Naiv ügyfél nem foglalt asztalt, úgyhogy neki aztán édesmindegy volt, de azért meglepődött. amikor rákérdezett az 50%-os kedvezményre a Mezcal étteremben. A pincér szerint csütörtökön van a kedvezmény, amivel csak az volt a gond, hogy a falra ki volt írva, hogy vasárnap is jár:

Vasárnap 1. házassági évfordulónkat szerettük volna ünnepelni a Tompa utcai Mezcal mexikói étteremben. A döntés az éttermet illetően viszonylag ad hoc született, közel lakunk. Derengett, hogy csütörtökön és vasárnap 50% kedvezmény van, de persze mindezt nem csekkoltam le a neten, ill. az étteremben belül sem, mivel kint ültünk le. A rendelés előtt rögtön kérdeztem is, mikor van kedvezmény. A válasz: "Áááá, az az asztalfoglalós kedvezmény, csütörtökön van". Akkor rosszul emlékeztem. Rendeltünk, ettünk. Kártyával fizettünk, ezért be kellett mennünk, ahol öles betűk hirdették: "Csütörtökön és vasárnap 50% kedvezmény asztalfoglalás esetén." Hát mondom, ha én ezt tudom, felállok, foglalok asztalt és visszaülök. A pincér persze tagad, majd mikor az amúgy általában békés természetű Feleségem is kérdőre vonja, ennyit mond: "Hölgyem, kikérem magamnak, én nem hazudtam, csak nem mondtam el a teljes igazságot!"

Csak egy teljesen hétköznapi túlfoglalás történt a **** Apartmanban, ahol kuponos naiv ügyfél csapata úgy érezte, hogy annyira le vannak szarva, hogy még a fűtést sem kapcsolják be miattuk, nemhogy a recepció kinyisson. A létesítmény vezetőjével történt konfrontáció után a felajánlott picsába elhúzás opcióját választották:

Naiv kuponvásárlóként gyanútlanul érkeztünk meg Gyulára (2013.05.26.), a több, mint 2 hónappal korábban a szálló által felajánlott időpontok közül választva. Az, hogy az apartmanunk a megbeszélt 13 órakor nem volt előkészítve, utólag már csak hab a tortán. Gyorsaságot ígértek, 14.15 lett a vége. Már gyanús volt, hogy a ’főépületet’ megkerülve (ahol az iroda-recepció is található) az utcasarkon túl egy teljesen más épületbe érkeztünk. A szobába belépve kissé meglepődtünk, hiszen az általunk megvett kupon Delux apartmanra szólt, amit a neten meg lehet nézni és hát ehhez képest egy kissé hiányosan berendezett jégverem fogadott minket 17 fokkal a szobában. Mindezen túllépve úgy döntöttünk nem szólunk, bár egyértelmű volt a helyzet, ami a későbbi egyeztetések során bebizonyosodott: a szállónak a kuponnak hála túlfoglalása volt. A cash-el kvázi 100%-ot fizető vendégek kapták meg a mi apartmanunkat, amit 2 hónapja foglaltam, a kuponos meg ne akarjon jobbat. Azt hiszem ezt hívják a vevő megtévesztésének, nem?

Naiv ügyfél szerint dupla árlistával igyekeznek csillagászati összegeket kiszedni a turistákból a Frizzante étteremben. Egy pohár tokaji aszúért 18 ezer forintért számoltak fel, amiből hirtelen lett 3 pohár. Végül 73 ezer forintot szerettek volna kérni, majd a rendőrség hívására az összeg a felére esett:

Két vendég (magyarul nem beszélnek, külföldinek néznek ki) bemegy, bort szeretne inni. Pincér ajánl az itallapról Tokaji Aszút, ára (még) viszonylag normális, vendég megrendeli. Kis idővel később a pincér szól, hogy műszakváltás van, ezért most rendezni kéne a számlát, és mostantól egy kolléga veszi át a kiszolgálásukat. Vendég a számla ellenőrzése nélkül nyújtja a hitelkartyát. Nem, sajnos ma nem fogadunk el kartyát, és már mutatja is az ATM-et. Vendég magabiztosan benyúl a zsebébe a húszezresért, pincér ragaszkodik az ATM-hez. Odamennek, az összeg 73700 Ft!

