Legutóbbi Centrum káeftés látogatásakor túrórudinak feltűnt, hogy a társaság térfigyelő kamerákkal ellenőrzi területét:

...ziháló kollega érkezett: ők a Medve utcában egy kapualjban parkolnak most, de mindig is ott szoktak, az a cég kapualja és az nem fizetős rész, mégis kaptak kéket. Az ügyintéző lány komor arccal kettőt kattint az előtte álló kompjútérián, a feje fölé mutat, hogy a rendszer oda vetíti ki a képet. És a rendszer kivetítette a nevezett utca nevezett házszám élő képét.

update 16:33: Indexen lett egy cikk, amiben azt írják, hogy a Budapesti Önkormányzatok Parkolási Társulása megállapította, hogy a Centrum egy nap akárhányszor büntethet. Nem kéne lassan egy vidám flashmob keretén belül helyretenni a parkolómaffiát? Ötletek welkam.

Ilyet még nem pipált a Homár, szerencséjére. Joghurt viszont majdnem, vagyishogy az Allianz Direkt helyette is bepipálgatta a kötelező biztosításos szerződéskötése végén az összes létező menüpontot, amivel beleegyezik, hogy minden test- és számítógépnyílását teletömhetik a vállalatcsoport reklámaival. Ja, és kikapcsolni sem lehet:

Sok hasonló autóstársamhoz hasonlóan engem is elkapott a gépszíj, és nekiálltam végignyomkodni, hogy hol lenne a legolcsóbb a kötelező biztosítás. (Mellékszál: az ezzel eltöltött idő közepes órabérrel is több, mint amennyit spórolhatok az éves díjon. :-) A merítésbe beleesett az Allianz Direct is. Kellemes meglepetés volt, hogy a díjkalkulációhoz tényleg csak a lényeges adatokat kellett megadnom, majd még kellemesebb meglepetés: a jelenlegi díjam fele jött ki. És mégsem egy olyan kisbiztosítóról van szó, amivel agyonszopatom azt, akit összetörök. Hurrá, szerződjünk! Szorgalmasan nyomkodok, míg az adatok megadása után ezzel a nyilatkozati űrlappal futok szembe.

Három hét posztolás után a techrovat is kiszúrta a témát (via MTI), és a proaktív újságírásnak hála, a BSA szóvivőjének reakcióját is olvashatják az adóhatósággal fenyegető leveleikkel kapcsolatban:

"Sarlós Gábor, a BSA sajtószóvivője lapunknak elismerte, hogy nem volt túl szerencsés a megfogalmazás a levélben, amely háromezer ötszáz vállalathoz eljutott. A szóvivő elmondta, hogy ezer cég már válaszolt a BSA megkeresésére, és kilencven százalékuk a szoftvernyilvántartást postázta, csupán tíz százalék kifogásolta a BSA módszerét."

A budapesti céglista "kiszivárogtatásával" tetőzik a BSA karácsonyi terrorkampánya. A forrása ugyanaz a blog, mint múlt héten, ő pedig az "Internet"-et jelölte meg tartótisztjeként. Akárhogyis, az 59 oldalas listán szerepel lapkiadó-multi, világvezető reklámügynökség és tömegközlekedési óriás leányvállalata csakúgy, mint sokezer kisebb bt és kft, ahová "majd jól kimikrobuszozik a besúgószervezet". Ezzel egyidőben saját kommentjeink között megtaláltuk a BSA egy a BSA korábbi levelére hivatkozó harmadik típusú fenyegetőlevelet

Aki hétvégén nem csípte el, az most pótolhatja a BSA állítólagosan internetre szivárgott céglistáját, talán innen még lekapható. A fájl több mint 1700, főleg nyugat-magyarországi cég adatait tartalmazza, mellettük a tervezett látogatásoknak is van üres rubrikájuk. A Homár kicsit szkeptikus a dokumentum hitelességét illetően, de persze az is lehetséges, hogy szándékos szivárogtatással paráztatják az embereket. Ezt a gyanút erősíti, hogy a Homáron is dokumentált adatgyűjtős és az ezt követő hiánypótlós körlevelük mellett a nyomtatott sajtóban az alábbi hirdetést futtatják:

Ismét nagyot alkotott a magát szoftverrendőrségnek képzelő jogvédő szervezet, a BSA. Amióta márciusban kiadtak egy közös nyilatkozatot az adóhatósággal új levéllel terrorizálják a kisvállalatokat. Azt írják, ha ismételt felszólításukra sem küldik el nekik szoftvereik nyilvántartását, "gyakorolni fogjuk az APEH és a BSA között fennálló együttműködési szerződésben fennálló jogainkat." Tyű.

