Úristen, már péntek van, és még nem volt egy árva szó sem az OrangeWaysről! Na, nem azért, mert nem jött panasz rájuk, hanem mert elfelejtettem kitenni. Eddig. Tudom, hogy uncsi, de amíg sok pénzért ülnek emberek az útszélén, addig ki fogjuk rakni a heti OW-poszt, mert úgy látszik, nem lehet elégszer elmondani. Az úticél ezúttal Krakkó, a kaland pedig a klasszikus itthagyós-késős változat egy kis lerobbanással bolondítva. Bárcsak minden busz vihetne magával egy ilyen Hintayot a hasonló esetekre! Lehetne közösségépítő jelleggel hajtani az utastársakkal várakozás közben. 

Kedves Homár!
Megfogadtam, hogy megírom tapasztalataim az Orangeways nagyszerű szolgáltatásaival kapcsolatban - bár hozzátenném, reménykedem abban, hogy sokaknak nem jelent ez új információhalmazt a busztársasággal kapcsolatban. 

Megvettem a neten a jegyet a krakkói járatukra, ki is nyomtattam, ahogy azt kell. Mellesleg megjegyezném, hogy érdemes elolvasni a kinyomtatott jegy második oldalán álló információkat, itt leginkább az angol fordításra célzok. Kis túlzással állítható, hogy egy jobb képességű tizenhárom éves is összehoz néhány év angol tanulás után - kis kreatív szótárhasználattal - egy hasonló kaliberű szöveget (kedvencem volt a Kellemes utazást kíván az Orangeways csapata! mondat fordítása a következőképp: Have a pleasant journey to the Orangeways team!). 

Dina  Converse-ét tönkrevágta az EFOTT (vagy Dina), de nem ez a baj. Pörgős, életszagú beszámoló dramatizált betéttel a Mammut2-ben lévő PlayersRoomból. (A Szent György hava április, mondom az olyan hülyéknek, mint én. Mindenféle okosságok róla itt.)

Sziasztok,
Az imént voltam olyan szemtelen, hogy vissza mertem vinni Szent György havának utolsó napján a playersroom-ban, 23,000 magyar forintért vásárolt converse cipőmet. Mielőtt a csoport sava-borsa nekem esne, igenis releváns minden információ, mert bár valóban végig kellett járnia velem Kína eme remekművének az EFOTT fesztivált és igen, voltak napok, hogy a közértbe is együtt mentünk, felháborítónak, de nem is.. Kib@szottul felháborítónak tartom, hogy ne bírjon ki 3 hónapot.

Tamás édesanyja okostelefont vett, ami mellé rendszeres szervizlátogatással járó lehetőséget is kapott. Ezt 8 hónap alatt megunta az egész család, és odajutott, hogy valószínűleg szolgáltatót vált. Innen kívánunk nekik végtelen türelmet és buddhista hozzáállást a művelethez. (Fórumok szerint egyébként az Alcatel One Touch Fire-rel telefonálni tényleg nehézkes, az emailküldés is kicsit macerás, és mi tagadás, a zenelejátszás sem az erőssége, de formatervezett és tök jó fotókat csinál!)

2013-ban Édesanyám elhatározta, hogy ideje szert tennie élete első okos telefonjára. Bár nem a kor gyermeke, de számítógépet és internetet azóta használ amióta léteznek, így teljesen érthetőnek találtam az igényét. Legnagyobb bánatomra és az előzetes informálódásom ellenére, bár meg volt némileg kötve a kezem a peremfeltételekkel, ekkor adtam életem legrosszabb tanácsát. Imígyen szóltam: Alcatel One Touch Fire.

Szegény Balázs. Nem lehet elégszer elmondani:

• a bankkártya bár a mi nevünkre szól, a mi számlánkhoz tartozik, mi használjuk, valójában a bank tulajdona.
• Ha aláírtuk a bankártya szolgáltatásra a szerződést, az él. Akár aktiváljuk aztán a kártyát, akár nem.
• Ez a szabályzat szerint azt jelenti, hogy _nekünk_ kell szólni a banknak akkor is, ha nem érkezik meg a PIN-kód vagy a kártya!

Éberség emberek, éberség! Sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat, ha képesek vagyunk legalább átfutni a rémesen hosszú és unalmas szerződések. Ha lehet, még mielőtt aláírnánk.

Kedves Vöröspáncélos!

Még hogy a bank nem figyel az ügyfelekre! Felhívtam az ERSTE Bank 06 40 222 222-es telefonszámát, hogy ugyan, mondja már el nekem, miért vonják havonta a Kártyaőr SMS díját, ha nincsen is kártyám.