(Lásd mellékelten a számlát. Megjegyzem, hogy a mennyiség sem stimmel, egyetlen pohar aszút fogyasztottak, a számlán 3 van. Az adrenalin stimmel :)

Ádám néhány alkalommal tudományos kísérletből angolul rendelt egy angol sörös kocsmában. Ahol nyilván azonnal elengedték magukat, amikor úgy gondolták, hogy nem érti, amit mondanak:

A pécsi Murphy's Pub nevű hellyel kapcsolaban írok, az ott szerzett tapasztalataimat szeretném a nagyérdeművel megosztani. Egy hétig Pécsett tartózkodtam, volt időm a főteret (Széchenyi tér) és a környékét alaposan bejárni. Ott akadt meg a szemem a Murphy's Pub nevű, ránézésre elég menőnek tűnő ír pubon, ami egyben étterem is. Nosza bementem egy sörre egy hétfői délelőttön, mellette az az ötletem támadt hogy angolul fogok beszélni, kíváncsi voltam mit kezdenek majd velem. Hozzátenném, közel anyanyelvi szinten beszélem a nyelvet, "magyaros" akcentus nélkül. Sikerült is magam magyart nem beszélő külföldiként beállítanom. A sör rendelése többé-kevésbé problémamentesen zajlott, a pultos srác (egy a háromból, két nő, egy férfi) nem ismerte a "tapped beer" fogalmát, de ezen hamar túllendültünk, miután a sörcsapolás mozdulatát kezdtem utánozni, megértette mit akarok. Kicsit később kértem egy pohár Guinnesst is, ezúttal nem a férfitől, itt esett meg az első emlékezetes "párbeszéd" a két pultosnő között:

 Pultosnő #1: Te, az angol srác kér egy Guinness-t!
 Pultosnő #2: Miért, nincs ezeknek otthon is bazmeg? Faszért jön ide.

Tibor elkövette azt a végzetes hibát, hogy kuponos wellness hétvégét nászajándékozott barátainak, amit 3 hónapos érvényességi ideje alatt a szálloda kavarása miatt nem tudtak felhasználni. Lehet, hogy egy élménnyel lettek szegényebbek, de természetesen a pénzt sem kapták vissza, a nemaradjle.hu pedig már hárította is a felelősséget.

Tavaly óta abban a kínos helyzetben vagyok, hogy egy tavaly júniusban egybekelt házaspár a tőlem kapott nászajándékát nem tudta használni. Kaptak másikat, de közben próbálok hozzájutni a nemaradjle.hu oldalról nászajándéknak vásárolt wellness hétvége árához. Részletek: hiába volt a kupon használatának határideje augusztus vége, a Gunaras hotel nem biztosított szobát, sőt, végig másodrendű vendégként kezelte őket... olvassátok a mellékelt levelet, amit elküldtem nekik, és adjatok tanácsot mit tegyek, hogy visszakapjam a pénzem.

Ezúttal a Kúrián mondták ezt bele a budai Caligula night club egykori üzletvezetőjének és biztonsági őrének arcába, úgyhogy már csak Áder János kegyelmében bízhatnak. Ennek elég kicsi az esélye, minthogy az egyik legótvarabb parasztság turistákat túlszámlázni, aztán kiverni belőlük a pénzt.

A következő napon két mexikói és egy amerikai állampolgár érkezett a klubba. Összesen három üveg sört ittak. Azt asztalukhoz ment három táncoslány, akik meg akarták hívatni magukat italokra, de a külföldi vendégek nemet mondtak. A lányok mégis kihozattak maguknak három üveg három puttonyos tokaji aszút. A vendégek végül 377 ezer forintról szóló számlát kaptak, amit nem akartak kifizetni. Végül abba belementek, hogy átadják a náluk lévő 300 eurót, de ez nem volt elég. A bárban átkutatták őket, egyikükkel még a márkásnak tűnő karóráját is le akarták vetetni, amíg be nem vallotta, hogy hamisítvány. A pénz behajtása hasonlóan zajlott, mint előző nap. Hol egyik, hol másik turistát vitték el pénzt szerezni, a társait pedig addig a klubban tartották. A klubosokkal összejátszó taxis volt, hogy kést tartott az egyik turista nyakához, máskor cigarettával közelített felé fenyegetően. Végül összesen 500 ezer forintnál is többet vettek el a turistáktól.

