
Hogyan kell felizgatni a nõket tudtukon kívül?
csajozasitanacsok.hu/Feromon parfüm

A tubusos bélszín és a tablettás rakottkrumpli jövõképének díszleteibõl szalajtották alábbi termékünket. Olvasónk, Luca nem is sejti mire jó ez a cucc, a Homár azonban esélyesnek tartja, hogy a következõ generáció túrórudija legyen az atomcukros koffeinmentes instantkávérágó:
Ezt a különös csemegét egy koreai barátomtól kaptam, kávé ízû rágógumi. Természetesen megkóstoltam, fél percig tudtam bent tartani, azután ki kellett köpnöm. Az állaga rágószerû, az íze olyan, mint a három az egyben csomagolt instant kávéknak, de abból is inkább az, amelyiket százforintos boltban lehet kapni nagyzacskóval.
Szezonális naiv ügyfelünk, Zs. merész próbálkozással a városligeti mûjégpályán kívülre szeretett volna korcsolyát bérelni. A konfliktus elkerülhetetlen volt:
Szerettünk volna korcsolyát kölcsönözni egy szombatra, merthogy mennénk tóra korcsolyázni. Arra jártunk, megnéztük a boltot, ami éppen zárva volt, de láthatóan amúgy is kicelluxozott A4-es lapok formájában kommunikált ügyfeleivel. A következõ információk voltak kiragasztva: 500 Ft/óra személyivel, 15000 letét személyi nélkül. Hát gondoltuk, nem olcsó, pláne, hogy egy ilyen használt roces ugye 9-10000 ft, de sebaj. Szombat délelõtt elmentünk.
A Homár új kedvenc mûvésze – hála a Jocó által küldött linknek - I-Wei Huang, és nem azért, mert a weboldalát Crab Fu-nak (hozzávetõleges fordításban: Tarisznyarák-Fu) hívják. Na jó, azért is, mert a karatézó rák annyira szexi egyed, hogy az elsõ percekben csak annyit tudtunk motyogni, hogy interracial. De amiért igazán beleszerettünk I.Wei Huangba, azok a gõzgépei.
Az alábbi sztoriból kiderül, nem csak fapados társaságokkal lehet szívni. "Sündisznó" és csapata az Alitaliával közlekedett, el is hagyták a csomagjaikat masszívan.
Egy találkozóra voltunk hivatalosak Olaszországba négyen, és e célból repülõjegyeket vásároltunk Budapestrõl Milánóba. Nem fapadost, hanem AlItalia-t, mert megérdemeljük, meg mert az ment arra a reptérre, ahová nekünk kellett. A check-innél közölték, hogy a járatot törölték, mert Milánóban esik a hó. Egy kicsit kártyáztunk a reptéren, majd áttették a jegyünket a Budapest-Róma-Torinó útvonalra. Ez jó volt, mert úgyis Torinótól 30 km-re kellett mennünk. Meg is érkeztünk a tervezett délután 3 helyett este 11-kor. MI megérkeztünk, de csomagjaink nem.
De mind egy szálig, ha egy nagyvonalú szponzor erdei fákra szegezne párezer zacskót a Homár legfrissebb kedvenc édes ropogtatnivalójából, az Eastray Kandírozott dióbelébõl. Kár, hogy nincs ilyen szponzor, a mókusok ugyanis korlátolt, ugyanakkor agresszív állatok, egy mókus például sok évvel ezelõtt elkapta az ötéves kis Homár ujját az Állatkertben és csak percek múlva engedte el, véresen. A Misi mókus kalandjai nettó hazugság!
Kellett nekünk annyit írni a szerencsétlen puliról, ami/aki az úszó ifi EB és az úszó felnõtt EB után a magyar foci EB-pályázat duplán reciklált kabalaállata lesz. Kellett nekünk jót röhögni a nemzetiszín karszalagos, ’56-os verzión, ami/aki ráadásul meggyalázta a horvát zászlót is. A titokzatos illetékesek (Gyárfás Tamás) ugyanis váratlan és merész húzással partvonalon kívülre tették az eddigi rajzolt pásztorkutyát és rögtön két élõ állatot húztak elõ a kalapból.
Hogy miért? Álljon itt egy szégyenteljes részlet a legfrissebb EB-kampányhirdetésrõl:
Olyan jót ivott a Homár, hogy ketté állt a csápja. Halványzöld, krémes, könnyû, növényes-bársonyos trutymót, amit édes barna csíkok díszítettek, ráadásul jus alpukatnak hívták, amitõl külön erekciónk támadt volna, ha a kegyetlen teremtõ nem tagadja meg tõlünk a nemi szerveket. Mindez az Ebéd ezer alatt sorozatban bemutatott, Csillaghajó-közeli indonéz kifõzdében.