Már a válasz is meglepett, hogy van kártyám, még egy évig érvényes is (tehát két éve lett kiadva), igaz, még nincsen aktiválva. Visszakérdeztem: hogy van kártyám? Hiszen nincsen is.

Na ezt nem kellett volna.

A Fragola egészen biztosan Budapest egyik legjobb fagyizója. Ki gondolta volna, hogy egyszer fúj rovatunkban fog felbukkani, hogy egy füst alatt ügyfél- és panaszkezelésre is kapjon egy virgácsot. Ma szomorúak a csillámpónik.

Kedves Homár, alább olvashatjátok rövid szösszenetemet az addig kedvenc fagylaltozónkról. A téma mikor lenne aktuálisabb, mint most a kánikulában. Mivel nem érkezett válasz a 3 hete elküldött levelemre betartom a benne leírt egyik ígéretemet. Üdv. S.Á.

„Tisztelt Fragola Csapat,

Mindenekelőtt szeretnék gratulálni a minőségi és egyedülálló fagylaltjaikhoz, a szokatlan, de nagyon finom ízekhez, a tartósan jó minőséghez, melyek miatt hajlandóak vagyunk évek óta akar húsz percet is autózni, mert sajnos a közelünkben nincsen Fragola. Ezt a levelem sem azért írom mert a fentiekben most csalódtunk volna, hanem a Csévi úton tapasztaltakat szeretném megosztani.

Nem derült ki, hogy Niki olvasta-e tegnapi check in agentünk népnevelő írását, mindenestre gyönyörűen rímel rá a levele. A probléma a kézipoggyász mérete körül bontakozik ki. Levélírónk alaposan megsorozza a földi személyzetet, de kap egy szúrást a Tesco is. Bevallom, többedszerre sem sikerült megértenem, hogy az utolsó bekezdés hogy kapcsolódik a történethez, azt meg még kevésbé, hogy egy bárányhimlős gyereket hogy lehet leszállítani egy repülőgépről. MERT MIT KERES OTT EGYÁLTALÁN???

Segítő Orsiként meggugliztam ezt a fül dolgot, és ezt találtam a Wizz Air honlapján lévő üzletszbályzatban:
14.1.3. Kézipoggyászként utasonként kizárólag egy darab, legfeljebb 10 kg súlyú, 56x25x45 cm összméretű csomag fuvarozható. A méretbe beleszámítanak a kerekek, fogantyúk és külső zsebek is. Minden olyan Kézipoggyász után kezelési díjat számítunk fel, amelynek mérete meghaladja a 42x25x32 cm összméretet, egyébként a Kézipoggyászt ingyen fuvarozzuk. A Kézipoggyász fuvarozásárért fizetendő kezelési díj összegéről Telefonos Ügyfélszolgálatunknál és Honlapunkon tájékozódhat.

2014. július 16-án a kora reggeli géppel Eindhovenbe utaztam (W6 2271). Tapasztalt, sokat látott fapados utas vagyok, évi 3-4 úttal, nincsenek illúzióim, miért ilyen olcsó diszkont légitársasággal repülni.

Nos, a fent nevezett napon egy kisméretű kézipoggyásszal készültem, a bőröndöt korábban a Tesco-ban vásároltam, rajta a nagy matricával, hogy ez bizony megfelel a légitársaságok kis poggyászra vonatkozó szabványméretének. Hiába kínai gyártmány, mégiscsak egy nagy cég árulja, nyilván megmérte a Tesco mielőtt ráírta - gondoltam...

Ma Magyarországon vonattal csak az utazik, akinek nem sürgős, sok pénze van és nem bánja, ha hol meleg van, hol hideg, hol valami más csalafinta trükkel áll elő az állami vasúttársaság. Pedig milyen jó az elsuhanó tájba belebámulni és a semmin vagy a mindenen mélázni, miközben szól a dcida-dzita, dzida-tcida. A vonatozás misztikus vonalát erősíti egyébként levélírónk is, aki egy csomó gyerekkel meg bőrönddel indult neki vonattal a Balatonnak, nem is sejtve, hogy egy kedves kalauzzal és Istennel tölti az utat. (A videó néhol durván szélzajos, de tök szép, és legalább mindenki a kedve szerinti zenét nyomhatja alá.)

Tisztelt Címzettek!

Az alábbi nevetséges történet 2014.07.25-én történt meg velünk. Összesen 5-en (3 felnőtt, 2 gyerek) szerettünk volna csúcsforgalomban a MÁV 17:30-as Budapestről induló járatával (878 járatszám) utazni a Balaton déli partjának egy távolabbi pontjába. A menetrenden szereplő menetidő általános késést is beleszámolva 3 óra. Ezt vállaltuk. Tudtuk, hogy zsúfoltság várható a vonaton. Erre készülvén vettünk 5 db IC pót- és helyjegyet jó előre bebiztosítván magunkat (számunkra az 51-56-os helyeket osztotta a rendszer).

