Greyhound kálváriája kihozta belőle az állatot, levelét mintha Al Swearengen fortyantotta volna fel magából egy különösen rossz napján, így aztán irományát - bár teljesen érthetőnek minősítettük a benne feszülő indulatot - csak néhol kisípolva tudjuk a nagyvilág elé tárni. Ez ugyan némi stílusvesztést jelent, de cserébe nem kell egy kis sarokba eldugnunk a valóban elképesztő sztorit. Akit érdekel az eredeti, úgyis megtalálja.
Sziasztok! "Naiv ügyfél vs bürokrácia" témában egy kis szösszenet egy több, mint fél éve húzódó ingatlan-adásvételről, még nincs vége...
Kurvára nem érdekel, hány ember veszti el a “munkáját” (azaz az érdemi munkavégzés nélkül szerzett jövedelmét) de a papíralapú bürokráciát el kell pusztítani a [...] a [...] postával együtt.
2017. január: adnánk el egy lakást. Eddig ki volt adva, a bérlő veszi meg, sima ügy mindenféle bonyodalmak nélkül - gondoljuk mindannyian. Naivitás lvl végtelen…
2017. február: kiderül, hogy sok évvel ezelőtti közösköltség-tartozás (120 000 Ft) miatt végrehajtási jogot jegyeztek be rá. Ez a mi sarunk volt, de már rég kifizettük, csak a végrehajtó valamiért [...] elintézni az adminisztrációt, és ez most derült ki.
Telefon a végrehajtónak: hopp, tényleg, de ez nem az ő hibájuk, mert a végrehajtást kérő (a közös képviselet) nem szólt nekik, hogy kifizettük, érdeklődjünk nála.