Ágiék majdnem tízezer forinttal többet fizettek fél kiló tengeri süllőért az Oktogon melletti indiai helyén nyílt új halbárban, mint amennyi a pultban ki volt írva. Bizonyára a Facebook-oldalukon is jelzett tesztüzem lehet a ludas a logisztikai problémákért:

Gondoltam egyet, miután olvastam az interneten, hogy új halas étterem nyílt az Andrássy úton, az Oktogonnál, THE BIG FISH néven, hogy drága Apámat kimozdítom az odújából és meghívom egy vacsorára névnapja alkalmából, hiszen ő is és én is imádjuk a tengeri herkentyűket. Meg is érkeztünk az étterembe, ami körül már az utcán is hal illat keringett és belépve láttuk a szebbnél szebb uszonyosokat a jégágyon. Mivel Apám már nem olyan bevállalós, mint ifjú titán korában, így nem merte kipróbálni a skorpióhalat és a többi drága extra vízi lényt. Így szimplán egy süllőt és egy pisztrángot választottunk, hozzá a szokásos sült krumpli köretet és a jó kis házi limonádét, majd a hölgy közölte a pultban, hogy összesen 26.170 forint lesz. Apám szeme kikerekedett, hozzáteszem az enyém is, hogy ez most, hogy lehet.

Az iratlan szabályok alapján csapvizet mindenhol ingyen kellene a fizető/nemfizető vendég számára biztosítani. Elvileg. Viki azonban tisztított csapvízzel találkozott, ami értelemszerűen prémium kategória: deciliterenként 60 forint.

Tisztelt szerkesztőség - ma ittam életem legdrágább csapvizét!! Hadd osszam meg Önökkel! Ebédmenü mellé csapvizet kértem... Nem kellett volna! Ma a Bocelli Étteremben ebédeltem, ahol kiderült, még a csapvíz is prémium kategóriás. Annyiba is kerül!

jolikaM szerint már semmilyen étteremben nem lehetünk biztonságban, a dupla kártyalehúzást mindenhol előszeretettel alkalmazzák:

Cégünk 13 alkalmazottja utazott egy külföldi vásárra. Két este étteremben vacsoráztunk mindannyian, és a számlát céges bankkártyával akartuk kifizetni. Mindkét este, két különböző étteremben a következő trükkel találkoztunk: lehúzzák a kártyát, és miután a tranzakció lezajlott, de a gép még nem köpte ki a papírt a sikeres lehúzásról, gyorsan elkezdik rázni a gépet, hogy valami gond van, és villámgyorsan kikapják az elemet, hogy bizonyára az rossz. Elemcsere után aztán kijön a papír a gépből, hogy a folyamat megszakadt, majd szépen újra lehúzzák az összeget. Így kétszer fizeted ki a kártyával a számlát, ami csak a bankot felhívva derül ki. Akkor aztán lehet reklamálni, utána járni.

Ja, és Hollandiában jártunk, a művelt Nyugat legközepén.

Gáborék kényelmetlen költségkímélő módszerekkel találkoztak Egerben a Luna Panzióban. Nagyon türelmesek voltak, egyáltalán nem szóltak amiatt, hogy a "franciaágy" egy személyes. pedig nem kizárt, hogy a "szoba" is egy személy befogadására lett eredetileg tervezve:

2012. december 20-án vásároltunk a Napi Tippen keresztül egy szállásszolgáltatást az egri Luna Panzióban 2 fő részére. 2013. január elsején egyeztettünk időpontot március 17-20. közötti időszakra, amelyet el is töltöttünk ott. A következőkben összefoglaljuk a tapasztalatainkat.