Múlt héten már volt egy posztunk, amit kiakadt ügyfél helyett egy ügyfélszolgálatos írt hasznos tanácsokkal a köz javára. Ezúttal egy korábban Ferihegy legnagyobb földi kiszolgáló cégénél check-in agentként dolgozó ("ő az a hülye, akivel üvöltözhetnek az utasok poggyászfeladásnál/beszállásnál" - írta) szedte össze a repüléssel kapcsolatos neuralgikus pontokat. Levele kicsit szigorú hangvételű, de szépen látszik belőle, hogy milyen sokféleképpen is bírunk bumburnyákok lenni mi utasok. N. szerint "A lentebb leírtak a legáltalánosabb problémák, amikkel egy nap rengetegszer találkozik egy ott dolgozó, miközben könnyen kiküszöbölhetőek lennének egy kis odafigyeléssel." Én azt mondom, hajrá odafigyelés, hajrá jófejség! És természetesen világbéke!

Kedves Homár olvasók!

Mivel itt az ideje annak, hogy megint mindenki elmenjen nyaralni, ezért megosztanék néhány megfontolandó tényt a repüléssel kapcsolatban, főként low-cost téren. Az index egyik cikke miatt jutott eszembe ez egyébként, hátha néhány embert megóvhatok a fölösleges dühkitöréstől. Nem fog tetszeni amiket leírok, viszont ezek a dolgok így néznek ki érdemes ezt tudomásul venni. Dolgoztam is a reptéren és utaztam is repülővel. Szóval, pontokba szedve:

Ezúttal a Hasznos Holmi Webáruházat szeretnénk pellengérre állítani. Az hagyján, hogy hibás a termék, amit küldtek, ez előfordul. De az milyen ügykezelés már, hogy minden héten új kimenő üzenetben állítják, hogy épp szabadságon vannak! Remélem, egyszer elnyerik méltó büntetésüket. A karmára esetleg rá lehet segíteni a Nemzeti Fogyasztóvédelemi Hatósággal.

Tisztelt Tékozló Homár!

Az alábbi esetet szeretném megosztani Önökkel, és ha tudnak tanácsot adni megköszönném.

TAVALY májusban vásároltam egy 3db-os bőrönd készletet a Vedvelemen keresztül a Hasznosholmi Web áruháztól.  Nyáron, a használat során több problémát is észleltem mindhárom terméken. A termékek hibásak voltak. A középső bőröndben a belső elválasztó cipzár olyan ferdén volt bevarrva, hogy akadályozza az összehúzást. Ezen kívül mindhárom bőröndben az egyik rögzítő műanyag kapocs bezárás után nem nyílik ki és a védőfólia egyikről sem távolítható el maradéktalanul. Jeleztem a Web áruháznak augusztusban, akik arra kértek, hogy az eredeti számlával küldjem vissza a 12kg-os szettet. (utólag láttam, hogy 10kg felett ezt nekik kellett volna megoldani)

Régi bölcsesség, de egyre nagyobb okosság, hogy, ha áram van, minden van. Elkezdtem elképzelni, hogy mit is jelent ma egy áramszünet, de gyorsan abbahagytam, mert olyan rossz volt. Lemerül telefonok, sötét monitorok és tévéképernyők, néma csönd, és még egy pati-kukit se lehet csinálni a mikróban! Most képzeljük el, hogy mindezt úgy kapja valaki a nyakába, hogy azt hiszi, mindent elsikált ahhoz, hogy e sötét (értitek!) jövő ne következzen be. Aztán mégis.

Az ilyen apokaliptikus vészhelyzetekre való felkészülésre ajánlom a fenti videót.

Tisztelt szerkesztőség!

Ezúton szeretném megosztani Önökkel, kellemetlen pillanataimat az ELMŰ-vel.

Két héttel ezelőtt (július 8.), bementem az ELMŰ egyik ügyfélszolgálati irodájába, ugyanis elmaradásom volt és szerettem volna rendezni, mielőtt lekapcsolnak a hálózatról. Március-április-május havi elmaradásaim voltak, összesen 18000 forint értékben. Kedves hölgy ül a pultnál, kiállít egy csekket majd elküld vele a postára (ugyanis a készpénes fizetés megszűnt.). Én mivel a tartozásom befizetésért fordultam, hozzájuk el is mentem oda majd visszatértem a befizetést igazoló szelvénnyel, a hölgy kedvesem mosolyogva lekönyvelte, mindenki boldog.