió embernek allergiát okozó parlagfű kiirtásában segítsenek. Több milliós kiszabható bírságokról beszélnek. Ehhez képest: két hete a Városligetben jártunk, annak is a legszebb részében, a Vajdahunyadvárban. Ott van az Anonymus Étterem, ahová beültünk egy sörre. A kerthelyiségben üldögélve lettünk figyelmesek arra, hogy a vár körüli tóban lévő kis szigeten hogy burjánzik a parlagfű. Csináltam pár képet, amit most mellékelek. A mezőgazdasági területek tulajdonosait megbüntetik, ha parlagfüvet találnak a területükön, de a Városliget közepén nem gond ugyanez?

További hátborzongató képek hajtás után! Először a nők és a gyerekek!