A mellékletben szereplő levelet egy ismerősöm kapta, aki egy olyan kis cégnek tulajdonosa, amelyik nem is rendelkezik számítógéppel. Illetve van egy PDA-juk (Windows Mobile 5.0 fut rajta, gyárilag telepítve), de ez valószínűleg nem fogja érdekelni a nagyhatalmú BSA-t. Kérem tedd ki, és várom a tanácsokat, mivel ugye november 15-ig válaszolni kellene rá. Egyúttal, ha nem haragszol meg érte, megküldöm a Zugügyvédnek is ezt.

Mire gondolhatott az az idegenszívű adathalász, aki ezzel a körlevéllel spammolta be egy halom olvasónkat? A jelszómegadásra felszólító kamuemail fordítószoftvere egyebek közt az "Ez hatalmas és magasan végzetes eset birtokol sugó minket" lugosibélai fordulattal örvendeztette meg az "éber ügyfeleket". Aki visszafejti az eredeti üzenetet, kap egy pandzsábi Petőfi-kötetet.

Úgy látszik a sutyerákságnak nincs határa, Tibor legalábbis igencsak felkapta a vizet, hogy az őt spammoló telemarketinges még a beszélgetést is rögzítette:

Egy vidéki kisvállalkozás középvezetőjeként számtalanszor vagyok kénytelen néha udvariasan, néha  pedig  drasztikusan elutasítani a különböző telemarketinges megkereséseket. Alapítványok ("Jaj, a beteg gyerekek... És mint magánember, nem tud segíteni?"), uniós pályázatíró cégek ("Nyerjen velünk sok pénzt évi százezres átalányért..."), internetes üzleti adatbázisok (adategyeztetés címén adatbányászat), "hasznos" kiadványok és marketinganyagok forgalmazói és egyéb, a KKV-szféra maradék pénzének kicsalására szakosodott ravaszabbnál ravaszabb vállalkozások mézesmázos hangú munkatársai hívogatnak bennünket nap mint nap. Mivel ezek az utóbbi években egyre gyakoribbak lettek, az ingerküszöböm is sikeresen megnőtt, és lassan már kezdtem elhinni, hogy semmi nem vágja ki nálam a biztosítékot e téren. Nagyot tévedtem.

Ijesztő, ha az ember személyes adatai egy olyan cégnél landolnak, amelyikkel soha nem volt semmifajta szerződéses viszonya. Még ijesztőbb, ha ez a cég egy biztosító. Olvassák Dexx kalandjait és próbálják kitalálni, milyen adatbázisból dolgozhattak a tirpákok.

Felpörögni látszanak az események bittorrentileg, ezért mi is visszakanyarodunk kicsikét. Volt ugye egy ügy múlt héten, amiben a Warner szólt a T-Online-nak, hogy lopják a 300 c. filmjüket, erre a szolgáltató felszólította ügyfelét, hogy ilyet többet ne. A Homár aztán kiszedte a posztja címéből, hogy a T-Online is megfigyeli a felhasználókat, hiszen Sólyom Balázs PR manager szerint ők sem a Warner felé nem adták tovább a júzer adatait, sem a Warner által kiszúrt fájl tartalmát nem ismerték. Az email megbízhatatlan, ezért idekopizzuk pénteken átküldött kérdéseinket, vagyishogy...

"...ha a hatályos magyar jogszabályok szerint nem sérti meg a szerzői jogokat, aki fájlokat cserél, amíg nem kér érte pénzt (lsd még itt), akkor miért kellett a tevékenység beszüntetésére felszólítani a felhasználót? Amennyiben "méltányossági alapon" tették ezt a Warner kérésére, de a T-Online nem monitorozza az ügyfél adatforgalmát, honnét tudták, hogy a Warner által megnevezett fájl szerzői jogot sérthet, hiszen az egy tömörített állomány volt, amit önmagában nem lehet kicsomagolni és így megtudni, hogy valóban szerzői jogokat sértő lehet-e? Ha hatályos magyar törvényt nem sért a felhasználó a fájlcserével, akkor az ÁSZF mely pontja alapján kellett felszólítani ilyen irányú tevékenysége felfüggesztésére?"