Ezennel elindul vadiúj, idõszaki sorozatunk, amelyben morbid, de egykor tényleg megjelent reklámokat nézhetnek, fõleg, de nem kizárólag amerikaiakat. A nyitó hirdetés egy 18 év alatti fekete fiúcska orális leszopásával csalogatná a fogyasztókat egy bárba. Küldjenek megfejtéseket, hogy mit is akar jelenteni ez az egész! A legjobbakat a holnapi plakáttal együtt közöljük.

Az Arbat bolthálózat mellett a fõvárosi kiskereskedelem legszívderítõbb jelensége az önmagát folyamatos csõdhelyzettel reklámozó gyanúsanolcsócipõ-bolt a Rákóczi úton. A legjobb ugye az, hogy olyan röplapokat osztogatnak jó ideje, amiken az áll, hogy a bolt „ma 19 órakor” végleg bezár. De maga a tény, hogy az állítólagos csõdeljárás a vevõknek bedobott csali, igen szellemes, hiszen ha igaz lenne a dolog, a bolt tulajdonosa úgy követne el csõdbûntettet, hogy arról nyomtatásban vall a nagyközönség elõtt.

A Homár együttérzésérõl szeretné biztosítani molcsát, amiért meg merte látogatni egy hipermarket öltözõfülkéjét. Mondjuk az is mazochista, aki teszkoid intézménybõl ruházkodik, és ugyanekkor bõrkanapén kávét és aprósüteményt kináló személyzetet vár.

Így fest az Árkádban lévõ Interspar próbafülkéje - belülrõl. Figyeljék meg a gazdag bútorzatot, melynek domináns - és egyetlen - eleme az öltözõszék, melynek tervezésekor a játékos sörösrekesz motívumokat egyesítette a letisztult, szinte indusztrialista vonalvezetéssel a névtelen dizájner.

Névtelenségbe burkolózó olvasónk küldte ezt az "érdekes medált" azzal a kísérõszöveggel, hogy "ez nagyon merész hasonlítás, vagy azért annyira nem?" A Homár nem gyûjtõje a szélsõjobbos relikviáknak, de ez a DM forgalmazásában szórt Ebelin márkájú ajándéktárgy félreérthetenül egy nyilaskeresztet formáz, amit legutóbb Bácsfi Di­a­na homlokán láthatott a történelem iránt fogékony publikum.

Viccelõdhetnénk, hogy "lehet így is rendezni, a dolgokat, ha elkúrtuk", de igazából csak a szokásos egészséges paranoiáról van szó, ami ezúttal egy benzinkúton mentette meg Fõnixxx cigirevalóját:

Nem vagyok balhézós fajta...ha valami nem tetszik, akkor hûvösen udvarias vagyok, elég kimért stílusban. Shellnél telefontkártyát töltöttem fel, 3.500,-ft értékben. Kártyával fizettem. 3.900,-Ft volt a számlán, de a csaj szólt, nyugodjak meg, ez az elõzõ emberkéé, õ nem tudta kiütni, és tõlem úgy is csak 3.500,-Ft-ot vonnak le, nem is lehet ez másképp.

Mostanában riktábban jár a Homár Pécsre tömegközlekedni, de Slyka szerint bevett gyakorlat a buszon az utazóközönség túszul ejtése, ha bliccelõt fognak a kallerek:

A pécsi történethez csak annyit szeretnék hozzáfûzni, hogy nem kizárólag azokat nem engedik le a buszról, akik lógnak, hanem ajtóbezárással SENKIT sem. Tudom, mert ültem már így a buszon. Ráadásul ez még a jobbik eset volt, ami Eszterékkel történt, hiszen a bevett szokás az, hogy a busz, ott ahol tetten érték a vétkest leáll és nincsen tovább... utána ha jó napjuk van és a vétlen utasokat engedik leszállni, akkor lehet gyalogolni... az persze senkit sem érdekel, hogy esetleg elkésünk a munkahelyünkrõl, iskolából. Láttam már olyat, aki próbált igazolást kérni a sofõrtõl, de az meg csak széttárta a kezét.

Történelmi leleplezést hajtott végre András a román Vodafone egy kortárs hirdetésén:

Mellékelem a Vodafone egyik Romániai hirdetését. Nem lenne ezzel a hirdetéssel semmi gond, ha nem lennénk szemfülesek és észre nem vennénk, hogy a fiatalember egy különleges tehetség, hiszen úgy is tud keverni, hogy bizony nincs bedugva a hálózatba a kütyüje.

Stuntman a legutóbbi behajtós centrumos történetre reagálva írta meg a Homárnak, hogy õ is belefutott egy kisebb halom nemlétezõ parkolóbírságba. Csakhogy a legújabb divat szerint, a Centrum eladta a tartozását az Instrium Justita verõcégnek, akik rátették a kezüket a kocsijára:

Nekem most van folyamatban 2 ilyen ügyem. 2001ben vettem egy ladát gyakorolni. Meg volt kb 2 hónapig. A centrum szerint ez nekem parkolásilag majd 200ezrembe került... Természetesen mint jóhiszemû parkoló kértem, hogy fotókkal bizonyítsák. Nah csend is volt vagy egy évig. Majd kaptam értesítést, hogy instrium justita vagy mi megvette a tartozásomat! Ennek fejében kicsit többet leszek szíves majd befizetni vagy bíróság. Mondtam akkor bíróság. Megint csend pár hónapig. Aztán kaptam egy kedves kockefjtõl egy levelet, hogy fizessem be büntetést mert már bírósági végzése is van rá és jön elfoglalja valami tulajdonomat.

De rég volt már Star Wars, pedig idén is lesz karácsony. Valahogy így gondolhatta Lucas is. Nem habozott és megrendelte a legundorítóbb családi szpotot, ami csak speciális effektusok nélkül kifért. Erõs idegzetûek továbbkattinthatnak a videoért. Azok kedvéért, akik nem bírják az ilyesmit, lelõjük a jó hírt a végérõl, vagyishogy az agresszív rajongók nyomására kiadták dévédén az eredeti trilógiát, amit még nem csesztek szét számítógéppel.

Egy igazi káeuróoai roadmovie forgatókönyvét vázolta Feri, amibõl kiderül, ha az ember romantikus típus, kedvére szenvedhed vágya titokzatos tárgyáért gonosz mostohák, szerelmek és szívszorító vonósok nélkül is.

Történetünk 2 éve kezdõdõtt, egy hideg õszi napon. Friss jogosítványomat a zsebemben tartva elindultam autót vásárolni egy hatvani használtautó-kereskedésbe. Kb 6 kilométert gyalogoltam a város szélén lévõ kereskedésbe a vasútállomástól, de hát, kibírom, úgyis kocsival megyek haza. Alapos nézelõdés után találtam egy elég jó állapotú 120L-es skodát, pont azt a típust, ami nagyapám révén annyira a szívemhez nõtt. Vásárlási igényem jelzése után a kereskedõ a kezembe nyomott egy cetlit, amit a kereskedés másik telephelyére kell eljuttatni. Ott kapom meg ugyanis a forgalmit, ott írják meg az adás-vételit, ott kell fizetni.